A JaAZ–204 (cirill betűkkel: ЯАЗ-204) szovjet gyártású, négyhengeres, kétütemű dízelmotor volt, amelyet a Jaroszlavli Autógyár (JaAZ, napjainkban: Avtogyizel) gyártott 1947-től az 1970-es évekig. Konstrukciója az amerikai Detroit Diesel 71-es sorozatúA Detroit Diesel 71-es motorcsaládjánál egy henger űrtartalma 71 köbhüvelyk volt, erre utal a típusjelzés. A motor különböző változatainak a típusjelzésében a hengerek számával azonosították a motort: pl. Detroit Diesel 4-71, 6-71. motorcsaládon alapult. A motort a második világháború utáni szovjet nehéz tehergépkocsikban alkalmazták. Ez volt az első sorozatban gyártott szovjet tehergépkocsi-dízelmotor. Továbbfejlesztett változata a JaAZ–206 hathengeres dízelmotor.
A motor alkalmazása fontos lépést jelentett a szovjet tehergépkocsi-ipar dízelesítésében, mivel a háború előtt a legtöbb tehergépkocsi még benzinmotorral működött.
Története A Szovjetunióban az 1930-as évek első felében történtek az első kísérletek nagy teljesítményű dízelmotorok kifejlesztésére tehergépkocsik számára. A motorok gyártásához szükséges nagy pontosságú szerszámgépek és a megfelelő ipari háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel.
Az Egyesült Államokban a General Motors az 1930-as évek második felében mutatta be a Detroit Diesel 71-es sorozatú kétütemű dízelmotor-családot. A Szovjetunió több ilyen motort is beszerzett, amelyeket a Tudományos Autó- és Traktorkutató Intézet (NATI) megvizsgált. 1939-ben döntés született a motor gyártási jogának, valamint a szükséges szerszámgépeknek a megvásárlásáról. A finn–szovjet háború miatt a Szovjetunió ellen bevezetett kereskedelmi korlátozások azonban megakadályozták az üzlet létrejöttét.
A második világháború idején a Szovjetunió a Lend-Lease program keretében Detroit Diesel 71-es motorokat kapott az Egyesült Államokból. 1943-ban a Jaroszlavi Autógyárban megkezdték a Ja–12 tüzérségi vontatók gyártását, amelyekbe amerikai Detroit Diesel 4–71 motorokat és Spicer 5553 sebességváltókat szereltek.
A pótalkatrész-gyártás megszervezéséhez számos szerszámgépet is szállítottak a Szovjetunióba, ami részben megteremtette a szükséges technológiai hátteret. Emellett szovjet szakemberek tanulmányutakat tettek az Egyesült Államokban a gyártástechnológia megismerésére. 1943-ban a Jaroszlavli Autógyár motorgfejleszétében vezető szerepet játszó Naum Hanyin, majd 1944-ben a harcjármű-gyártást felügyelő Vjacseszlav Malisev is az Egyesült Államokban járt ilyen céllal.
1945 augusztusában a szovjet kormány határozatot fogadott el az autóipar háború utáni fejlesztéséről. A terv szerint a Jaroszlavli Autógyár kapta feladatul a nehéz tehergépkocsik és a hozzájuk szükséges dízelmotorok gyártását.
A Jaroszlavi Autógyárban 1945 őszén külön tervezőirodát hoztak létre a tehergépkocsik és a dízelmotor fejlesztésére. A motorfejlesztési részleg vezetője Naum Hanyin lett, aki nem sokkal előtte tért vissza amerikai tanulmányútjáról. A fejlesztőcsoportot további mérnökökkel erősítették meg, köztük az UlZiSZ gyárból átirányított szakemberekkel, ahol a háború alatt szintén folytak kísérletek a Detroit Diesel 3–71 motor szovjet változatának előállítására.
Ezzel párhuzamosan a gyártóbázis kiépítése is megkezdődött. 1944 és 1946 között mintegy 350 különféle szerszámgépet szereztek be. 1946-ban azonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai a hidegháború kibontakozása miatt megromlottak, ezért több tervezett berendezést már nem szállítottak le. Így például nem érkeztek meg a főtengely gyártásához szükséges kovácsoló- és sajtológépek, valamint a befecskendező rendszerek precíziós gyártásához szükséges speciális forgácsoló gépek.
A hiányzó berendezéseket részben a még a háború előtt Németországból beszerzett szerszámgépekkel, részben pedig saját fejlesztésű berendezésekkel pótolták. Ezek megtervezésében az Egyesült Államokból származó műszaki dokumentációk és katalógusok is segítséget nyújtottak.
Az 1950-es évek elején a szovjet autóipar szerkezetét átalakították. Ennek keretében a Jaroszlavi Autógyár (JaAZ) fokozatosan felhagyott a tehergépkocsik gyártásával, és a továbbiakban elsősorban dízelmotorok előállítására szakosodott. A nehéz tehergépkocsik gyártását a Minszki Autógyárhoz (MAZ), valamint később a Kremencsuki Autógyárhoz (KrAZ) telepítették át.
A JaAZ–204 motor gyártása továbbra is Jaroszlavlban folyt, és a Minszkben gyártott MAZ tehergépkocsik egyik alapvető erőforrása lett. A motor hathengeres változatát, a JaAZ–206 típust szintén ebben az időszakban vezették be.
1958-ban a Jaroszlavi Autógyárat átnevezték Jaroszlavli Motorgyárrá (JaMZ), amely a szovjet tehergépkocsi-ipar egyik legfontosabb dízelmotor-gyártó központjává vált. A JaAZ–204 és JaAZ–206 motorok gyártása még hosszú ideig folyt, miközben a gyárban már az újabb, korszerűbb JaMZ motorcsalád fejlesztése is megkezdődött.
A JaAZ–204 motorcsalád így fontos átmenetet jelentett a szovjet tehergépkocsi-ipar fejlődésében. Egyrészt az amerikai Detroit Diesel konstrukció szovjet adaptációja volt, másrészt megalapozta a későbbi, teljes egészében szovjet fejlesztésű JaMZ dízelmotorok gyártását.
Műszaki jellemzői A JaAZ–204 motor konstrukciója az amerikai Detroit Diesel 71-es sorozatú motorcsalád megoldásain alapult. A motor soros elrendezésű, négyhengeres, kétütemű dízelmotor volt, amelynél a hengerek öntöttvas blokkban elhelyezett cserélhető hengerperselyekben mozogtak.
A kétütemű működési ciklus miatt a motor nem tudta önállóan biztosítani a hengerek megfelelő levegőellátását, ezért egy mechanikus meghajtású Roots-rendszerű feltöltőt alkalmaztak. A kompresszor folyamatosan sűrített levegőt juttatott a hengerekbe, amely egyrészt lehetővé tette az égést, másrészt biztosította az égéstermékek kiszorítását a hengerből. A motor egyenáramú gázcserét alkalmazott. A friss levegő a hengerfal alsó részén kialakított szívónyílásokon keresztül áramlott be, míg a kipufogógázok a hengerfejben elhelyezett kipufogószelepeken keresztül távoztak. A kipufogószelepeket felül elhelyezett vezérműtengely működtette.
A motor konstrukciójának egyik sajátossága a kiegyensúlyozó mechanizmus alkalmazása volt. A rendszer a főtengellyel fogaskerék-hajtáson keresztül kapcsolt kiegyensúlyozó tengelyből állt, amely a dugattyúk mozgásából eredő tehetetlenségi erők egy részét, a másodrendű másodrendű tehetetlenségi erőket kompenzálta. Erre a megoldásra a négyhengeres kétütemű dízelmotoroknál fellépő jelentős rezgések csökkentése érdekében volt szükség. A kiegyensúlyozó mechanizmus hozzájárult a motor egyenletesebb járásához és a csapágyak terhelésének mérsékléséhez.
Az üzemanyagot mechanikus befecskendező rendszer juttatta a hengerekbe. Hengerenként egy-egy befecskendező egység volt. Ezeket egy emelőrúdon és himbán keresztül a vezérműtengelyről működtették. A rendszer felépítése nagyrészt az amerikai eredeti konstrukciót követte, de a szovjet gyártási lehetőségekhez igazítva több részletében módosították.
A motor viszonylag egyszerű felépítése, nagy fajlagos teljesítménye és jó hidegindítási tulajdonságai miatt alkalmas volt a nehéz tehergépkocsikban való alkalmazásra, ugyanakkor a kétütemű dízelmotorokra jellemzően viszonylag magas zajszinttel és üzemanyag-fogyasztással működött.
A motor konstrukciója a Detroit Diesel 71-es sorozaton alapul ugyan, de a szovjet változatban több részegységet átterveztek vagy szovjet gyártásúra cseréltek, emellett ez egész méretezést metrikus rendszerbe ültették át. Míg az eredeti amerikai motornál elektromos izzító gyertyát vagy éteres hidegindítást, addig a JaAZ–204 esetében egy folyadékos előmelegítő rendszert vezettek be, amely jobban megfelelt a szovjet hideg éghajlati viszonyoknak.
Módosították a légszűrőt is, így a JaAZ–204 motor kétlépcsős levegőszűrőt kapott. Az első lépcsőt egy ciklonos előszűrő alkotta, a második lépcső pedig egy olajfürdős szűrő volt. Ez a megoldás kedvezőbb volt a poros utakra és terepi használatra.
A motor több segédberendezése – pl. a generátor, az indítómotor, a vízszivattyú, a kenőolaj-szivattyú és a hűtőrendszer egyes elemei – saját szovjet konstrukciók voltak.
Módosult az anyaghasználat is, a szovjet változatban nőtt az öntöttvas alkatrészek aránya. A rendelkezésre álló szovjet gyártástechnológiai miatt egyúttal csökkent a megmunkálás során a pontosság. A motor tömege a jelentősen felülmúlta az eredeti amerikai motor kb. 600 kg-os tömegét.
Típusváltozatok
JaAZ–204 – Alapváltozat, amelynek sorozatgyártása 1947-ben indult. JaAZ–204A – Korszerűsített változat módosított befecskendező rendszerrel és javított üzemanyagellátással. JaAZ–204B – Speciális változat nagy dőlésszögben működő járművekhez. A motor olajrendszerének térfogatát megnövelték és mélyebb olajteknőt kapott. A módosításoknak köszönhetően a motor kb. 25°-os dőlésszög mellett is működött. JaAZ–204G – Ipari és állandó üzemű alkalmazásokhoz (dízelgenerátorok, szivattyúk, ipari berendezések) készített speciális változat 70 LE-s teljesítménnyel. JaAZ–204V – Nagyobb teljesítményű kivitel, amely módosított befecskendező egységekkel mintegy 130 LE teljesítményt adott le. JaAZ–206 – Nagyobb teljesítményű továbbfejlesztett, hathengeres változat.
Alkalmazása bélyegkép|263px|jobbra|MAZ–200 tehergépkocsi A motort elsősorban a Szovjetunió első generációs nehéz dízel-tehergépkocsijaiban alkalmazták. A motort eredetileg a Jaroszlavi Autógyár járműveihez fejlesztették ki, de később más szovjet járműgyárak termékeiben is megjelent.
A motorral szerelt járművek közé tartozott többek között:
JaAZ–200 nehéz tehergépkocsi MAZ–200 tehergépkocsi KrAZ–214 terepjáró tehergépkocsi (korai változatok) M–2 tüzérségi vontató (JaAZ–204B változatú motorral) K–61 lánctalpas úszó szállító jármű (JaAZ–204V változatú motorral)
Műszaki adatok (JaAZ–204A) típus: soros elrendezésű, négyhengeres kétütemű dízelmotor hengerek száma: 4 furat: 108 mm löket: 127 mm hengerűrtartalom: 4,67 dm³ sűrítési viszony: kb. 17 : 1 feltöltés: Roots-rendszerű mechanikus kompresszor gázcsere: egyenáramú rendszer üzemanyag-befecskendezés: hengerenkénti befecskendező névleges teljesítmény: kb. 110 LE (kb. 81 kW) névleges fordulatszám: kb. 2000 1/min hűtés: folyadékhűtés kenési rendszer: nyomóolajozás száraz tömeg: kb. 790 kg
Jegyzetek
Források
További információk ЯАЗ-204 ДИЗЕЛЬНЫЙ ДВИГАТЕЛЬ, РУССКАЯ СИЛА
Kategória:Belső égésű motorok