Kósz (edomi nyelven: 𐤒𐤅, átírva Qāws, később Qôs; héberül: קוֹס Qōs), más néven Qaus (akkádul: Qa-uš ) vagy Koze (görögül:Kωζαι Kōzai) az edomiták nemzeti istene volt. Ő volt Jahve edómi párja. A név csak kétszer fordul elő az Ószövetségben (ha nem vesszünk figyelembe egy sérült szövegben található lehetséges utalást a Példabeszédek könyvében),With a minimal adjustment of emendation Vriezen elicited from the corrupt אלקום (Proverbs, 30:31) an allusion to “the god Qos”. (Dicou 1994, p.177, n.1). Esdrás és Nehémiás könyvében mint egy személynév eleme: Barqos („Kósz fia”)Ezra 2:53; Nehemiah 7:55., utalva egy család vagy klán „atyjára”, aki valószínűleg edomita/idumeai netinim (templomi segéd) volt, és visszatért a babiloni fogságból.E. A. Knauf. (1999). Qos [in] Karel van der Toorn, Bob Becking, Pieter Willem van der Horst. Dictionary of Deities and Demons in the Bible. 674-677 oldal.Morton Smith (1984). "Jewish Religious Life in the Persian Period". [in] W. D. Davies, Louis Finkelstein: The Cambridge History of Judaism: Volume 1, Introduction: The Persian Period, pp. 219–277, p. 240. Cambridge egyetem. A Biblián kívül Kósz gyakran szerepel az elephantinéi – ahol arabok, zsidók és edómiták éltek együtt a perzsa-mezopotámiai helyőrség védelme alatt – ásatások során feltárt dokumentumokban található nevekben.
Eredete, nevének jelentése és kultusza bélyegkép|Atargatisz istennő nabateus ábrázolása Kr. u. 100-ból. A fején lévő sasról úgy tartják, hogy Kósz jelképe.Az edomi„Qos” szó önmagában soha nem fordul elő a Tanakhban, azonban kétszer egyértelműen megjelenik az Ezsdrás könyve 2:53-ban és a Nehémiás könyve 7:55-ben a Barqos, „Kósz fia” személynévben.Klein, Reuven Chaim (2018). God versus Gods: Judaism in the Age of Idolatry. Mosaica Press. pp. 326–327. Az isten neve, Kósz (Qós) etimológiailag talán íjat jelenthet.Bert Dicou: Edom, Israel's Brother and Antagonist: The Role of Edom in Biblical Prophecy and Story. , A&C Black 1994 pp.167–181, p.177: "Gestalten der syrisch-arabischen Wettergottes, zu dessen Attributen der Bogen genauso gehört wie der Sturm."
Kultusza során Kósz azonosult Quzah-val, az észak-arab panteon „íjászával”, akit a hegyek és az időjárás isteneként tiszteltek. A név hasonlósága miatt Kósz később az arab szivárványistennel, qaws quzaḥ-al is azonosult.Javier Teixido (2015). The Pagan God: Popular Religion in the Greco-Roman Near East, p.90. Princeton University Press.
Kósz tisztelete eredetileg a mai Jordánia déli részén és Északnyugat-Arábiában található Ḥismā területén volt elterjedt, ahol egy hegy, a dzsibál ál-Qaus, még ma is ezt a nevet viseli. Már a Kr. e. 8. században bekerült az edomiták panteonjába. Egyes kutatók feltételezése szerint Kósz megjelenése előtt Edomban valószínűleg Jahvét tisztelték – a korai egyiptomi feljegyzések egy yhw nevű helyre utalnak a Saszuk földjénThe toponym t3 š3św (YWH in the land of Shasu) is at times identified with Seìir and Edom. (Dicou 1994, pp.179–180). – majd az előbbi isten átvette az utóbbitól a hatalmat, amikor az edomiták elvesztették autonómiájukat a perzsa uralom alatt, talán kompenzálva ezzel a nemzeti függetlenség megsemmisülését. Hasonló folyamat járszódhatott le, mint amely a zsidó királyság bukása után Jahve kultuszának megerősödéséhez vezetett a zsidóság körében. Az edomiták Kószt a fény isteneként tisztelték, "hatalmasnak", "királynak" nevezték Tetteit úgy írják le, hogy „díszít, bosszút áll, áldást ad, választ(?) ad”.
I. Costobarus, akinek neve azt jelenti, „Kósz hatalmas", edomi származású, egy ehhez a kultuszhoz kapcsolódó papi család leszármazottja volt.Adam Kolman Marshak (2011). "Rise of the Idumeans: Identity and Politics in Herod's Judea". [in] Benedikt Eckhardt. Jewish Identity and Politics between the Maccabees and Bar Kokhba: Groups, Normativity, and Rituals, pp.117–129, p.125. BRILL. Miután Heródes kinevezte őt Idumea parancsnokává (στρατηγὀς), Costobarus Kleopátra támogatásával végül megpróbálta elragadni a királyságot Heródestől. Hogy helyi támogatást szerezzen árulásához, újjáélesztette a régi Kósz kultuszt, valószínűleg azért, hogy Idumea vidéki lakosságát maga mellé állíthassa, mivel ők még mindig ragaszkodtak hagyományos isteneikhez.Sean Freyne (2003). "The Revolt from a regional perspective". [in] Andrea M. Berlin, J. Andrew Overman. The First Jewish Revolt: Archaeology, History and Ideology, pp.43–55, p.49. Routledge. A név visszatér a nabateus nyelvben egy Khirbet et-Tannur-i feliraton, ahol Dusara istennel azonosítják, akit bikák között ábrázolnak, trónon ülve, bal kezében többágú villámmal, ami arra utal, hogy időjárásisten volt. Idumeai Mamre-ban is szerepel egy oltáron.
Az istenség nevét számos edomi névben használták teoforikus elemként,David F. Graf. (2013). Michel Mouton, Stephan G. Schmid: Men on the Rocks: The Formation of Nabataean Petra, pp.35–55, p.47. Logos Verlag Berlin GmbH. többek között az edomita királyok, Kósz-malaku, III. Tukulti-apil-ésarra vazallusa,Philip J. King (1993). Jeremiah: An Archaeological Companion, p.48. Westminster John Knox Press. és Kósz-gabar, Assur-ah-iddína vazallusának neveiben.Diana V. Edelman (1995). "Solomon's Adversaries Hadad, Rezon and Jeroboam: A trio of 'bad guy' characters illustrating the theology of immediate retribution". [in] Steven W. Holloway, Lowell K. Handy. The Pitcher is Broken: Memorial Essays for Gösta W. Ahlstrom, pp.166–190, p.180 n.34. Sheffield Academic Press.
Kósz és Jahve Az ammoniták főistene (Milkom) és a moabiták főistene (Kemosz) ellentétben a Tanakh nem említi kifejezetten az edomiták Kósz nevű istenét. Egyes tudósok szerint ez az elhallgatás azzal magyarázható, hogy Jahve és Kósz között szoros hasonlóságok voltak,Elie Assis: Identity in Conflict: The Struggle between Esau and Jacob, Edom and Israel, Penn State Press, 2016, p.10. ami megnehezítette volna az utóbbi megtagadását. Más tudósok szerint a második templom korszakában a judeaiak és az edomiták között fennálló feszültségek állhatnak Kósz bibliai kihagyásának hátterében.Juan Manuel Tebes (2023). "El extraño caso del dios Qos. ¿Por qué la deidad edomita/idumea no es mencionada en la Biblia?". Revista Bíblica. 85 (1–2): 55–70. Spanyol nyelvű.
A héber Biblia Bírák könyvében egy költői refrén azt állítja, hogy Jahve kultuszának központja Edomból, a Szeir-hegytől származik.Book of Judges 5:5. A közelmúltban felmerült az a nézet, hogy Jahve eredetileg egy kénita isten volt, akinek kultusza Midián északi részén terjedt el az izraeliták körében.Nissim Amzallag. (2009). Yahweh, the Canaanite God of Metallurgy?. Journal for the Study of the Old Testament. Journal for the Study of the Old Testament, 33 (4), 387–404. E megközelítés szerint Kósz valószínűleg Jahve egyik címe volt, nem pedig a neve.James S. Anderson (2015). Monotheism and Yahweh's Appropriation of Baal. 101 oldal, bloomsbury Publishing. A Jahvét és Kósz összekötő további pont, a területen való közös eredetükön kívül, az, hogy az utóbbi edomita kultusza az utóbbi jellemzőit viselte. Így azt látjuk, hogy Doeg, az edomita, nem lát problémát abban, hogy Jahvét imádja, és láthatóan otthonosan mozog a zsidó szentélyekben. A körülmetélést, egy alapvető zsidó szertartást Edomban is gyakorolták. Ezenkívül Jahve tisztelete nem ritka azokon a helyeken, ahol nem szerepel Kósz neve: egy Kuntillet Ajrudban talált, i. e. 9. század végéről/8. század elejéről származó kerámiadarab „Teman Jahve” áldását kéri a tulajdonosára, amit egyesek úgy értelmeznek, hogy legalábbis az izraeliták szemszögéből Kósz és Jahve azonos volt, bár a lelet egyáltalán nem bizonyítja ezt. Másrészt vannak bizonyos ellentmondások, amelyek megnehezítik a kettő istenség közvetlen összekapcsolását. A Se'ir-i egyiptomi Saszu klánok listáján szereplő nevek azonosítása folytonossági problémát vet fel, mivel olyan nevek, amelyekben szerepel Kósz csak körülbelül 500 évvel később jelennek meg.Yigal Levin (2020). "The Religion of Idumea and Its Relationship to Early Judaism". Religions. 11 (10): 8. Oded Balaban és Ernst Axel Knauf azt állítják, hogy a Ramesszeida topográfiai listákon található bizonyos teoforikus nevek utalnak Kószra, ha ez igaz, akkor az istenség legkorábbi említését több mint 600 évvel Jahve előttre teszi.Oded Balaban: Egyptian references to the Edomite deity Qaus (pdf). 9 (1971 pp.47-50).
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Kánaán Kategória:Istenek a héber bibliában