Istók Barnabás Mihály András (Lőkösháza, 1859. szeptember 9. – Makó, 1954. július 21.Halálesete bejegyezve a makói állami halotti akv. 314/1954. folyószám alatt.) magyar orvos, Csanád vármegye tisztifőorvosa.

Életpályája 1867–1868 között Sajógömörön tanult az evangélikus gimnáziumban, majd Rimaszombaton, a protestánsok közös iskolájában. A VII.-VIII. osztályt a Rozsnyói evangélikus főgimnáziumban végezte el.

1876-ban végbizonyítványt kapott.JAM Adattár 3320/2024/4 1876-ban jelentkezett a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre, amelyre fel is vették. Egyetemi taníttatása nehéz anyagi terheket rótt a családra, ezért édesapja szegénységi bizonyítványt kért 1880-ban.

1881-ben ledoktorált. Nem utazott vissza Sajógömörbe; gyakornokként a pesti kórházakban szerzett tapasztalatokat. 1883-ban már Ragályon dolgozott. 1884-ben kimutatást készített Török János tiszti főorvosnak – jövendőbeli apósának – a himlőoltásról.JAM Adattár 3320/2023/3/1 Ebben az időszakban évenként 1000 Ft. fizetése volt. Ragályi orvosként sokat megfordult Tornalján; ekkor ismerkedett meg Török Ilonával (1869–1927), Török János tisztifőorvos lányával. Ezután Földeákra került. 1886-ban nevezték ki és véglegesítették Földeákon. 1886–1906 között gyógyította Földeák és Óföldeák lakosságát. 1889-ben katonai szolgáltra hívták be a magyar királyi 5. honvéd gyalog ezredbe, ahol tartalékos főorvosként szolgált.

1891. február 28-án lépett ki a magyar királyi honvédség kötelékéből.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1891 (18. évfolyam, 1-75. szám) Ezután folytatta orvosi praxisát Földeákon és Óföldeákon. 1895. július 26-tól a földeáki állami anyakönyvvezető-helyettes lett.Magyar Királyi Belügyminisztérium 58748 szm. hat.Budapesti Közlöny, 1895. augusztus 1-i száma

1902-ben a diftéria és a kanyaró is fellépett járványszerűen; ő oltotta a gyerekeket a járvány ellen. 1906-ban Csanád vármegye tisztifőorvosa lett.JAM Adattár 3320/2023/11/2Magyarország, 1906. szeptember 22-i száma

1912-ben a budapesti Szent János Kórházba került, ahol megoperálták. 1913-ban, 30 éve praktizált az orvosi pályán; emlékplakettet adtak át neki.

1920-ban a magyar királyi egészségügyi tanácsosi címet nyerte el. 1922-ben, 40 éves jubileuma alkalmából a makói Korona Szállóban ünnepelt.

1932-ben ünnepelte orvossá avatásának 50. évfordulóját, melyet szintén a Korona Szállóban tartott meg. 1935-ben nyugdíjba vonultDélmagyarország, 1935. május 5-i száma; egészségügyi főtanácsosi címet kapottDélmagyarország, 1935. augusztus 18-i száma. 1935–1938 között a Csanád-Arad-Torontál k.e.e.vm. törvényhatósági testnevelési bizottság tagja volt. 1938-ban a makói Ágostai Evangélikus Egyházközségben örökös tiszteletbeli felügyelő presbiter lett.

1942-ben, Szegeden ünnepelte 60 éves orvosi jubileumát.Szegedi Friss Újság, 1942. május 28-i száma 1948-ban megünnepelték 90. születesnapját.

Családja Szülei: Istók Mihály (1824–1889) lőkösi szolgabíró és Sebe Anna (1836–1913) voltak. 1886-ban jegyességre lépett Török Ilonával (1869–1927). Esküvöjük napja karácsonykor volt; 1886. december 24-én kelt egybe Török Ilonával Tornalján. 1887. november 1-én megszületett első fiuk: Istók Barnabás Mihály János. 1892-ben a diftériajárvány miatt családját Sajógömörbe küldte. 1896. december 11-én megszületett Zoltán Imre nevű fiuk. 1899. június 5-én Földeákon megszületett harmadik családjuk, aki az Ilona Anna Ida nevet kapta; 8 hónaposan, 1900. február 20-án meghalt. 1901. március 26-án született meg Margit Mária nevű lányuk, akiből néhány évtizeddel később neves zongoraművész és pedagógus lett. 1903-ban családjával új otthonukba költözött Földeákon. 1903. november 4-én, Földeákon megszületett 5. gyermekük, Irén Erzsébet, aki majd a gyógyszerészhivatást választotta. Unokatestvére, Istók János (1873–1972) szobrászművész volt.

Temetése a makói református ótemetőben történt.

Díjai a vörös-kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1915) a II. osztályú polgári hadi éremkereszt (1920)

Jegyzetek

Források Szikszai Zsuzsanna: Istók Margit. Egykor élt makói zongoraművész és zenepedagógus legendás család-, és élettörténete. 24-111. oldal. Makó, 2025.

További információk Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet Erdély; 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.

Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Makóiak Kategória:Magyar orvosok