Penelope Mary Fitzgerald Booker-díjas angol regényíró, költő, esszéíró és életrajzíró. 2008-ban a The Times az „50 legnagyobb brit író 1945 óta” közé sorolta."The 50 greatest British writers since 1945". The Times (London). 5 January 2008. Retrieved 1 February 2010. A The Observer 2012-ben utolsó regényét, a The Blue Flower-t a „tíz legjobb történelmi regény” közé sorolta. A.S. Byatt „Jane Austen legközelebbi örökösének nevezte a precizitás és a leleményesség tekintetében”.‘Penelope Fitzgerald’, Telegraph, 3 May 2000, p. 27
Élete Penelope Fitzgerald Penelope Mary Knox néven született 1916. december 17-én a lincolni középkori püspöki palotában, Edmund Knox, a Punch későbbi szerkesztőjének és Christina, született Hicks lánya, aki Edward Hicks, Lincoln püspökének és Oxford egyik első női diáklányának volt a lánya. Unokahúga volt Ronald Knox teológusnak és krimiírónak, Dillwyn Knox kriptográfusnak, Wilfred Knox bibliakutatónak és Winifred Peck regényírónak és életrajzírónak. Fitzgerald később ezt írta: „Fiatal koromban természetesnek vettem apámat és három nagybátyámat, és soha nem jutott eszembe, hogy mindenki más nem olyan, mint ők. Később rájöttem, hogy ez hiba volt, de sosem sikerült teljesen alkalmazkodnom hozzá. Gondolom, szokatlanok voltak, de még mindig úgy gondolom, hogy igazuk volt, és amennyiben a világ nem ért egyet velük, én sem értek egyet a világgal.” }}
A Wycombe Abbey-ben, egy független lányiskolában, és a Somerville College-ban, az Oxfordi Egyetemen tanult, ahol 1938-ban végzett 'First' minősítéssel, és az Isis diákújság az „Woman of the Year” díjjal tüntette ki. A második világháború alatt a BBC-nél dolgozott. 1942-ben feleségül ment Desmond Fitzgeraldhoz, akivel 1940-ben Oxfordban ismerkedett meg. A férfi ügyvédi kamarai tanulmányokat folytatott, és katonaként beállt az Ír Gárdába. Hat hónappal később Desmond ezredét Észak-Afrikába vezényelték. A líbiai nyugati sivatagi hadjáratban elnyerte a Hadikeresztet, de alkoholistaként tért vissza a civil életbe.
Az 1950-es évek elején a házaspár Londonban, Hampsteadben élt, ahol a feleség felnőtt. Közösen szerkesztették a World Review című magazint, amelyben J. D. Salinger "For Esmé with Love and Squalor" című írása jelent meg először az Egyesült Királyságban, akárcsak Bernard Malamud, Norman Mailer és Alberto Moravia írásai. Fitzgerald is közreműködött, irodalomról, zenéről és szobrászatról írt. Nem sokkal később Desmondot eltiltották a jogi pályától, mert „aláírást hamisított a kocsmában beváltott csekkeken”. Ez szegénységhez vezetett a Fitzgerald család számára. Időnként hajléktalanok is voltak, négy hónapig egy hajléktalanszállón, tizenegy évig pedig szociális bérlakásokban éltek. Hogy az 1960-as években gondoskodjon családjáról, Fitzgerald egy drámaiskolában, az Italia Conti Akadémián és a Queen's Gate Iskolában tanított, ahol tanítványai között volt Camilla Shand (később Kamilla brit királyné). Emellett „egy előkelő kollégiumban” is tanított, ahol tanítványai között volt Anna Wintour, Edward St Aubyn és Helena Bonham Carter. Valójában 70 éves koráig folytatta a tanítást. Egy ideig egy könyvesboltban dolgozott a suffolki Southwoldban, egy másik időszakban pedig Battersea-ben élt egy lakóhajón, amely kétszer is elsüllyedt – másodszor végleg, és számos könyvét és családi iratát megsemmisítette.
A házaspárnak három gyermeke született: egy fia, Valpy, és két lánya, Tina és Maria. Penelope Fitzgerald 2000. április 28-án hunyt el.
Öröksége Fitzgerald archívumát 2017 júniusában szerezte meg a British Library. 170 levelezést és irodalmi műveihez kapcsolódó dokumentumot, valamint családtagjaihoz, köztük apjához, E. V. Knoxhoz tartozó levelezést és egyéb tárgyakat, illetve Fitzgerald irodalmi hagyatékának dokumentumait tartalmazza.Penelope Fitzgerald Archive, archives and manuscripts catalogue, the British Library. Retrieved 7 May 2020. Számos irodalmi írása, beleértve a kutatási jegyzeteket, kéziratvázlatokat, leveleket és fényképeket, a Harry Ransom Központban található.
Irodalmi pályája Fitzgerald 1975-ben, 58 évesen kezdte irodalmi pályafutását, Edward Burne-Jones preraffaelita művész „tudományos, közérthető életrajzával”,Virginia Blain, Patricia Clements and Isobel Grundy (eds): The Feminist Companion to Literature in English (London: Batsford, 1990), pp. 377–378. és két évvel később pedig a The Knox Brothers, apja és nagybátyjai „tudományos, közérthető életrajzaival”, bár soha nem említi magát név szerint. Később, 1977-ben kiadta első regényét, a The Golden Child-ot, egy komikus gyilkossági krimit múzeumi környezetben, amelyet az 1970-es évek Tutanhamon-mániája ihletett, és amelyet halálosan beteg férje szórakoztatására írt, aki 1976-ban halt meg.
A következő öt évben négy regényt adott ki, mindegyiket saját élményeihez kapcsolódóan. A Booker-díjra jelölt The Bookshop (1978) egy kitalált kelet-angliai városban működő, küszködő könyvesboltról szól. Az 1959-ben játszódó történet kulcsfontosságú eseményként tartalmazza az üzlet döntését, hogy a Lolita-t kezdje el árulni.Mark Bostridge (23 August 2008). "So I Have Thought of You: The letters of Penelope Fitzgerald, ed Terence Dooley". The Independent (London). Egy 2017-es filmadaptációban, szintén The Bookshop címmel, Emily Mortimer alakítja Florence Greent. A filmet Isabel Coixet írta és rendezte. Fitzgerald 1979-ben Booker-díjat nyert az Offshore című regényével, amely 1961-ben játszódik Battersea lakóhajó-lakói körében. A Human Voices (1980) a BBC háborús életét fikcióként ábrázolja, míg az At Freddie's (1982) egy drámaiskola életéről szól.
1999-ben Fitzgerald elnyerte az English PEN Golden PEN-díját "az irodalomban nyújtott kiemelkedő életművéért".
Történelmi regények Fitzgerald a At Freddie's után azt mondta, hogy „befejeztem az életem azon dolgainak írását, amelyekről írni akartam”.Harvey-Wood, Harriet (3 May 2000)."Penelope Fitzgerald". The Guardian (London). Ehelyett Charlotte Mew költő életrajzát írta, és regénysorozatba kezdett változatos történelmi helyszínekkel. Az első az Innocence (1986) volt, egy elszegényedett arisztokrata lánya és egy déli kommunista családból származó orvos szerelmi története, amely az 1950-es évekbeli Firenzében játszódik. Az olasz marxista teoretikus, Antonio Gramsci mellékszereplőként jelenik meg.
A The Beginning of Spring (1988) 1913-ban játszódik Moszkvában. Az orosz forradalom előtti világot vizsgálja egy Oroszországban született és nevelkedett brit üzletember családi és munkahelyi gondjain keresztül. A The Gate of Angels (1990) egy fiatal cambridge-i fizikusról szól, aki egy kerékpárbaleset után beleszeret egy ápolónőgyakornokba, és 1912-ben játszódik, amikor a fizika éppen a saját forradalmi korszakába lépett.
Utolsó regénye, a The Blue Flower (1995), a történet középpontjában a 18. századi német költő és filozófus, Novalis, valamint egy átlagos gyermekként ábrázolt személy iránti szeretete áll. Más történelmi személyiségek, mint például a költő Goethe és Karl Wilhelm Friedrich von Schlegel filozófus is szerepelnek a történetben. A regény 1997-ben elnyerte a National Book Critics Circle díjat, és fő mesterművének nevezték.Harriet Harvey-Wood (3 May 2000)"Penelope Fitzgerald (obituary)". The Guardian (London). 1999-ben Peter Wolf adaptálta és dramatizálta a BBC Radio számára.
Fitzgerald novelláinak gyűjteménye, a The Means of Escape, valamint esszéinek, recenzióinak és kommentárjainak kötete, az A House of Air posztumusz jelent meg. 2013-ban jelent meg Fitzgerald első teljes életrajza, a Penelope Fitzgerald: A Life by, írta Hermione Lee, és elnyerte a James Tait Black-emlékdíjat.
Bibliográfia Életrajzok Edward Burne-Jones (1975) The Knox Brothers (1977) Charlotte Mew and Her Friends: With a Selection of Her Poems (1984)Charlotte Mary Mew (1869. november 15. – 1928. március 24.) angol költő, akinek munkássága a viktoriánus költészet és a modernizmus korszakát ölelte fel.
Regények The Golden Child (1977) The Bookshop (1978) Offshore (1979) Human Voices (1980) At Freddie's (1982) Innocence (1986) The Beginning of Spring (1988) The Gate of Angels (1990) The Blue Flower (UK 1995, U.S. 1997)
Novellagyűjtemény The Means of Escape (2000) A puhafedeles kiadás (2001) 2 további történetet tartalmaz
Esszék és recenziók A House of Air: Selected Writings (2003)
Levelek So I Have Thought of You. The Letters of Penelope Fitzgerald A. S. Byatt előszavával (2008)
Magyarul megjelent A könyvesbolt / A part mentén (The Bookshop / Offshore) – Magvető, Budapest, 1982 · · Fordította: Kada Júlia Emberi hangok (Human Voices) – Magvető, Budapest, 1983 · · Fordította: Kada Júlia Freddie iskolája (At Freddie's) – Magvető, Budapest, 1987 · · Fordította: Kada Júlia
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1916-ban született személyek Kategória:2000-ben elhunyt személyek Kategória:Angol költők, írók Kategória:20. századi költők, írók Kategória:Man Booker-díjasok