Lukići () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 26, közúton 39 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Zeleni Jadar-folyó nyugati partján, 280-500 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb223283Bosnyák00Horvát01Jugoszláv00Egyéb10Összesen224284
Története A területén található három középkori temető maradványainak tanúsága szerint területe már a középkorban is sűrűn lakott volt.
A település nevét a Lukić családról kapta, amely valószínűleg első betelepülője volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vasilj községhez tartozó településen 11 háztartást és 87 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Lučica - középkori nekropolisz maradványai. 33 stećak sírkő láda és szarkofág formájában, két csoportban megőrződve; díszítés: holdsarló. Koruk: késő középkor. Lukići 1 - Középkori nekropolisz maradványai. 37 stećak sírkő lap, láda, szarkofág és sztélé formájában, NY-K és É-D irányú tájolással. Késő középkor. Lukići 2 - Középkori nekropolisz maradványai. 7 stećak sírkő szarkofág formájában, ÉNy-DK irányú tájolással. Késő középkor.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései