A medencefenék-hipertónia (angolul: high-tone pelvic floor dysfunction, pelvic floor hypertonicity) a medencefenék izmainak tartósan fokozott nyugalmi feszülésével járó funkcionális zavar. A medencefenék működési problémái közül kevésbé ismert forma, mivel a közbeszédben és az egészségügyi tájékoztatásban nagyobb hangsúlyt kapnak az izomgyengeséggel és inkontinenciával járó állapotok. A túlzott izomfeszüléssel összefüggő panaszok azonban szintén jelentős életminőség-romlást okozhatnak.
Az állapot lényege, hogy a medencefenék izmai nem képesek megfelelően ellazulni, illetve nyugalmi tónusuk tartósan emelkedett. Ez zavart okozhat a vizelés, a székletürítés és a szexuális működés területén, valamint krónikus kismedencei fájdalommal társulhat.
Anatómiai háttér bélyegkép|300px|jobbra|A medencefenék izomzata A medencefenék több rétegű izom- és kötőszövetes rendszer, amely a medence alsó részét zárja le. Legfontosabb eleme a levator ani izomcsoport. Ezek az izmok alátámasztják a kismedencei szerveket, részt vesznek a vizelet- és székletürítés szabályozásában, valamint szerepet játszanak a hasűri nyomás szabályozásában és a szexuális működésben.
Egészséges működés esetén a medencefenék képes az összehúzódás és az ellazulás közötti rugalmas váltásra. Vizeléskor és székletürítéskor az izmoknak el kell lazulniuk. Hipertónia esetén az ellazulás hiányos vagy nehezített lehet, ami funkcionális panaszokat eredményez.
Tünetek A medencefenék-hipertónia tünetei változatosak, és gyakran nem egyértelműek.
Előfordulhat: gáttáji vagy alhasi fájdalom húzó, nyomó jellegű diszkomfort vizelési indítási nehézség gyakori vizelési inger székletürítési nehézség fájdalmas közösülés
Férfiaknál az állapot gyakran jár prosztatagyulladásra emlékeztető tünetekkel, például gáttáji fájdalommal, a pénisz tövébe sugárzó kellemetlen érzéssel vagy vizelési panaszokkal. Ilyen esetekben azonban sokszor nem igazolható bakteriális fertőzés vagy gyulladásos prosztatabetegség. A tünetek hátterében funkcionális izomfeszülés állhat.
Az állapot a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik lehetséges összetevőjeként is megjelenhet. Erekciós zavar is társulhat a kórképhez. A tartós izomfeszülés befolyásolhatja a kismedencei vérkeringés és izomműködés finom szabályozását, illetve a fájdalom akadályozhatja az erekció fenntartását. Az ilyen eredetű zavar funkcionális jellegű lehet, és nem feltétlenül jár együtt szervi eltéréssel.
Kiváltó tényezők A medencefenék-hipertónia kialakulásában több tényező szerepet játszhat, például: tartós stressz hosszan fennálló fájdalom ülő életmód műtéti vagy traumás előzmény
Bizonyos esetekben a medencefenék erősítésére szolgáló gyakorlatok túlzott vagy nem megfelelő alkalmazása is hozzájárulhat a panaszok fennmaradásához. Amennyiben az izmok eleve fokozottan feszesek, az ismételt összehúzások tovább növelhetik a tónust. Ilyen helyzetben az erősítés helyett elsősorban az ellazulás és a megfelelő izomkoordináció helyreállítása javasolt.
Kezelés A kezelés célja az izomtónus normalizálása és a funkcionális egyensúly helyreállítása. A terápia rendszerint konzervatív jellegű.A kismedencei fizioterápia magában foglalhat manuálterápiát, relaxációs technikákat és koordinációs gyakorlatokat.
A fordított Kegel-gyakorlat a medencefenék tudatos ellazítását célzó módszer. Mély légzéssel összekapcsolva az izmok „leengedésére” és feszültségük csökkentésére törekszik. Kiegészítő módszerként alkalmazható a hőhatás, például meleg ülőfürdő, meleg borogatás vagy infraszauna, amely elősegítheti az izmok ellazulását.
Megfelelő kezeléssel a tünetek jelentősen enyhülhetnek. A funkcionális eredetű, prosztatagyulladás-szerű panaszok és az izomfeszüléssel összefüggő erekciós problémák a tónus normalizálásával gyakran javulnak. A terápia időigényes lehet, és a kiváltó tényezők – például tartós stressz vagy ülő életmód – rendezése fontos szerepet játszik a hosszú távú eredményben.
Jegyzetek
Kategória:Urogenitális rendszer