Brijest () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 31, közúton 42 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 13 km-re délkeletre, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 300-600 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-4 A település a Janja-folyó felső folyásának völgyében, Priboj nagyközségtől délre található. Gornji és Donji Brijestre tagolódik, amelyek nagyszámú kis faluból, tulajdonképpen családi házcsoportokból állnak: Božići, Lakići, Radovanovići, Petrovići, Sarići, Ilići, Gajići, Dimitrići, Miletići, Tošići, Stjepanovići, Perići, Kojići. A település általában nagyon elszórtan fekszik az oldalakon és részben a folyó mellett. A falu egyik része magasan a Jelica alatti oldalon található, és Rožanjhoz és Skakovicához kötődik. A falun áthaladó Tuzla - Požarnica - Bijeljina út megépítésével helyzete jelentősen javult. Főbb vízforrásai a Studenac, a Vrelo Ilića és a Vasina česma. Főbb dűlőnevei: Lavići, Krušik, Lice, Veliki čair, Krčevine, Markovi čairi, Njivice, Ivici, Gajeva, Potkućnica, Smrečak, Panjik, Gomje njive, Obarak, Studenac, Luke, Oskruše, Polje, Raskršće, Ravni Zavid, Mramorje, Suvi Bukvik. A Janján sok vizimalom található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb372196Bosnyák00Horvát10Jugoszláv20Egyéb40Összesen379196
Története Általánosságban azt mondják, hogy valaha a faluban „magyarok” éltek, akik a hosszú téli időjárás miatt elmenekültek. A falusiak azt mondják, hogy még mindig megvannak az íriszek, amelyek a „magyar” házak mellett álltak. Ismeretesek a macskakövek egészen a Brijesto tetején lévő temetőjükig - Brijesto, Podgora és Rastošnica határán, amelyet Mramorjének hívnak. Ez a temető ma bozóttal van benőve. Néhány síremléken (a legenda szerint) olyan díszek voltak, mint a holdsarló és a kígyóvonal. Még mindig megvan 2-3 stećak, a többit széttörték és felhasználták az emberek. Mramorjén korábban követ bányásztak. A falu körül régi házak vannak szilvafákkal.
Azt mondják, hogy korábban házak álltak, majd egy nagy erdő nőtt ott, amelyet a mai családok ősei irtottak ki. A Vasiljeva njiva, Andrijina kuća stb. nevek a régi lakosok emlékét őrzik. Az egyik mezőt Zajednicának hívják, ma a Miletić család birtokolja. Ott valaha szintén egy ház állt. Általános hagyomány, hogy a faluban élő mai családok ősei az erdei tisztásokon telepedtek le, és úgy tartják, hogy a Perići a falu legrégebbi családja. Mások szerint Mrkonja, Radovanović őse volt az első a mai családok közül, akik letelepedtek a faluban.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 39 háztartást és 299 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település kisebb, déli része a Föderációhoz és Teočak községhez, míg az északi, nagyobb rész a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Nevezetességei Mramorje – középkori temető maradványai.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései