Omar Mvanesz Jági vegyész, akit leginkább fémorganikus vázak (MOF-ok) fejlesztéséről és a retikuláris kémia úttörőjéről ismerünk. Ezért a munkájáért 2025-ben kémiai Nobel-díjat kapott, Richard Robsonnal és Kitagava Szuszumuval megosztva.
Jági egyetemi professzor, valamint James és Neeltje Tretter által adományozott kémia tanszékvezető a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben. Emellett a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársa, a Berkeley Globális Tudományos Intézet alapító igazgatója, és az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának" National Academy of Sciences Elects Members and Foreign Associates ", National Academy of Sciences, Retrieved on 30 April 2019. és a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja." List of Members Expert Search Professor Dr. Omar M. Yaghi ", German National Academy of Sciences Leopoldina "], Retrieved on 9 June 2023." Omar Yaghi appointed as University Professor ", UC Berkeley College of Chemistry "], Retrieved on 26 June 2025. 2025 januárjában a Világ Kulturális Tanácsának, a kulturális és tudományos fejlődést előmozdító nemzetközi szervezetnek a hetedik elnöke lett." Our President " , World Cultural Council, Retrieved on 25 July 2025.
Fiatalkora és tanulmányai Omar Mvanesz Jági 1965. február 9-én született a jordániai Ammánban, egy palesztin menekült-család gyermekeként," Omar Yaghi Winner of Wolf Prize in Chemistry – 2018 " , Wolf Foundation, Retrieved on 4 March 2018. akik az 1948-as arab–izraeli háború alatt menekültek el Masmiyából, a „régi Palesztina” egy városából, Jaffa és Jeruzsálem között. Zsúfolt háztartásban nőtt fel, sok gyerekkel, akik mindannyian egyetlen szobában éltek, amelyben a család állatállománya is lakott."A Pioneer in Reticular Chemistry: Shaping a Sustainable Future – Omar M. Yaghi", [Tang Prize documentary], Retrieved on 19 May 2025. A családnak korlátozott hozzáférése volt tiszta vízhez."Omar Yaghi: Harvesting water from desert air", [Molecular Frontiers Symposium "Planet Earth: A Scientific Journey", at Stockholm University, May 9–10, 2019], Retrieved on 30 December 2019.
15 éves korában, apja biztatására, az Egyesült Államokba költözött." The Alchemist " , Forbes, Retrieved on 1 February 2018. Bár keveset tudott angolul, elkezdte tanulmányait a Hudson Valley Community College-ban. 1983-ban végzett matematika és természettudományok szakon, Associate of Science fokozattal. Ezután az Albanyban található New York-i Állami Egyetemre (SUNY) iratkozott fel, ahol 1985-ben kémia szakon szerzett alapdiplomát. Posztgraduális tanulmányait az Illinois-i Egyetemen folytatta, ahol 1990-ben doktori fokozatot szerzett Walter G. Klemperer irányítása alatt. Ezután a Harvard Egyetemen (1990–1992) a National Science Foundation posztdoktori ösztöndíjasaként dolgozott Richard H. Holm irányítása alatt.
2021-ben Jági királyi rendelettel szaúdi állampolgárságot kapott.
Akadémiai karrier Akadémiai pályafutását az Arizonai Állami Egyetem adjunktusaként kezdte (1992–1998). Ezt követően a Michigani Egyetem Robert W. Parry kémia professzori tisztségét töltötte be (1999–2006), majd a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Christopher S. Foote kémia professzori tisztségét és az Irving és Jean Stone Fizikai Tudományok tanszékét töltötte be (2007–2012).
2012-ben a Kaliforniai Egyetemre, Berkeley-re költözött, ahol a James és Neeltje Tretter kémiaprofesszori posztot tölti be. 2012 és 2013 között a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium Molecular Foundry (nanotechnológia) igazgatója volt. Ő a Berkeley Globális Tudományos Intézet alapító igazgatója, valamint a Kavli Energy NanoSciences Intézet társigazgatója, amely a Kaliforniai Egyetem, Berkeley és a Lawrence Berkeley National Laboratory partnersége. Emellett a California Research Alliance by BASF és a Bakar Institute of Digital Materials for the Planet szervezeteket is társigazgatóként vezeti." New institute brings together chemistry and machine learning to tackle climate change ", Retrieved on 21 September 2022.
2025 májusában a Kaliforniai Egyetem kuratóriuma Jágit egyetemi professzori rangra léptette elő, ami a rendszer legmagasabb kitüntetése, amelyet a legmagasabb nemzetközi elismeréssel rendelkező tudósoknak tartanak fenn." Omar Yaghi appointed as University Professor ", UC Berkeley College of Chemistry, Retrieved on 25 July 2025.
Kutatás Retikuláris kémia Jági a retikuláris kémia úttörője, amely terület a molekuláris építőelemek nyitott, kristályos vázakká való összeállítására specializálódott erős kötések segítségével." Omar Yaghi wins Albert Einstein World Award of Science ", Chemical & Engineering News, 10 July 2017. Retrieved on 12 March 2018." Makoto Fujita and Omar Yaghi win Wolf Prize in Chemistry ", Chemical & Engineering News, 19 February 2018. Retrieved on 12 March 2018." Spiers Memorial Lecture – Progress and prospects of reticular chemistry ", Royal Society of Chemistry, 18 August 2017. Retrieved on 12 March 2018.
A Nemzetközi Balzan-díj Alapítvány szerint Jági először az 1990-es évek elején javasolta molekuláris építőelemek és erős kötések használatát kristályos anyagok előállítására. Akkoriban a tudományos közösség kémiailag megvalósíthatatlannak tartotta ezt az elképzelést, mivel az ilyen szintézisek jellemzően nem kristályos, amorf szilárd anyagokat eredményeztek. 1995-ben azonban Jági sikeresen kristályosított olyan fémorganikus szerkezeteket, amelyekben a fémionokat töltéssel rendelkező szerves kapcsolók, például karboxilátok kötik össze erős kötéseken keresztül. Ez az áttörés egy új anyagosztály kifejlesztéséhez vezetett, amelyet fémorganikus vázaknak (MOF) neveznek, és ezzel megkezdődött a retikuláris kémia.
Fémorganikus vázak Jági legismertebb munkája a fémorganikus vázak (MOF-ok) tervezése, szintézise, alkalmazása és népszerűsítése. Az IUPAC szerint a MOF-ok a koordinációs polimerek egy alosztályát alkotják, ezt a kategóriát először 1959-ben jelentették. Korábbi munkái közé tartozik E. A. Tomic 1965-ös tanulmánya a különféle koordinációs polimerek termikus stabilitásáról, valamint Hoskins és Richard Robson 1989-es munkája egy 3D koordinációs polimer szerkezetről. Ezek a korai koordinációs polimerek azonban jellemzően törékeny, rendezetlen szerkezetek voltak, rosszul definiált tulajdonságokkal.
Az 1990-es években Jági három kulcsfontosságú áttörést ért el, amelyek a törékeny koordinációs polimereket a ma is használatos, architekturálisan robusztus, állandóan porózus MOF-okká alakították: Fém-organikus szerkezetek kristályosítása erős kötések segítségével fémionok és töltéssel rendelkező szerves linkerek, például karboxilátok között (1995). Fém-karboxilát klaszterek bevezetése másodlagos építőegységként (SBU), amely lehetővé tette az állandó porozitású robusztus vázak létrehozását, amit később gázadszorpciós izotermák is megerősítettek (1998). Ultramagas porozitás megvalósítása MOF-5 segítségévelAz MOF-5 vagy IRMOF-1 egy köbös fémorganikus vázvegyület, amelynek képlete Zn4O(BDC)3, ahol BDC2− = 1,4-benzodikarboxilát (MOF-5). (1999). Az MOF-okban lévő erős kötések alapvető fontosságúak szerkezeti robusztusságuk, ultramagas porozitásuk és hosszú élettartamuk szempontjából az ipari alkalmazásokban.
Kovalens szerves vázak 2005-ben Omar M. Jági publikálta korszakalkotó tanulmányát a kovalens szerves vázakról (COF-okról), amelyben a kétdimenziós COF-ok első sorozatát ismertette. Ez a munka bemutatta a COF-ok tervezését és szintézisét 1,4-benzol-diboronsav (p\-C6H4[B(OH)2]2) és 2,3,6,7,10,11-hexahidroxi-trifenilén (C18H6(OH)6) kondenzációs reakcióival. A nagymértékben kristályos termékek – (C3H2BO)6·(C9H12)1 (COF-1) és C9H4BO2 (COF-5) empirikus képletekkel – végzett kísérletek kétdimenziós, expandált porózus grafitikus rétegeket tártak fel, amelyek vagy lépcsőzetes (COF-1), vagy elhomályosított (COF-5) szerkezettel rendelkeztek. Ezeket az architektúrákat a bór-, szén- és oxigénatomok közötti erős kovalens kötések tartják össze, merev porózus szerkezeteket hozva létre, amelyek pórusmérete 7 és 27 ångström között változik. A COF-1 és a COF-5 nagy hőstabilitást (akár 500–600 °C-ig), állandó porozitást és nagy, 711, illetve 1590 négyzetméter/gramm felületet mutat.
A 3D COF-ok szintézisét régóta fennálló gyakorlati és fogalmi kihívások hátráltatták, amíg Jági csoportjának 2007-ben először sikerült.
Jági úttörő szerepet játszott a zeolitos imidazolát vázak (ZIF-ek) tervezésében és gyártásában is. A MOF-ok, COF-ok és ZIF-ek szélsőséges tulajdonságaikról, például nagyon nagy felületükről (pl. 5640 m2/g a MOF-177 esetében) és nagyon alacsony kristálysűrűségükről (pl. 0,17 g·cm−3 a COF-108 esetében) ismertek.
Molekuláris szövés
Jági úttörő szerepet játszott a molekuláris szövés területén, elérve az atomi és molekuláris szinten szőtt anyag (COF-505) első szintézisét." Weaving of organic threads into a crystalline covalent organic framework ", Science (journal), Retrieved on 16 June 2019." First materials woven at atomic and molecular levels: Weaving a new story for COFs and MOFs ", ScienceDaily, Retrieved on 16 June 2019.
Vezető szerepet játszott a retikuláris anyagok tisztaenergia-technológiákban való alkalmazásában, beleértve a hidrogén- és metántárolást," Crystal Sponges ", Chemical & Engineering News , 21 January 2002. Retrieved on 12 March 2018." Porous Crystals Soak Up Hydrogen ", Chemical & Engineering News, 19 May 2003. Retrieved on 12 March 2018. a szén-dioxid-leválasztást," A Better Way to Capture Carbon ", MIT Technology Review, 15 February 2008. Retrieved on 12 March 2018." Super-sized molecular sponges boost carbon capture ", Chemistry World, 7 May 2008. Retrieved on 12 March 2018. és a sivatagi levegőből történő vízkinyerést alacsony hőmérsékletű hő segítségével." This new solar-powered device can pull water straight from the desert air ", Science Magazine, April 13, 2017. Retrieved on March 10, 2018.
A Thomson Reuters elemzése szerint Jági a világ második legtöbbet idézett kémikusa volt 2000 és 2010 között.
Vállalkozói szellem 2020-ban Jági megalapította az Atoco nevű kaliforniai startupot, amely a szén-dioxid-leválasztás és a légköri vízgyűjtés terén elért MOF és COF technológiák kereskedelmi forgalomba hozatalára összpontosít.
2021-ben társalapítója volt egy második startupnak, a H2MOF-nak, amely a retikuláris kémia terén tett felfedezéseit alkalmazza a hidrogéntárolás kihívásainak megoldására.
Kitüntetések és díjak
Jági számos nemzetközi díjat és érmet kapott, többek között kémiai Nobel-díjat (2025), Albert Einstein Tudományos Világdíjat (2017), kémiai Wolf-díjat (2018), Gregori Aminoff-díjat (2019), VinFuture-díjat (2022) és a Tudomány a Jövőért Ernest Solvay-díjat (2024). Legfontosabb kitüntetései közé tartoznak:
1998 Szilárdtestkémiai Díj, Amerikai Kémiai Társaság és Exxon Co. 2004 Sacconi-érem, Olasz Kémiai Társaság 2007 Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Hidrogénprogram díja 2007 Anyagkutatási Társaság érme 2007 Newcomb Cleveland-díj, Amerikai Tudományfejlesztési Társaság 2009 Az Amerikai Kémiai Társaság Anyagkémiai Díja 2009 Izatt-Christensen Nemzetközi Díj 2010 A Királyi Kémiai Társaság Centenáriumi Díja 2013 Kínai Nano Díj 2015 Fejszál Király Nemzetközi Kémiai Díj 2015 Mustafa-díj nanotudományban és nanotechnológiában 2016 TÜBA Akadémiai Díj alap- és mérnöki tudományokban 2017 Spiers Emlékdíj, Királyi Kémiai Társaság 2017 Az Első Rend Kiválósági Érme, II. Abdullah jordán király 2017 Japán Koordinációs Kémiai Társaság Nemzetközi Díja 2017 Bailar-érem szervetlen kémiában 2017 Kuvaiti Díj az alaptudományokban 2017 Albert Einstein Tudományos Világdíj 2018 BBVA Alapítvány Tudás Határai Díj alaptudományokban 2018 Kémiai Wolf-díj 2018 A Világgazdasági Fórum elismerése a 10 legmodernebb technológia között (víz kinyerésére levegőből) 2018 Sultan bin Abdulaziz herceg Nemzetközi Vízdíj 2018 ENI-díj 2019 Gregori Aminoff-díj 2019 MBR Tudományos Kiválósági Érem, Egyesült Arab Emírségek 2019 Nano Kutatási Díj 2020 August Wilhelm von Hofmann emlékérem, Német Kémiai Társaság