Čelić () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 30, közúton 43 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északra, Semberija területén, a Szávamenti-síkság és a Majevica-hegység találkozásánál, 140-370 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb10626Bosnyák30068Horvát100Jugoszláv590Egyéb341Összesen321535
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 290 háztartása, 1284 muszlim és 7 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz tartozó településen 360 háztartást, 1652 muszlim, 39 ortodox és 31 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brčkói járáshoz tartozó Čelić községnek 2177 lakosa volt, közülük 4694 muszlim, 3642 ortodox szerb és 841 római katolikus horvát volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 224. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
1991-ben Lopare önkormányzata, amely a mai Čelić község területét is magában foglalta, csatlakozott a „Semberija és Majevica Szerb Autonóm Régió” paraállami közösségéhez. Ez az aktus világossá tette, mi következik. Az Ideiglenes Gyűlés, amely a bosnyák és horvát népek tanácsosaiból, valamint a helyi közösségek tanácsainak és közgyűléseinek elnökeiből állt, 1991. november 2-án határozatot fogadott el arról, hogy népszavazást ír ki a čeraji, a koraji és a majevicai önkormányzatok Loparéból történő kiválásáról, mely Ratkovići, Brnjik, Vražići, Velino Selo, Sitari, Donji Humci, Gornji Humci, Nahvioci, Šibošnica és Drijenča települseket érintette. A népszavazás lebonyolítására választási bizottságot jelöltek ki. A népszavazást 1991. november 17-én és 18-án tartották. A népszavazás eredménye több mint 99%-ban a Lopare községtől való elszakadás és Čelić község megalakítása mellett szavazott. A népszavazás eredményeit benyújtották a Bosznia-Hercegovina Köztársaság kormányának és a Képviselőházának. A népszavazás után megkezdődött a Čelić község megalakításának gazdasági indoklásáról szóló tanulmány elkészítése. A tanulmány elkészítésével megbízott csoportot a néhai Abdulah Kovačević vezette. Ez volt az oka annak, hogy a JNA szerb szélsőségesei 1991. november 29-én brutálisan likvidálták Abdulah Kovačevićet. A Hazafias Liga aktivistáinak köszönhetően azonban a szélsőségesek elképzeléseit meghiúsították, az emberek megszervezték magukat és kiálltak a védelemért. A háború alatt minden települést megvédtek, kivéve Korajt, ahonnan a lakosságot 1992. július 15-én kiűzték. Čelić község háborús elnöksége elkötelezett volt a polgári hatalom védelme és létrehozása, valamint az élet védelme iránt ezen a területen. Végül Bosznia-Hercegovina Köztársaság elnöksége 1994. március 10-én törvényerejű rendeletet fogadott el Čelić község létrehozásáról.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egy kis része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került, míg a település területének és lakosságának zöme a Bosznia-hercegovinai Föderáció Tuzlai kantonjában levő Čelić község területénél maradt.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései