A „nagykirály” rang – és ennek számos nyelvben megtalálható megfelelői – bizonyos uralkodók történelmi címét jelenti, jelezve kiemelkedő helyüket más királyok és hercegek sokasága között.

Történelem A cím leggyakrabban az Akhaimenida-dinasztiához, a perzsa sahansah-hoz (sahok sahja, azaz királyok királya, görögül baszileusz tón baszileón -ként fordítják le, amelyet később a bizánci császárok is átvettek) kötik. A hatalmas óperzsa birodalom 200 évig, egészen Kr. e. 330-ig állt fenn a nagykirályok uralma alatt. A cím használatát az ókori Perzsia utódállamai is átvették (például a szászánida birodalom uralkodói). Összehasonlításképpen, Nagy-Britannia, Írország és Hellász ókori uralkodóinak címét „főkirályként” értelmezik és fordítják le idegen nyelvekre a történészek.

A Kr. e. 2. évezredben a Közel-Keleten hagyomány volt, hogy a birodalmak uralkodói egyenrangúként ismerik el egymást a diplomáciában. Csak azoknak az országoknak a királyai használhatták a „nagykirály” címet, amelyek nem voltak más királynak alárendelve, és elég erősek voltak ahhoz, hogy ellenfeleik tiszteletét kivívják. Ilyen uralkodók voltak Egyiptom, Jamhad, Hatti, Babilónia, Mitanni (annak 14. századi bukásáig), Asszíria (csak Mitanni bukása után), és rövid ideig mükéné királyai. A nagykirályok testvérként hivatkoztak egymásra, és gyakran alakítottak ki szoros kapcsolatokat házasságok és gyakori ajándékozások révén.Raymond Cohen; (szerkesztette: Raymond Westbrook), 1999. Amarna Diplomacy. Johns Hopkins. Az uralkodók között váltott levelek, amelyek közül többet is feltártak, különösen az amarnai és a hettita levéltárakban, részletesen bemutatják ezt a diplomáciát.Az amarna-levelek (Bryce Trevor: letters of the Great Kings of the Ancient Near East. Routledge kiadó, 1992. Illetve: the Amarna Letters (William Moran, 1992. Johns Hopkins).

Az indiai szubkontinensen a maharádzsa („nagy rádzsa”, azaz nagy uralkodó, nagykirály szanszkrit és hindi nyelven) esete – amelyet kezdetben olyan helyi hódító birodalmak uralkodói viseltek, mint a Gupta-dinasztia – jól példázza, hogy egy ilyen magasztos cím hogyan kerülhet „az értékvesztési spirálba", amikor egyre több, kevésbé jelentős uralkodó veszi fel. Ezt gyakran egy vagy több új, tekintélyesebb rang megjelenése követi, ebben az esetben ezek közé tartozik a maharádzsa-di-rádzsa („a nagykirályok királya”). A török-mongol kán cím is „kibővült” olyan címekkel, mint a kagán, csagán vagy a hákán, mindegyik forma jelentése „a kánok kánja”, azaz az urak ura, a királyok királya.

A fent említett indiai maharádzsadirádzsa alak is példa egy alternatív uralkodói cím létrehozására, amely „magasabb” királyi hatalmat fejez ki, ilyen például a királyok királya is. Szokásjog alapján is válhat egy rang vagy szó nagy hatalmat kifejező uralkodói címmé, ha az eredeti alak jelentőssé válik. Így az európai császárok különféle titulusai visszavezethetők a római imperatorra (szigorúan véve a köztársaság korában egy katonai megtisztelő cím volt) vagy a Caesar családnévre (amely Diocletianus tetrarchiája óta a római császárok egyik titulusa volt).

A nagykirály angol fordítása great king, tehát a király jelentésű „king” szó elé csupán elétették a great (nagy) szót. Ez, valamint ennek használata számos idegen nyelvű uralkodói cím lefordítására is szemlélteti, hogy sok olyan monarchikus tisztség létezik, amelyek mindegyike létrehozhat egy „nagy X” változatot, amely később önálló titulussá fejlődhet, vagy hagyományos tisztséggé alakul. Erre példa a nagyherceg (angolul grand duke”, itt a grand egyenlő a great szóval), a nagyvajda, vagy a nagyfejedelem.

Példák

III. Antiokhosz, a hellenisztikus Szeleukida Birodalom hatodik uralkodója a baszileosz megasz címet viselte. Ót követte ezen a téren: I. Eukratidész, Baktria hellenisztikus királya I. Mithridatész, a pártus király ezüstérméin ugyancsak a baszileosz megasz címmel szerepelt.

I. Menandrosz szótér, az indiai görög királyság uralkodója. Páli nyelven maharádzsa Menadra („Menander nagykirály”) néven szerepel a feliratokon. Atillát, a hunok királyát gyakran nevezik nagykirálynak. A középkori Szerbiában Nemanjics István, I. (Uroš) István, Decsanszki István és Dusán István viselte a „nagykirály” (Велики краљ, Veliki kralj) címet.Svetislav Mandić (1986). Velika gospoda sve srpske zemlje i drugi prosopografski prilozi. Srpska književna zadruga, 60 oldal.

Kapcsolódó szócikkek

Ri (uralkodói cím)

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Uralkodói címek Kategória:Óperzsa Birodalom