Mahala () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 12, közúton 17 km-re nyugatra, a Majevica-hegység déli szélén, a Spreča völgyétől északra, 260-350 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7465Bosnyák550549Horvát11Jugoszláv10Egyéb00Összesen626615
Története Mahala települést a 19. század első felében alapították, abban az időben, amikor az Oszmán Birodalom már az összeomlás szélén állt. A korszakok változásával járó történelmi körülmények különösen az első és második szerb felkelés (1804-1813) után nehéz helyzetbe hozták az akkori muszlim lakosságot, különösen a mai Szerbia és Montenegró területén. A tömeges üldöztetések után tömeges muszlimvándorlás következett, akiknek többsége átkelt a Drina folyón, és Északkelet-Boszniába érkezett. Egy csoport muszlim a Spreča folyó völgyébe költözött, oda, ahol ma Mahala település található, és ott telepedett le. Az első házak felépítésével kezdték meg a hely történelmének megteremtését.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
Mahala az 1990-es években került a nyilvánosság figyelmének előterébe először, amikor a JNA, a szerb területvédelmi erők és a szerb félkatonai alakulatok brutális támadást intéztek ellene, majd 1996-ban, amikor ez lett az első hely, ahová a száműzetésben élő bosnyákok visszatértek. A Mahalába való visszatérés napjait a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Belügyminisztériumának különleges egysége tagjainak szörnyű támadásai kísérték a civilek ellen. Egy ember meghalt ezekben a támadásokban. A civilek elleni támadások véresek voltak, de nem jártak sikerrel - a Mahala lakóinak sikerült visszatérniük és új életet kezdeniük otthonaikban. E történelmi győzelem után tömegesen indult meg a visszatérési folyamat Bosznia-Hercegovinában. Miután a helyiek 1996-ban visszatértek otthonaikba, elkezdtek egy mecsetet építeni a leégett és teljesen lerombolt iskola alapjaira. Az első pénteki imát ebben a gyülekezetben 1998-ban tartották, a mecset ünnepélyes megnyitóját pedig 2003. augusztus 24-én tartották. Így alakult meg a különálló Mahalai muszlim gyülekezet.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Osmaci községhez került.
Nevezetességei A falu mecsetét 2003. augusztus 24-én nyitották meg.
Jegyzetek
Források Miralem Jusić: Povratak – monografija o naselju Mahala kod Kalesije, historijat, stanovinstvo, običaji. Bosanska medijska grupa, 2021.
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései