Az archeometria (angolul archaeometry) a régészet természettudományos és műszaki módszerekkel végzett vizsgálatának összefoglaló, interdiszciplináris tudományterülete. Célja a régészeti leletek korának, eredetének, anyagösszetételének, készítéstechnológiájának és használati jellemzőinek meghatározása fizikai, kémiai és mérnöki módszerek alkalmazásával.
Az archeometria a régészet és a természettudományok határterületén helyezkedik el, és a megfigyelhető, mérhető és ellenőrizhető jelenségekre épül. A vizsgálatok alapját kísérletileg igazolható és reprodukálható módszerek képezik, amelyek lehetővé teszik a régészeti objektumok objektív értelmezését.
A tudományterület magában foglalja többek között: az abszolút és relatív kormeghatározási eljárásokat (pl. radiokarbon vizsgálat) az anyagösszetétel és eredet vizsgálatát a készítéstechnológiai és műtárgyelemzést a környezeti és geoarcheológiai vizsgálatokat a távérzékelést és nem roncsoló vizsgálati módszereket a számítógépes és kvantitatív elemzéseket
Az archeometria egyik részterületét képezik a mérnöki szemléletre épülő vizsgálatok, amelyek a műtárgyakat integrált szerkezeti rendszerként elemzik; ezt a megközelítést a régészmérnökség írja le, amely a szerkezeti és technológiai rekonstrukciókra helyezi a hangsúlyt.
Az archeometriai kutatások eredményei hozzájárulnak a régészeti leletek tudományos értelmezéséhez, a készítési folyamatok rekonstrukciójához, valamint a kulturális örökség megőrzéséhez és konzerválásához.
Jegyzetek
Kategória:Régészet Kategória:Természettudományok