Nova Kasaba () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 19, közúton 24 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, a Jadar-folyó két partján, 200-500 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Kladanj 476-3-1 A közösség települései: Nova Kasaba, Sebiočina, Butkovići, Pribinići és Mravinjaci.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7664Bosnyák814481Horvát01Jugoszláv110Egyéb14112Összesen1042558

Története A Jadar-folyó jobb partján fennmaradt őskori, ókori maradványok és középkori sírkövek tanúsága szerint a település területén már a ősidők óta éltek emberek.

A mai települést az oszmán időkben alapították, amikor Musza pasa 1642-ben pénzt adományozott egy mecset építésére és a vakuf létrehozására Tuzla tágabb környékén, amelyet emiatt Nova Kasabának neveztek el. Bejtić, Alija (1960). “Nova Kasaba u Jadru” Godišnjak Društva Istoričara Bosne i Hercegovine, (XI), 225-249. o. A kasaba szó eredeti jelentése erődítmény, citadella, fellegvár volt. Szerkezetileg többnyire fagerendákból és faágakkalerősített vesszőfonatra tapasztott agyagból épített négytornyú, többszintes épületek voltak. A szó a török nyelvben kettős jelentésű, egyrészt így nevezik a 2000-20 000 fő közötti kisvárosokat, másrészt ezek önkormányzatát is.

A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz tartozó településnek 74 háztartása, 340 muszlim és 2 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 98. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz tartozó településen 75 háztartást, 337 muszlim, 13 ortodox szerb, 3 izraelita és 1 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

Vitkovići egy falu Bratunac községben, ahol a szerbek és a bosnyákok vegyes közösségben éltek együtt. 1992. május 18-án a bosnyák falusiakat erőszakkal elhurcolták Vitkovićiből és a közeli Bratunac városába vitték. Három nappal később buszokra kényszerítették őket, és közölték velük, hogy a közeli Vlasenica községben található Sušica fogolytáborba viszik őket. Nova Kasaba falu közelében megállították a buszokat, 32 civilt leszállítottak és lelőttek. Csak hárman élték túl a mészárlást, és tudták elmesélni a történetüket. A túlélők később segíteni tudtak az áldozatok holttesteinek felkutatásában és újratemetésében.

A háborúban falu házainak 78 százaléka elpusztult. A mecsetet 1993 márciusában rombolták le. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.

A volt Jugoszláviában elkövetett bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) nyomozói 1999-ben Nova Kasabában tömegsírt fedeztek fel, mely Nova Kasaba 99 néven lett ismert. A sírt ugyanazok az emberek ásták ki, akik egy másik, közeli sírt is feltártak, amelyet 1996-ban találtak, és amely Nova Kasaba 96 néven ismert. A Nova Kasaba 99 egy elsődleges tömegsír, amelyben összesen 53 holttestet azonosítottak, amelyek mindegyike a srebrenicai bosnyákok 1995 júliusi meggyilkolásához kapcsolódik. A sír jelöletlen, és Nova Kasaba faluban, az út szélén fekszik. A tömegsír négy részből áll, de a nyomozók becslése szerint egyetlen sírról van szó, mivel a gödrök olyan közel vannak egymáshoz. A megtaláltak közel 80 százaléka több lőtt sebbe halt bele. Az áldozatok életkora 13 és 85 év között volt. A tömegsírok elhelyezkedése a környéken nemzetközi figyelmet kapott, amikor Madeleine Albright, az Egyesült Államok nagykövete nyolc fényképet mutatott be az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának. Ezek az 1995. július 13-14. körül készült amerikai műholdas és légi felvételek a Nova Kasaba környéki futballpályára zsúfolódott embereket ábrázolnak. Néhány nappal később egy ENSZ repülőgépről készült fénykép örökítette meg az üres stadiont, négy frissen ásott földterülettel és teherautó nyomokkal egy közeli mezőn.

Nevezetességei Musza pasa-mecset. Musza pasa Ibrahim oszmán szultán budai vezírje volt, de eredetileg a Foča melletti Vikočból származott. A mecset építése valószínűleg 1643 tavaszán fejeződött be. A mecset az egyterű mecsetek tipológiai sorába tartozik, amelyek masszív kőfalakkal, kontyolt tetővel, oszlopcsarnokkal és kő minarettel rendelkeznek. A minaret szerkezetileg abban különbözik, hogy hordó alakú, vagy sokszögű alapja nem a földből nő ki, hanem egy speciális, négyszögletes kő talapzatból, amely lépcsőzetesen emelkedik a középpont felé. Magassága körülbelül 26,5 m. Az épület különleges jellegét az építőanyag adja, amelyből részben épült. Ez egy különleges zöld színű kő. A mecsetet a boszniai háború során 1993-ban lerombolték. Újjáépítése 2010-ben történt.

A Grebačavac nevű helyen a Jadar jobb partján középkori temető maradványa található tíz darab fennmaradt, díszítetlen stećak sírkővel.

Kik - őskori kincslelet. A bronz tárgyak közül lelet három dísztányért és 434 gombot tartalmaz. Egy kerámiaedénynek is fennmaradtak töredékei, amelyben a tárgyak voltak.

Vranovina - Római épület és sztélé maradványai. Római téglákat és megmunkált terméskő köveket találtak a Jadar folyó jobb partja felett, valamint egy római sztélé felső része is előkerült, amelyen egy nő és egy férfi domborműves ábrázolása látható. Római kor, 1-4. század.

Jegyzetek

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései