Ecker János, almai (Győr, 1788. október 6. – Győr, 1852. október 4.) kereskedő és győri városi tisztviselő, a város számos közcélú és civil tisztségének hosszabb-rövidebb időn át birtokosa, Győr ismert történetének egyik legkiemelkedőbb lokálpatriótája.
Élete
Vagyonos győri családból származott, polgári hivatása vaskereskedő volt, de Győr irányításában és (főleg reformkori) társadalmi életében is igen aktívan vett részt, ahol számos területen vállalt szerepet. Sokat tett a helyi ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében, de ezek mellett részt vett városa színházi és zenei életében, méghozzá többes minőségben: szerzőként, fordítóként és kritikusként, de mecénásként és szervezőként is. A győri német színtársulat az ő fordításában adta elő 1846-ban Czakó Zsigmond kortárs drámaíró Végrendeletét.
1823-tól egészen élete végéig részletes naplót vezetett, ennek 1847-től 1850-ig terjedő része kéziratban fennmaradt és a korabeli győri közélet értékes forrásanyaga. Bár jól tudott magyarul (miként latinul is), sőt magát magyarnak vallotta, naplójegyzeteit mégis az anyanyelvén, németül vetette papírra.
Fennmaradt naplói közül legértékesebb az a két vaskos kötet, amelyekben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győri eseményeit is megörökítette. Ezekből tudható például, hogy 1848. március 15-én a győri színházban az operaelőadás első szünetében a közönség tagjai Erkel Hunyadi László operájának Meghalt a cselszövő kezdetű kórusrészletét énekelték, de Metternich nevére eltorzított szöveggel.
Ugyancsak kéziratban maradt fenn Theaterkritik című színházi naplója, amelyben 1841-től kezdődően (sok helyütt elég markáns véleményt megfogalmazva) jegyezte fel a győri színházi és zenei eseményeket. Jelentős része volt abban, hogy kora európai zenei elitjének tagjai közül többen is vendégeskedtek és koncerteztek Győrben, például Liszt Ferenc és mások.
Emlékezete
Győrben utca viseli a nevét, az emlékét őrizve. Szintén az ő emlékét őrzi az Ecker család mintegy 200 éves, de ma is álló nyaraló-présháza a ménfőcsanaki településrészben (a Tenkes utcában); a présházhoz tartozó pince, melynek alaprajza (nyilván nem véletlenül) az EJ monogramot adja ki, az egész Dunántúl legkiterjedtebb pincerendszerei közé tartozik.
Irodalom Lám Frigyes: Egy győri polgár a reformkorszakban (Győr, 1928).
Jegyzetek
Források Ecker János szócikke a magyar életrajzi lexikon online kiadásában Ecker János életútja és naplói. Hellogyőr.hu, hozzáférés: 2025. október 22.
Kategória:1788-ban született személyek Kategória:1852-ben elhunyt személyek Kategória:Győriek