A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub) a meténgfélék (Apocynaceae) családján belül a selyemkórófélék (Asclepiadaceae) alcsaládjába tartozó, fokozottan védett növényfaj. Pannon endemizmus, azaz a világon kizárólag a Pannonicum flóratartományban honos, s ezen belül is csak Magyarországon a Budai-hegységben és a Villányi-hegységben fordul elő.
Elterjedése A magyar méreggyilok két főbb élőhelyen található meg: a Villányi-hegységben a nagyharsányi Szársomlyón, valamint a Budai-hegységben. A Budai-hegységben Budakeszi és Budaörs határában a Csíki-hegyekben (Szekrényes-hegy, Kő-hegy, Odvas-hegy, Szállás-hegy, Út-hegy), a külső Budai-hegyekben pedig Budajenő (Községi erdő) és Páty (Fekete-hegyek) közelében találhatók állományai. Teljes állománya 3-4 ezer tő, mely stabilnak mondható. A legnépesebb szubpopulációk Budajenő, Budaörs és Páty környékén vannak. A szársomlyói állomány ezzel szemben jóval kisebb és sérülékenyebb, mindössze 45 tőből áll.Bérces, S. et al. 2019. A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum) állományfelmérése (2001–2019). Hozzáférés: 2024-12-30
Morfológiai jellemzők A magyar méreggyilok évelő növény, melynek szára felálló, magassága 10–50 cm között változik. Sarjtelepeket képez. Gyöktörzse rövid, ferde, melyből fehéres, fonalszerű gyökerek erednek. Hajtásai, kocsányai és levélfonákának erei finoman pelyhes-szőrösek. Levelei a száron keresztben átellenesen állnak, rövid nyelűek. A levéllemezek sötétzöld színűek, széles-tojásdad alakúak, ép szélűek, kihegyezett csúcsúak, a szár alsó részén levő levelek lemeze zömökebb, inkább szív alakú, a felsőké keskenyebb, hosszúkásabb. A felsőbb levelek hónaljából fejlődnek laza bogernyő virágzatai, bennük a virágok kellemetlen illatúak, aprók, öttagúak, pártájuk kívül piszkossárga, belül barnászöld, zöldesbarna színű, de a virágok lehetnek ennél jóval sötétebbek is: barna, vörösesbarna, sötétbarna, szinte fekete színűek. A virágok mellékpártájának cimpái jóval kisebb méretűek a pártánál. Május és június folyamán virágzik. Termésének alakja a paprikára emlékeztet, de tüszőtermés, 2–4 cm hosszú, néha kissé visszahajló, csúcsa lekerekített. Mészkedvelő faj, dolomit- és mészkősziklagyepben, sziklahasadékgyepben él. 169. o.
A magyar méreggyilok virágtalan és terméstelen megjelenése nagyon hasonlít a vele egyazon élőhelyen is előforduló, jóval gyakoribb közönséges méreggyilokhoz. Azonban a magyar méreggyilok termete általában alacsonyabb, kevésbé robusztus; levelei kisebbek, szélesebbek, sötétebbek; virágai sötétebb színűek és kellemetlenebb illatúak; termései tompa csúcsúak, rövidebbek, zömökebbek, esetenként kissé visszahajlanak.
Filogenetikai kapcsolatok A kutatások során vizsgálták a magyar méreggyilok filogenetikai helyzetét, azaz az evolúciós rokonsági kapcsolatait más fajokkal. Fontos tudni, hogy a magyar méreggyilok egy tetraploid faj, azaz négyszeres kromoszómaszámmal rendelkezik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a faj hibrid eredetű, allotetraploid hibrid, ami azt jelenti, hogy két különböző faj kereszteződéséből jött létre.Horváth, O. et al. 2020. The Phylogenetic Position of Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub Supports the Species' Allopolyploid Hybrid Origin.. Hozzáférés: 2024-12-30
Jegyzetek
Források Terra Alapítvány - Vincetoxicum pannonicum. Hozzáférés: 2013-06-16
Kategória:Magyarország endemikus növényei Kategória:Magyarországon fokozottan védett növények Kategória:Mérgező növények Kategória:Növényfajok Kategória:Meténgfélék