260px|thumb|Tündérrózsa és egy torkos méhecske 260px|thumb|Nymphaea mexicana
A tündérrózsa (Nymphaea) nemzetség a tündérrózsafélék családjába tartozik, világszerte elterjedt, mintegy 45 fajt számlál, melyek közül sokat termesztenek dísznövényként.
Hazai fajok Fehér tündérrózsa (N. alba)
Évelő, gyöktörzse az iszapban kúszik.
Élőhelye Síkvidéki álló- és lassan folyó vizekben fordul elő ott, ahol a vízmélység nem haladja meg a 3 métert.
Jellemzése A fehér sziromlevelek és a sárga porzók száma egyaránt meghatározatlan, sok. A virág 10–16 cm széles. Júniustól szeptemberig virágzik, a virágok nappal nyílnak. A levelek válla mélyen bevágott, széleik majdnem épek, a víz színén lebegnek.
Nílusi tündérrózsa (N. lotus L. var. thermalis) A nílusi tündérrózsa alfaja, Európában egyetlen természetes előfordulási helye a Nagyvárad melletti Pece-patak hőforrások táplálta vize. Korábban betelepítettnek tartották, ám a patakból előkerült a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssii) nevű kis vízicsiga, mely legközelebbi élő rokonai trópusi vizekből ismertek. Az üledék nagy számban tartalmazza a csiga házának maradványait, folyamatos jelenléte a harmadkor óta kimutatható, így az is bizonyítást nyert, hogy a nílusi tündérrózsa átvészelhette szubtrópusi klímájú harmadkor óta lezajlott jégkorszakot.
Lovassy Sándor 1898-ban sikerrel próbálkozott az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfajának, a latinul Nymphaea rubra var. longiflora nevű vízinövénynek a Hévízi-tóba történő meghonosításával.
Élőhely Nagyvárad, Félixfürdő, Püspökfürdő, termálvizek.
Jellemzés Virága 20 cm átmérőjű, éjjel és borús időben nyílik júniustól októberig. A levelek széle fogas, fonákjuk sötét ibolya színű.
Rendszerezés
Virágdiagram none|bélyegkép|200px|Nymphaea virágdiagramja
Jegyzetek
Források Molnár V. Attila: Kétszikűek I. – ÉlőVilág Könyvtár (Kossuth Kiadó, 2004)
Kategória:Növénynemzetségek Kategória:Tündérrózsafélék