A Dublini Királyság (óészakiul Dyflin) skandináv királyság volt Írországban, amely körülbelül 853 és 1170 között. Ez volt az első és leghosszabb ideig fennálló (norvég–viking királyság Írország területén, amelyet a IX. században Dublin környékét meghódító vikingek alapítottak. Területe nagyjából a mai Dublin megye területének felelt meg.
A vikingek első említése az Ulsteri Évkönyvek-ben található, ahol a 841-es bejegyzés így szól: „A pogányok még mindig a Lough Neagh-nál vannak.” Ettől az időponttól kezdve jelennek meg a forrásokban az úgynevezett hajótáborok, vagyis longphortok, amelyeket a vikingek Írországban létesítettek. Feltételezhető, hogy az első telepesek 840–841 telén teleltek át a szigeten. A dublini longphort pontos helye ma is vitatott. A dublini norvég uralkodók gyakran társuralkodók voltak, és olykor egyben Jórvík (a mai Yorkshire) királyai is. Uralkodásuk alatt Dublin jelentős rabszolgakereskedelmi kikötővé vált. A város környékét a norvég korban Dyflinnar skíði-nek, azaz „Dublinshire”-nek nevezték.
Idővel a dublini telepesek egyre inkább gaelizálódtak: nyelvükben, szokásaikban és műveltségükben keveredtek a helyi írekkel, így alakult ki a norse-gael népesség, amely a skandináv és a gael kultúra szinkretizmusát testesítette meg.
988-ban Máel Sechnaill mac Domnaill vezette Dublin első gael visszahódítását. Emiatt egyes források a város alapításának évét 988-tól számítják, noha Dublin helyén már közel ezer évvel korábban is létezett település, 955-ben pénzt is vertek. A közepén Leinster Királysága kezdett befolyást gyakorolni Dublinra. A város utolsó királyát 1171-ben ölték meg a normann hódítók, akik ezzel végleg megszüntették a Dublini Királyságot.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:A Brit-szigetek uralkodóinak listái Kategória:Norvégia történelme Kategória:Írország történelme