thumb|Régi HÉV tehermozdony kiállítva a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban thumb|Régi HÉV tehermozdony és tartálykocsi Szentendre kocsiszínnél thumb|Régi HÉV tehermozdony és tartálykocsi Csepel kocsiszínnél
Az alábbi szócikk a teherszállítás történetét dolgozza fel a Budapesti helyiérdekű vasút (HÉV) vonalain.
Történet thumb|A Budapesti Fedéllemezgyár iparvágányának maradványa
A budapesti HÉV-vonalak teherforgalma a XIX. század végén kezdődött, főként az agglomerációból érkező építőanyagok és ipari termékek szállítására. A Pestszentlőrinci Téglagyár kezdeményezésére indult Budapest-Szentlőrinci HÉV kezdetben téglaszállításra épült, majd 1900-ra normálnyomtávúvá alakították és villamosították, közvetlen kapcsolatot létesítve a Lajosmizsei HÉV Kispest-Szentlőrinc vonalával. A HÉV-hálózathoz csatlakozó iparvágányok száma az első világháború végéig 36 volt.
A két világháború közötti időszakban a BHÉV vonalain továbbra is jelentős volt a teherforgalom, különösen az iparvágányokhoz kapcsolódóan. A szentendrei vonalcsoport iparvágányai például 1940-re már 162 nyitott teherkocsival szállították az építőanyagot a városba. A második világháború idején a HÉV a hadiüzemek és a romeltakarítás logisztikájában is részt vett. A háború után a HÉV teherforgalma fokozatosan újjáépült, új iparvágányok létesültek a megnövekedett ipari igények kiszolgálására, például a ráckevei és gödöllői vonalakon. Az 1950-es években azonban a főváros agglomerációs területeinek lakóövezetté válása és a közúti szállítás erősödése miatt a HÉV teherforgalma csökkent. Az 1960-as években a BHÉV iparvágányain jelentős teherforgalom folyt, a főbb ipari csomópontok (Pesterzsébet felső, Filatorigát, Törökőr, Szigetszentmiklós-Gyártelep, Szentendre) kiszolgálását látva el. A HÉV-vonalakhoz 1960-ban összesen 62 iparvágány csatlakozott. A BKV 1968-as megalakulása után a HÉV és más helyiérdekű vonalak teherforgalma hivatalosan is része lett a vállalat feladatainak, bár a hosszú távú koncepció a teherszállítás fokozatos visszafejlesztését irányozta elő. Az 1970-es és 1980-as években a HÉV-vonalakon a teherforgalom már folyamatosan csökkent, iparvágányok kapcsolatai megszűntek, és a MÁV vette át a megmaradt teherforgalom kiszolgálását.
A HÉV-vonalakról a környező normál vasútvonalak felé - mivel mindkét vonaltípus 1435 mm-es nyomtávval rendelkezik - úgynevezett összekötővágányokon lehetett árut szállítani. Ilyenek voltak pl. Aquicumnál (H5-ös HÉV), a Kén utcánál (H6-os HÉV), vagy az Örs vezér terénél (H8-as és H9-es HÉV).
Hivatalosan a BKV vonalain, így a HÉV-en is a teherszállítás 1996. november 15-én szűnt meg, ekkor a BHÉV is kilépett az Nemzetközi Vasútegyletből (UIC). Napjainkban csak kivételesen, általában belső üzemi feladatoknál használják a HÉV-ek teherkocsijait, mozdonyait. Érdemes megjegyezni, hogy szintén 1996-ig a budapesti villamosvonalakon is folyt teherszállítás:
A régi gépekből több látható kiállítva a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban.
HÉV iparvágányok listája
Források
régi térképek HÉV-iparvágányokkal:
Budapest vasúthálózat vázlat 1987, HÉV iparvágányokkal is (vasutallomasok.hu)
További irodalom Lovász István – Várnagy Zoltán: A szentendrei régi kocsiszín területén létesítendő helyi közforgalmú vasuti és városi tömegközlekedési üzemtörténeti gyűjtemény, BKV Emlékbizottság, h. n., 1991
Videófelvételek 1996.01.02. Teherszállítás hóban a Ráckevei HÉV vonalon (Kén utca - Szigetszentmiklós gyártelep) 1995.09.25. Vezérállásban: Teherszállítás a Ráckevei HÉV vonalon LVII-es mozdonyokkal Kén u.-Ráckeve 2025.06.16. Igazi tehervonat a Ráckevei HÉV-en. Tigrisekkel az éj leple alatt Erzsébetről - Tökölre. 2025.08.16. Vágányzári tehervonatok a H5-ös HÉV vonalon