Bukovica Donja () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija-síkság területén, Bijeljinától légvonalban 20, közúton 25 km-re nyugatra, a Lukavac bal partján, 95-115 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb753575Bosnyák00Horvát10Jugoszláv370Egyéb31Összesen794576
Története A helyi legendák szerint a Donja Bukovica nevet a Bukovicán átfolyó Lukavac folyó mentén leggyakrabban előforduló bükkfáról kapta. A fakitermelés miatt ez a fafajta azóta szinte teljesen eltűnt erről a vidékről. Vannak olyan írások is, amelyek szerint Bukovica környékén elsőként, mintegy 300 éve Vuk, Zarija és Mitar (eredetileg Montenegróból) telepedtek le.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Bukovica községhez tartozó településnek 138 háztartása és 732 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó Bukovica településen 220 háztartást és 1384 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Gazdaság A falu lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. A falu központjában található a Kulturális Központ, a „Stefan Nemanja” Általános Iskola, a „Sloga Donja Bukovica” FC futballpályája, valamint a „Ristić” és a „Gajić” kisboltok. A központban található az „Agro Mix” mezőgazdasági gyógyszertár is.
Oktatás Donja Bukovicában egy alsó tagozatos általános iskola működik, ahol a negyedik osztályig tanulnak a diákok. Az idősebb diákok helyi buszokkal utaznak a közeli Vršani faluba, ahol egy nyolcosztályos általános iskola működik. A középiskolába járó diákok leggyakrabban Bijeljinába utaznak, ahol szélesebb középiskolai tanulási lehetőségek közül választhatnak.
Nevezetességei Osztrogi Szent Vaszilij tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 14x6,5 méter. A templom építése 2003-ban kezdődött Sretan Ristić építész tervei szerint, aki Donja Bukovica szülötte, és jelenleg Bijeljinában él. Az alapokat 2004. május 9-én szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. Miután az építkezés 2009-ben befejeződött, a templomot ugyanazon év október 18-án szentelte fel Vasilije püspök. A faragott tölgyfa ikonosztázt a kragujevaci Tomislav Živković készítette. Az ikonosztáz ikonjait a loznicai Živorad Ilić festette. Ugyanez a művész festette meg a templomot is 2011/12-ben. A falu keresztény közössége a második világháború után is fennmaradt, de titokban. Titokban magánházakban találkoztak és ott folytattak lelki beszélgetéseket.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései