A Roessemann és Kühnemann Gépgyár, 1950-től Szállítóberendezések Gyára, 1963-tól Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár egy mára már megszűnt ipari létesítmény volt Budapest XIII. kerületében, majd III. kerületében.

Története A gyár története 1885-re nyúlik vissza, amikor Roessemann és Kühnemann Gépgyár néven alapították. 1918-ban, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank közreműködésével részvénytársasággá alakult, ekkor olvasztották be az Épp és Fekete Gépgyárat, amely korábban a mai XIII. kerületi Váci úton működött. 1925-ben felvette a Roessemann-Kühnemann, Épp és Fekete Egyesült Gépgyárak Rt. nevet. A következő évtizedekben a vállalat folyamatosan bővítette portfólióját: 1928-ban bekebelezte a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt.-t, 1935-ben a Saturnus Műszaki és Gépkereskedelmi Rt.-t, majd 1939-ben a Harmatta-féle vashordó-, tartály- és csőgyár Rt.-t. Ezzel felvette a hosszú nevű Roessemann-Kühnemann-Épp és Fekete-Harmatta Egyesült Gépgyárak és Csőmű Rt. elnevezést.Budapest lexikon, i. h.

Az 1948-as államosítás után a gyár Roessemann Szállítóberendezések Gyára Nemzeti Vállalat néven működött, majd 1950-től Szállítóberendezések Gyára lett. 1963-ban a három vidéki telephely (Debrecen, Makó, Törökszentmiklós) és a budapesti Malomgépgyár összevonásával jött létre a mai Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár. 1965-től a békési gyáregység is a vállalat részévé vált. A gyár fő profilját a mezőgazdasági gépek és berendezések alkották: termény- és szálastakarmány-betakarító gépek, emelő- és szállítóberendezések, növényvédő- és csávázógépek, valamint terményszárítók. A budapesti Malomgépgyárban olajégőket gyártottak. 1976-ban a kapacitáskihasználatlanság miatt a gyár a Ganz Villamossági Művek Óbudai Gyára lett, míg a volt Malomgépgyár a Ganz Tüzeléstechnikai Leányvállalataként működött tovább, és a telepen nagyfeszültségű készülékek gyártása indult. 1991-től a gyár a Ganz-Ansaldo Villamossági Rt. Óbudai Gyára néven folytatta tevékenységét, miközben a Malomgépgyár önálló vállalattá alakulása is elindult.

Érdekességek az üzem saját pavilonnal képviselte magát az 1896-os millenniumi ünnepségeken a Városligetben(szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896, 238. o. ez az üzem gyártotta az 1920-as években azokat a 70-es típusú motoros fedett teherkocsikat,https://villamosok.hu/nza/7000.html amelyeket évtizedeken át a budapesti villamosvonalakon zajló teherszállításnál és hőseprésnél használtak, és több közülük még napjainkban is működik

Képtár

Jegyzetek

Források

További információk Bencze Géza: Váci út, a magyar gépipar főutcája, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006,

Farkas Elemérné – Meggyesi László – Káposztás István: Egy budapesti gépgyár története – A Roessemann–Kühnemann, az Epp és Fekete, a Harmatta János, a Szállítóberendezések Gyára, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár története 1885–1976, Ganz Villamossági Művek, Budapest, 1979,

Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája Gázmúzeum

Kategória:Budapest III. kerülete Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet