A Jézus Szíve-plébániatemplom római katolikus műemléktemplom Paks városában, a Paksi egyházközség plébániatemploma. Búcsúját a pünkösd utáni második vasárnapot követő pénteken tartják. Helyi műemlékvédelmi azonosítója: 2878.

Története A 14. század elejére Paks már környékének legnépesebb településévé vált. Egyházas hely voltát igazolja a vatikáni levéltárban ma is fellelhető pápai tizedjegyzékek bejegyzése Pacchos vagy Pákos településről és annak plébánosáról: 1333. Laurentius de Pokus 23 banálistBáni pénz (banális). Katolikus Lexikon fizetett; — 1334. Laurentius de Pokus (a fizetendő összeg nincs megadva); — 1335. Andreas de Pakws 24 banálist fizetett.Joseph Brüsztle:Recensio universi cleri dioecesis Quinque ecclesiensis, distincte a tempore amotae cum exitu seculi 17-mi tirannidis turcicae, restitutaeque in his partibus tranquilitatis, usque ad praesens tempus, commentariis historicis illustrata. Quinque-Ecclesiis, 1876–80. Tomus IV. 1880. CXXIII. Parochia Paks, 105–106. p. Templomuk a mainál északabbra, a Malom-hegy lábánál, a később épült török palánkon kívül állt, a Szent Kereszt emlékére szentelve. Nagyságára jellemző, hogy az erre utazó krónikások, követek, katonák figyelmét a török hódoltság másfél évszázada alatt is magára vonta. A 15. század közepén a Paksy család délvidéki örökös birtokán élő ferenceseket meghívta a Pakson számukra építtetendő kolostorba, amelyet ők 1460 körül elfogadtak és végleges döntéssel ide is települtek. Jelentőségét bizonyítja, hogy a következő négy évtizedben a délvidéki ferences tartományi összejöveteleket itt tartották.

A mohácsi vész után nemcsak a Paksy család, hanem a ferencesek is elmenekültek. Az egyház kegyszereit 1530-ban a család megbízásából Paksy Ferenc a Felvidékre menekítette, ahol végrendelete alapján – mivel Paksra sehogyan sem lehetett visszahozni – a tárgyakat eladták, s az értük befolyt összeget a szegények és a betegek között szétosztották. Paks azonban nem néptelenedett el, sőt I. Szulejmán oszmán szultán már 1541-ben hozzájárult egy állandó polgári telephely létrehozásához, amely azonban csak egy hevenyészett, szűk télipihenő-féle lett. A század utolsó harmadában felszaporodott a népessége. Az átutazó diplomata, Vratislav báró két templomot is látott itt; egy katolikust és egy reformátust. A 16. században a ferencesek Földvárról irányították a vallásI életet. 1710-ben a katolikusok száma már meghaladta a 700 főt, nyilván a dunai svábok növekvő betelepítése folytán. Ez a földesúrtól független, új templom építését tette időszerűvé. A pécsi püspök 1721-ben megbízta Csitári Jánost plébánia alapításával és templomépítéssel, amelyet Szűz Mária nevére szenteltek. Egyetlen, papírra másolt oltárkép volt minden ékessége. Padjait parasztok faragták, amikor teteje beázott a földesúr kúriájában tartották az istentiszteleteket. 1729-re fazsindelyes harangtorony épült a szegényes szalmafedésű istenháza mellé, a korábbi harangláb helyett. 1749-ben már közös boltív alá vették a templommal. 1776-ra Paffán Ignác plébános idejében a mai templom helyén felépítették a Szent Kereszt tiszteletére szentelt egyhajós, 37 m hosszú és 11 m széles újabb templomukat. 1789-re elkészült a ma is álló barokk stílusú harangtorony. 1805-ben a templom leégett, de helyreállították, és szolgált a 19. század végéig. A múlt századfordulón a már 13 500-as lélekszámú mezőváros túlnyomórészt katolikus (kb. 8000) hívei már nem fértek be a templomba.

Egy háromszoros befogadóképességű istenháza megépítését Streicher József plébános indítványozta. A régi templom bontását 1901. március 26-án kezdték.

A mai nagytemplom építésére 88 ezer osztrák–magyar korona gyűlt össze az egyházközség önadóztatásából, alapítványokból és a Daróczi, Flórián, Kurcz, Rosthy, Vigyázó nemesi családok készpénzadományaiból. Terveit a pécsi egyházmegye püspöke, Hetyey Sámuel ajánlására Schlauch Imre partiumi születésű neves pécsi építész készítette, kivitelezését személyesen ellenőrizte, és Gadó Ignác irányította. A födém gerendázata teljesen el volt korhadva, a torony keresztje elkorrodálva. A templom alatt több helyi személyiség sírjára leltek, amelyeket a torony alatti közös kriptában helyeztek el. (Annak 2004-es feltárása óta látogatható.)

A mai templom alapkövét április 7-én tették le, majd rendkívül gyorsan, alig nyolc hónap alatt épült fel. Július 21-én került fel a toronykereszt ünnepélyes keretek között, szeptemberre a kőművesmunkák is befejeződtek, s nekiláthattak az asztalosok és a festők. Októberben már nagy izgalommal készültek a felszentelésre, amely alkalomra megjelent Müller Lajos káplán és Bors József tanító szerkesztésében egy emlékkönyv a templom építéséről, a hitközség történetéről az adományozók listájával. Ugyanekkor szentelték be a templom mellett emelkedő egyetemes iskolaépületet is, amelyben az irgalmas nővérek zárdája és leányiskolája lett elhelyezve. Az épületet már november 24-én vásárnap felszentelték Jézus Szíve tiszteletére. A belső berendezés és díszítés a következő néhány év alatt készült el 1912-re, e attól fogva a korábbi német nyelv helyett màr magyarul folyt a szentmise prédikációja.

Leírása Elhelyezkedése, templomkülső A városközponti Szent István téren, az Erzsébet Nagyszálloda közelében, annak Duna-parttal átellenes oldalán lévő, évszázados bazársor fölötti dombon magában álló templom neoromán stílusban épült háromhajós bazilika. A domboldalon széles feljáró vezet a templom főbejáratához, ezt 2023-ban újították fel teljeskörűen, magát a lépcsősort pedig 2025-ben. Nagysága a lebontott templom hossz- és keresztirányú méreteinek kétszerese, alapterülete így a négyszerese lett. A templom külső formája eklektikus, neoromán és gótikus elemekkel elegyítve. Déli falsíkjában karcsú, négyszögletes alaprajzú harangtorony emelkedik. Ennek toronysisakja magas, sima gúla, tetején rézgömbbel és négyágú rézkereszttel, hogy bármely irányból rátekintve, kereszt látszódjon. A toronyteraszt gótikus díszítésű mellvéd zárja le. A homlokzat alatt középen nyílik a főbejárat, felette egy kis rózsaablakkal.

Templombelső A nem sokkal korábban neoromán stílusban átépített pécsi székesegyházra emlékeztet a bazilikális elrendezés, a kazettás mennyezet és az ablakok formája. A főoltárt a 2024-ben felújított apácakápolna és a sekrestye fogja közre, felettük egy-egy hittanterem helyezkedik el. Az oltáron Jézus Szentséges Szíve, kétfelől Mária Magdolna és Alexandriai Szent Katalin szobra áll, a szentély fölött a Szentháromságot ábrázoló freskó látható.

A templombelsőt szenteket ábrázoló falfestmények, szobrok, ólomüvegablakok és domborművű keresztút díszítik. Mintegy négyszáz ülőhelyes, fűthető tölgyfa padsorokkal, eklektikus szószékkel, négy ikergyóntatószékkel, keresztelőkúttal van berendezve. Hat mellékoltárát Szűz Mária, Szent II. János Pál pápa, Szent József, a Częstochowai Fekete Madonna (lengyel), Szent Vendel és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték. Utóbbi kettő fölött kerek festett üvegablakok ugyanazon szentek életéből vett jeleneteket ábrázolják.

Orgona A lebontott templom kórusán id. Angster József épített orgonát 1873-ban. Akkori ára 2000 osztrák–magyar forint volt, a helyi költségeken felül. A mai templom ezt a hangszert örökölte meg. 1938-ban a felújításra tervezett költségek 13 152 magyar pengőt tettek ki. Aztán 1957-ben, majd 1993-ban ifj. Angster József közreműködésével ismét restaurálták az orgonát.

Felépítése A játszóasztalon két 58-billentyűs (4,5 oktávos) manuál, a pedálműn 30 billentyű van, amelyek mögött a kántor a sípoknak háttal, arccal a főoltár felé ül. Az orgona 48 regiszterkapcsolóval rendelkezik. Háromfázisú, rövidre zárt forgórészű aszinkron villanymotorral hajtott szélládával működtethető grandiózus, 1588 darabos fém- és fasípsorral.

Harangok +SorszámNévÖntőmesterÖntés éveTömeg (kg)Átmérő (cm)Hangmagasság1.Nagyharang Franciscus Millner, Buda18131000121Disz/Esz12.KisharangGombos Lajos, Őrbottyán1976685105Fisz/Gesz13.LélekharangSzlezák László, Budapest19244036H2

Galéria

Plébánosok

Jegyzetek

Fordítás

Források Dr. Hanol János: Az eltűnt városkép nyomában, Paksi Hírnök, 2019. 10. 11. Az eltűnt városkép nyomában – A paksi nagytemplom (Dr. Hanol János–Gyimóthy Éva filmje), TelePaks, 2022. 01. 14. (YouTube) Németh Imre (szerk.): Paks monográfiája (Budapest, 1976) Hit-Élet – 2026.01.09. – Gazdag-Fejes Margit művészettörténész előadása

Kategória:A Pécsi egyházmegye templomai és kápolnái Kategória:Jézus szíve templomok Kategória:Paks építményei Kategória:Tolna megye műemlékei Kategória:Magyarország neoromán vallási építményei Kategória:1901-ben átadott építmények