Szent Jusztusz (, ; ?, 3. század – Trieszt, 303. november 2.) keresztény vértanú, a római katolikus egyház szentként tiszteli. Triesztben élt Diocletianus és Maximianus római császárok korában.
Legendairodalom A Martyrologium Hieronymianum feljegyzi halálának napját (de az évét nem), és tanúsítja a szent iránti tiszteletet Afrika különböző részein. A Passio (a perének és halálának elbeszélése), amely különböző középkori kéziratokban maradt fenn pontosan november 2-ra datálja halálát, de az évre vonatkozó adatok sem egyértelműek, se nem következetesek. A legvalószínűbb, hogy vértanúhalála 303-ban történt, Diocletianus és Maximianus végső üldöztetése során.
Jusztuszt, akit Triesztben munkásságáról és alamizsnálkodásáról ismertek, néhány polgártársa istentagadással (sacrilegium) vádolta. A Római Köztársaság törvényei szerint a bírónak személyesen kellett megerősítenie a vádat. Ezért Jusztuszt beidézték a bírói szék elé (consistorium), és felkérték, hogy áldozzon a római isteneknek – egy meghívást határozottan visszautasított. Manatius bíró, aki lelkiismeretesen követte az eljárást, börtönbe záratta Jusztuszt gondolkodásra. Másnap Jusztusz, akit ismét sürgettek az áldozásra, visszautasította; ezután megkorbácsolták, és – mivel kitartott az elutasítás mellett – vízbefojtás általi halálra ítélték. A trieszti hagyomány megőrizte vértanúhalálának emlékét: a Trieszti-öböl vizét a mai Sant'Andrea-fok partjainál.
Jusztusz testét, amely megmagyarázhatatlan módon megszabadult a kötelektől és súlyoktól, amelyekkel megterhelték, a hullámok a mai Riva Grumulába vitték. Egy álom előérzete után Sebastiano pap figyelmeztette a többi hívőt, és együtt keresték a holttestet. Miután megtalálták a parton, egy rejtett helyen temették el, nem messze a tengertől.
Ikonográfia Az ikonográfiai hagyományban (mozaik és freskó a San Giusto-székesegyházban, a szent miniatűr szobra a székesegyház káptalani archívumának Tergestino-Aquileiese breviáriumában) Jusztuszt fiatalként ábrázolják, és a posztromantikus képzeletben is az marad (Carlo Wostry vászna a Szent Jusztusz-katedrális)ban, a Passióval összhangban, amely fiatalemberként írja le. Csontjainak 1985-ben elvégzett elemzése azonban „egy kétségtelenül férfihoz és szinte idős korúhoz” tartozóként határozta meg őket.
Tisztelete A római mártirológia Szent Jusztusz emlékét november 2-ára tűzi ki; mivel ugyanez a nap egyben a halottak napja is, Triesztben az ünnepet a következő napra, november 3-ra halasztják, míg Albonában rendszeresen november 2-án ünneplik meg.
Bibliográfia Történelmi források Acta Sanctorum Novembris I, 428–430, Passio, szerkesztette Willem Van Hooff (a velencei Marciana Könyvtár latin kódexét, a bécsi könyvtár latin kódexét, a 330-as kódexet és a trieszti „A. Hortis” Városi Könyvtár Diplomáciai Levéltárának 12.D.5/3. jelzetét vizsgálta.) Stefano Di Brazzano: Passio sancti Iusti martyris A szöveg különböző kódexekből származik, bevezetéssel, jegyzetekkel és olasz nyelvű fordítással. In: Az Isztriai Régészeti és Nemzeti Történeti Társaság anyagai és emlékiratai 98 (1998) 58–85. Luciana Cuppo: „Passio sancti Justi martyris: A késő antikvitás római identitás-megnyilvánulás a keleti uralommal szemben.” In: Identitás és másság a hagiográfiában és a szentek kultuszában. , szerkesztette: Ana Marinković és Trpimir Vedriš (Hagiotheca:Zágráb, 2010) 37–58 (az esszé függelékében a Passio átirata a veronai Biblioteca Capitolare XCV kódexének 200–202v. f. anyagából és az angol nyelvű fordítás) Tergestino-Aquileiese Breviárium, a trieszti városi levéltárban őrzött kódexből (a 15. századból származó kódex, a trieszti városi levéltárban található kódex másolata). Fakszimile formában elérhető, Brescia, 2011
Esszék Paolo Chiesa: „Trieszt és Aquileia mártírjainak hagiográfiája a kéziratokban”, Antichità Altoadriatiche 60 (2005): 33–47. Stefano Di Brazzano: „Új hozzájárulások a Passio S. Iusti martyris kézirat-hagyományának tanulmányozásához”, Antichità Altoadriatiche 60 (2005): 83–105. Rajko Bratož: „Vízbefulladás a Diocletianus-üldözésben”, Antichità Altoadriatiche 60 (2005): 111–146. Claudio Zaccaria: „Tergeste a 3. és 4. században”, Antichità Altoadriatiche 60 (2005): 33-47. Cleto Corrain: „Triesztben őrzött trieszti vértanúk ereklyéi. Leltár és oszteometriai felmérés.” In: A trieszti vértanúk hagyománya. Történelem, kultusz és művészet, szerkesztette: Vittorio Cian és Giuseppe Cuscito (Trieszt, 1992): 113–182. Giovanni Lettich: „Több a trieszti vértanú bazilikáról”, Az Isztriai Régészeti és Történeti Társaság Közleményei és Emlékiratai 26. szám (1978) 157–188. o. Giovanni Lettich: „A Szent Mártírok késő antik nekropolisza”, Archeografo Triestino s. IV 48 (1988) 11–38.
Fordítás
Kategória:A 3. században született személyek Kategória:A 300-as években elhunyt személyek Kategória:Korai keresztény vértanúk