A Beilstein-adatbázis szerves kémiai adatbázis, amelyben a vegyületeket egyedi Beilstein-regisztrációs számmal azonosítják. Az adatbázis az 1771-től napjainkig megjelent tudományos irodalmat fedi le, és eredeti tudományos publikációkból származó, kísérletileg igazolt információkat tartalmaz több millió kémiai reakcióról és anyagról. Az elektronikus adatbázis a Friedrich Konrad Beilstein által 1881-ben alapított Handbuch der Organischen Chemie (Beilstein szerves kémiai kézikönyve) alapján jött létre, de több különböző néven is megjelent az interneten, többek között Crossfire Beilstein néven. 2009 óta a tartalmat a frankfurti Elsevier Information Systems tartja karban és terjeszti „Reaxys” terméknéven.
Az adatbázis reakciókra, anyagokra, szerkezetekre és tulajdonságokra vonatkozó információkat tartalmaz. Minden anyaghoz legfeljebb 350 mező áll rendelkezésre, amelyek kémiai és fizikai adatokat (pl. olvadáspont, törésmutató stb.) tartalmaznak. Megadják azokat a szakirodalmi hivatkozásokat is, amelyekben a reakció vagy az anyag adatai megjelennek.
A Reaxys által elérhetővé tett Beilstein-tartalmat kiegészítik a Gmelinből (amely hozzáférést biztosít a Gmelin-adatbázishoz) származó információk, egy nagyon nagy, fémorganikus és szervetlen kémiai információkat tartalmazó adattár, valamint a Patent Chemistry Database adatbázisból származó információk. A Reaxys bejegyzett védjegy, és maga az adatbázis az Elsevier Properties SA tulajdonát képezi, és licenc alapján használható.
Története
A Beilstein német nyelvű, szerves kémiai standard referenciaműként jött létre, amelynek célja a Chemisches Zentralblatt tartalmának kiegészítése volt. A német kémia nemzetközi tudományban betöltött vezető szerepe miatt Beilstein kézikönyve gyorsan világszerte elismert standard referenciaként vált ismertté. Az első kiadás, a Handbuch der organischen Chemie című kézikönyv két kötetben jelent meg 1881-ben és 1883-ban, mintegy 2200 oldalon 15 000 vegyületet ismertetve. A második kiadás 1885 és 1889 között három kötetben, 4080 oldalon jelent meg, majd 1892 és 1899 között következett a harmadik kiadás négy kötetben, 6844 oldalon. 1896-ban a kézikönyv folytatását a Német Kémiai Társaságra bízták, amely először a 3. kiadás kiegészítő köteteit, majd 1918-tól a 4. kiadást adta ki. Az 5. kiegészítéssel kezdődően, miután az angol vált a legfontosabb tudományos nyelvvé, a kézikönyv angol nyelven jelent meg.Brockhaus ABC Chemie, VEB F. A. Brockhaus Verlag Leipzig 1965, S. 162.
Jegyzetek
Irodalom Friedrich Richter: 75 Jahre Beilsteins Handbuch der Organischen Chemie. Aufsätze und Reden. 1957 (Online-Ausgabe: ) Reiner Luckenbach: Kennen Sie Beilstein? In: Chemie in unserer Zeit, 15. Jahrg. 1981, Nr. 2, S. 47–51, doi:10.1002/ciuz.19810150204. Beilstein Dictionary – German–English, for the users of the Beilstein Handbook of Organic Chemistry, Beilstein Institute, Frankfurt/Main, Springer Verlag, Berlin – Heidelberg 1984, .
Kategória:Szerves kémia