Ježeštica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bratunac községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 23, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, a Ludmer-hegység lejtőin, 350-550 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-4-1 Szétszórt, több falucskából álló település, melynek területét több patakvölgy szabdalja. Főbb vizei a Detmanska, a Kacalovica és a Sudovanje patakok. A települést alkotó falvak: Kajići, Đokićić, Kevići, Đermani, Rankovići, Radukić, Potukjice, Blazevići, Đukanovići és más kisebb falvak. A falun keresztül egy folyó folyik végig a hosszúságon, ahol a régi malom található, amely a háború alatt elpusztult, de egy helyi vállalkozónak, Miladinovic Dragomirnak köszönhetően újjáépült, és még mindig szolgálja a lakosság igényeit, azaz még mindig őrli a gabonát.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb497345Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb51Összesen503346
Története A helynév alapjában zoonimikus eredetű, de metaforikus jelentésű főnév szerepel. Maga a „jež” szó protoszláv és szláv eredetű, és tüskét, tövist jelent. Ehhez társul az „-ica” képző, ami állandóan szurkál, csíp jeletést ad. Az olyan helynevek, mint a Ježinac, Ježeva, Ježevac, Ježestica stb., tövisekkel, tövisekkel, alacsony növényekkel stb. benőtt területet jelölnek. Ezért mondjuk, hogy ez a helynév zoonimikus eredetű, de metaforikus jelentésű.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Opravdići községhez tartozó településnek 33 háztartása, 204 ortodox szerb és 46 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Srebrenicai járáshoz tartozó településen 50 háztartást és 262 ortodox szerb és 19 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 116. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a falut kétszer támadták a muszlim erők.Радио телевизија Републике Српске: Сутра парастос убијеним Србима у Кравици, 2010-01-04Српска политика: Интервју: Миливоје Иванишевић, директор Центра за истраживање злочина над Србима: Не смемо заборављати прошлост Радио-телевизија Србије: Годишњица страдања Срба из села Јежештица, 8. август 2009.Политика: Обележена 17. годишњица страдања српског села Јежештица, 8. 8. 2009.Историјски пројекат Сребреница: Једна врло необична дебата о Сребреници Először 1992. augusztus 8-án hajnalban amikor minden civilt, aki nem tudott elmenekülni, megölték. A falu összes házát kifosztották, felgyújtották és lerombolták. Másodszor az ortodox karácsony napján, 1993. január 7-én, amikor ismét felgyújtották a falu házait, és kifosztották a települést.СРПСКА ЗГАРИШТА-Кравица, Шиљковићи, Општина Братунац. Ebben a támadásban több tucat civilt öltek meg, míg a többieket kiüldözték a faluból. Az 1992. és 1993 téli muszlim erők támadásaiban 56 szerbet öltek meg, és mind a 110 házat kifosztották, lerombolták és felgyújtották.. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Bratunac községhez került.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései