Bulatovci () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 12, közúton 18 km-re nyugatra, a Majevica-hegység déli részén, 340-660 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák3800Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen3800
Története A fennmaradt két középkori temető sírköveinek tanúsága szerint a település már a középkorban is létezett. Tekintettel a Kalesija településről rendelkezésre álló nagyon kevés középkori történelmi adatra, a korai feudális egyházközségi szervezetben a település területe Gornja Spreča egyházközség része volt, amely később, kisebb területi egységként, a Soli egyházközség része lett.
A 19. század első felét és az azt követő időszakot népességvándorlások és etnikai változások jellemezték Bosznia-Hercegovinában és a Felső-Spreča régióban. Abban az időben számos muszlimot űztek el Szerbiából, különösen az első és második szerb felkelés (1804-1813) után és később. Ennek eredményeként tömeges muszlimvándorlás vagy kiűzés következett, akiknek többsége átkelt a Drina folyón, és Északkelet-Boszniában, beleértve Felső-Spreča régiót is telepedett le. A Kalesija régióban számos bevándorló család kapott vezetéknevet azok után a városok után, ahonnan bevándoroltak.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Bulatovci községhez tartozó településnek 134 háztartása, 580 muszlim és 141 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Bulatovci Srpski településen 34 háztartást és 203 ortodox lakost, Bulatovci Turski településen 172 háztartást, 889 muszlim. 10 római katolikus és 1 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 136. o.A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Bulatovci Srpski településnek 219 lakosa volt, közülük 218 szerb ortodox és 1 római katolikus volt, Bulatovci Turski településnek 845 lakosa volt, mind muszlimok. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 222. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település keleti része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Osmaci községhez került, míg a nyugati rész a Föderáció és Kalesija község területénél maradt.
Nevezetességei Mramorje – középkori temető maradványai 19 darab fennmaradt, keleti tájolású stećakkal. A lelőhely a Bulatovci település feletti dombon, északkeleti irányban, 321 m tengerszint feletti magasságban található. A síremlékek közül kettő spirális, rozetta és növényi ornamentika motívumokkal van díszítve.
Stanovi – középkori temető maradványai 7 darab fennmaradt, keleti tájolású stećakkal.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései