A vízidisznó vagy másképp (nagy) kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris) a Föld legnagyobb rágcsálója, amely Dél-Amerikában őshonos. Úszódisznónak is hívják.
Az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tengerimalacfélék (Caviidae) családjába és a kapibaraformák (Hydrochoerinae) alcsaládjába tartozó faj.
Korábban alcsaládjának és nemének az egyetlen képviselőjének tekintették. Az állat a Hydrochoerus emlősnem típusfaja.
Előfordulása Dél-Amerika nagy részén előfordul, megtalálható Kolumbiában, Uruguayban, Argentínában és az amazóniai esőerdőkben. Mindig vizek környékén él, igazi „kétéltű”, kitűnően úszik. A folyók és tavak partvidékét, illetve a mocsaras területeket kedveli.
Közeli rokona az óriás kapibara (Protohydrochoerus) a Panama-földszoros kialakulásakor, a nagy amerikai faunacsere idején halt ki.
Megjelenése bélyegkép|balra|250px|A legnagyobb rágcsáló
A vízidisznó Földünk legnagyobb rágcsálója. A kifejlett példányok testhossza 106–134 centiméter, marmagassága 50-62 centiméter, testtömege 35-66 kilogramm.Capybara , Arkive A legnagyobb talált hím 73,5 kilogramm, a legnagyobb talált nőstény pedig 91 kilogramm volt. A hímek kisebbek a nőstényeknél.
A vízidisznó egy óriási tengerimalacra hasonlít. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. Mellső lábain 4, a hátsókon 3 lábujja van. Lábujjai között kicsi úszóhártyák találhatók, amivel rendkívül jól úszik.
Nagyon gyorsan tud futni. Ha ragadozó támadja meg, először rövid kiáltással figyelmezteti társait, akik azonnal a vízbe futnak. Tökéletesen el tud rejtőzni, csak szemei, orrnyílásai és fülei látszanak ki a vízinövények közül.
Életmódja A vízidisznók 15–20 fős csoportokban élnek, melyeket hímek és nőstények vegyesen alkotnak. A csapatot egy öreg domináns hím vezeti. A száraz évszakban nagyobb, több száz fős csoportba verődnek. Egymás között szagokkal és hangokkal kommunikálnak. Többféle hangjuk van: ugatás, füttyentés, röfögés és jellegzetes kattogás. A hímek orrán kiválasztómirigy található, ezzel jelöli meg territóriumát.
Elsősorban vízinövényekkel, levelekkel, fakéreggel, magvakkal és füvekkel táplálkozik. Alkalomadtán megdézsmálja a termesztett növényeket is. Az úszódisznó név abból származik, hogy szívesen úszik.
Szaporodása A vízidisznók párzása az esős évszakban van. A domináns hím a vízben párosodik a csapat nőstényeivel. A nőstény vízidisznó 130 napos vemhesség után 2-8 utódot hoz a világra. Az utódok a születés után azonnal követik anyjukat, aki még a vízhez is elvezeti őket. Már egynaposan képesek elropogtatni a növényeket, de 15-16 hetes korukig anyatejet is isznak. A nőstény nem egyedül neveli a kölyköket, a csapat többi nősténye is segít neki. A kölykök ivarérettségüket 18 hónaposan érik el.
Ellenségei Természetes ellenségei a zöld anakonda, a fekete kajmán, a jaguár, az ocelot és a puma.
Az ember is vadászik rá húsa és mezőgazdasági kártételei miatt.
Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy a katolikus egyház afféle tiszteletbeli hallá, azaz húsát böjti étellé nyilvánította.
Állatkertekben Magyarországonː Budapesti Állatkertben, a Gyöngyösi Állatkertben, Nyíregyházi Állatparkban, a Debreceni Állatkertben, Veszprémi Állatkertben, Győri Állatkertben, Jászberényi Állatkertben tartanak vízidisznókat, de megtalálható a Szegedi Vadasparkban, a Tiszaderzsen található Kenguruparkban, a pusztaottlakai Safari Parkban,Kapibara, avagy a vízidisznó - rövid leírás, Safari Park, Pusztaottlaka, 2025 a siófoki Bella állatparkban. Képek
Jegyzetek
Források
Képek és videók a vízidisznóról
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) http://www.zoobudapest.com/rolunk/fajlista http://www.veszpzoo.hu/lakoink/emlosok/kapibara_vagy_vizidiszno_(hydrochoerus_hydrochaeris) http://www.sostozoo.hu/kapibara http://www.zoogyor.com/index.php/hu/novenyevo-adatlapok/87-vizidiszno https://web.archive.org/web/20170710182643/http://www.jaszberenyzoo.hu/?q=lak%C3%B3ink-0 http://www.zookecskemet.hu/allatfajaink/ További információk
– képekkel
Kapcsolódó szócikkek Josephoartigasia monesi – kihalt faj, a valaha ismert legnagyobb rágcsáló
Kategória:Tengerimalacfélék Kategória:Emlősfajok Kategória:Rágcsálófajok Kategória:Argentína emlősei Kategória:Bolívia emlősei Kategória:Brazília emlősei Kategória:Kolumbia emlősei Kategória:Ecuador emlősei Kategória:Francia Guyana emlősei Kategória:Guyana emlősei Kategória:Paraguay emlősei Kategória:Peru emlősei Kategória:Suriname emlősei Kategória:Uruguay emlősei Kategória:Venezuela emlősei Kategória:A neotropikus ökozóna élővilága Kategória:Trinidad és Tobago emlősei Kategória:1766-ban leírt állatfajok