Gulay István, születési neve Szabó István Mihály (Hódmezővásárhely, 1946. október 1. –) magyar író, lapszerkesztő.
Életpályája Szülei Szabó Endre kolozsvári lapszerkesztő és Kispál Matild vásárhelyi gép- és gyorsíró. A kolozsvári Ellenzék című napilapnál dolgozva ismerkedtek meg, majd a város szovjet megszállása után Hódmezővásárhelyre menekültek, ahol kisebbik fiuk, István született.
Gyermekkorától kezdve írt történeteket, gimnazistaként már több lap közölte tárcanovelláit. Nagyobb elbeszélései a Népszava vasárnapi irodalmi mellékletében jelentek meg, amelyet Vaád Ferenc szerkesztett. Ő kérte fel arra, hogy válasszon írói álnevet, mivel a „Szabó István” név már foglalt volt; így lett Gulay István, anyai nagyanyja, Gullay Matyi nevének ihletésére.
Elsőként Mocsár Gábor mutatta be a közönségnek, amikor 1966-ban a Tiszatáj folyóiratban ajánlotta figyelembe Kis Chartouche című novelláját.
1968-tól Budapesten élt, számos lapnál dolgozott újságíróként. Közel tíz évig az Utazási Magazin szerkesztője, majd hét éven át a Magyar Konyha főszerkesztője volt. Irodalmi munkái megjelentek többek között a Napjaink, Forrás, Confessio, Mozgó Világ, Új Auróra, Délsziget folyóiratokban, valamint a Magvető és Kozmosz kiadóknál. 1976-ban a Filmgyár Nemeskürthy István által szervezett filmíró-iskolájának hallgatója volt, többek között Fábry Sándor és Réz András társaságában.
Családja Első házasságából két fia született: Bálint (1978) és Péter (1981). Második felesége Czanik Mária, aki házasságukba egy leánygyermeket, Dorottyát hozta.
Munkássága Gulay István írásai a szociográfia, a kisregény és az irodalmi esszé határterületein mozognak. Műveiben visszatérő motívum az Alföld népi világa, az erdélyi gyökerek, valamint a magyar identitás és társadalmi átalakulás kérdései. Számos műve jelent meg rangos magyarországi és határon túli kiadóknál.
Kötetei
Keleti Golf-áram (irodalmi útirajzok antológiája – Móra–Kozmosz, 1976) Somdy álma (életregény – Móra–Kozmosz, 1977) Olvasótábori kis trakta (Hazafias Népfront Országtanácsa, 1978) Autómesék (Jiri Marek műfordítása – Madách Könyvkiadó, Pozsony, 1981) Agybank (28 kortárs magyar feltaláló arcképe – MTESZ, 1984) Bajviadal (kisregény – Magvető Könyvkiadó, RARE-sorozat, 1986) Alföldi Antikrisztus (kisregény – Püski–Isis, 1988) A csikótűzhelytől az atommáglyáig (életregény – Eötvös Kiadó, 1988) Látkép a hegyről (Nagy Lajos Irodalmi Társaság antológiája – Magvető, 1989) Jos, a házi légy – Macao Club ’68 (kisregények – Püski–Isis, 1989) Életfa (kisregény – Sámán Kiadó, 1990) Püski Sándor élete – hagyatékának tükrében (Püski Kiadó, 2015–2016) Ismertem az írók körüli mágneses teret A világszabadságot nem tudjuk elképzelni a magyar nemzet szabadsága nélkül Magyar ügyben mindenkivel szóba állunk A tehetség komédiái (öt szatirikus kisregény – Püski Kiadó, 2016)
Díjai és elismerései
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1976) A Szépirodalmi Kiadó és a KISZ KB regénypályázatának II. díja (Bajviadal) Mozgó Világ szociográfiai pályázat III. díja Magyar Találmányi Hivatal különdíja (Agybank)
Jegyzetek
Források Balázs Géza: „Gulay Istvánt kérdezi Balázs Géza professzor”, Édes Anyanyelvünk, 2017. október. Kulcsár Katalin beszélgetése Kristó Nagy Istvánnal Gulay Bajviadal című könyvéről, Petőfi Rádió, 1986. október 25. Petri Csathó Ferenc: A Bakator utcában hull a hó – Magyar Nemzet, 1986. március 15. Gulay István: Életesszé No2 – Hazámban élek – Forrás, 1987/12. Szemérmes szembenézés (recenzió), Vasárnapi Hírek, 1989. június 11. Vasy Géza: könyvismertető, Vasárnapi Hírek, 1988. augusztus 14.
További információk Gulay István könyvei a Bookline webáruházban