Višnjica () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 35, közúton 50 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Štedrič-patak szurdoka felett, 500-780 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb6520Bosnyák122Horvát00Jugoszláv00Egyéb20Összesen7922
Története A területén található középkori temető maradványainak tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Vasilj községhez tartozó településnek 19 háztartása és 113 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 97. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vasilj községhez tartozó településen 17 háztartást és 110 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 136. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei
Középkori nekropolisz maradványai 14 fennmaradt stećak sírkővel. Késő középkor.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései