A szláv nyelvek beszélői és a litvánok (az ő nyelvük egy balti nyelv) két fő megtisztelő megnevezést használnak. A nyugati szlávok és az ukránok a Pan, a déli szlávok és az oroszok a Goszpodin, míg a fehéroroszok a pan vagy a szpadar, a litvánok pedig a ponas vagy a gaszpadoriusz megszólítást használják.

(G)oszpodin

A gospodь szóra épülő tiszteleti címek nagy családjának eredete érdekes etimológiai rejtély, amit a körülötte keringő számos elmélet is tükröz. A legújabb és legérdekesebb elméletet Adrian Poruciuc nyelvész javasolta, aki az ógermán gōd-spōd (szerencse) összetételből való korai átvételt állít, ellentétben az ősszláv gostьpodь összetételen alapuló, kevésbé meggyőzőmagyarázattal. A hasonló godspeed kifejezés még ma is felfedezhető az angol nyelvben.

A Pan szó használata A „Pan” szót különböző mértékben használják számos szláv nyelvben – a nyugati-szláv nyelvekben (lengyel, cseh, szlovák), a keleti-szláv nyelvekben (ukrán és belorusz), valamint a balti-szláv nyelvben (litván nyelvű formája ponasz). Történelmileg a „Pan” az „úr” vagy „mester” (főúr, uralkodó) jelentéssel volt egyenértékű.

Különféle változatai Lengyelországban a leggyakoribbak. Férfi alakja pan, női alakja pani.Jarek Hajduk: "Course of Polish". Course of Polish. A panna néha fiatal nőkre utal (hasonlóan a német fräulein-hez és a francia mademoiselle-hez), de egyre ritkábban használják. Férfiak és nők csoportjára a państwo, csak férfiakból álló csoportosulásra a panowie, női csoportokra pedig a panie a megfelelő megnevezés."Wyborcza.pl", www.wysokieobcasy.pl.

A pan és annak változatainak használata jelentősen eltér az angol tiszteleti megszólításoktól: név előtt nagyjából a Mr-nek felel meg (keresztnév és vezetéknév, csak vezetéknév vagy csak keresztnév). Név nélküli megszólításként nagyjából a „Sir”-nek felel meg.

Lengyelországban a „Pan” megszólítás a keresztnévvel együtt a bizalmi viszony és a tisztelet ötvözetét jelenti. Az angol „Sir”-rel ellentétben a „Pan” egyenrangú és különböző társadalmi helyzetű személyek egyaránt használják (a pincér „Pan”-nak szólítja a vendéget, aki viszonozza ezt, hasonlóan a francia „Monsieur” használatához). A „Pan” használata csak a keresztnévvel együtt tiszteletlenségnek, sőt kissé leereszkedőnek számít, ha feletteshez szólnak. A vezetéknévvel azonban általában tiszteletet fejez ki, ha valakiről beszélnek. Lengyelországban sokan udvariatlannak tartják, ha valakit a vezetéknévvel együtt „Pan”-nak szólítanak. Soha nem használja az ember saját magára utalva (ellentétben a „Mr.”-rel).

Egyfajta személyes névmásként is használják, hasonlóan a spanyol „Usted” vagy az olasz „Lei” szavakhoz (ellentétben a francia „Monsieur” vagy a német „Herr” szavakkal, amelyek használatához a „vous” illetve a „Sie” használata szükséges).

Egyéb címek A „szpadar” szó a belorusz nyelvben fordul elő. Ez a „haszpadár” egyszerűsített változata, amely rokonságban áll a „goszpodin” vagy a szlovén „gospodar” szavakkal. A litván nyelvben a „gaszpadoriusz” (férfi alak) és a „gaszpadinė” (női alak) formulák használatosak. Ez egy régies megszólítás, amelyet manapság a köznyelvben már nem használnak, azonban nem tűnt el teljesen, a vidéki területeken néha még előfordul. A szó a szláv alapnyelvből származik, végső eredete a *gospodь, ugyanúgy, mint a bolgár, szerb-horvát goszpodár (господар) és az ukrán hoszpodár esetében, mindegyik megnevezés a ház urát, a ház tulajdonosát vagy családfőt jelent. A goszpodin és a goszpodár alakok használata függhet a szövegkörnyezettől, ahol a goszpodin uraságot, kisebb jelentőségű személyt, a goszpodár viszont nagyúr jelentéssel fordítható (akárcsak az angolban a sir és a lord).

A vladyka (szó szerint: uralkodó/mester) kifejezést a keleti ortodox egyházakban használják a püspökre vagy pátriárkára.

A szudár (személynév nélkül), korábban az orosz nyelvben volt használatos. Lehet, hogy kapcsolódik az orosz államfő címéhez (goszudár). Ukrán megfelelője a (pane) dobrodiju vagy a (pani) dobrodijko (többes számban dobrodiji) volt. Ezek a megszólítások mára elavultak, csak regényekben találhatók meg. A sanovni dobrodiji („Kedves Jóakaratú”) megszólítást még mindig használják ünnepélyes alkalmakkor.

Az ukrán nyelvben a Panych szót egykor a nemesi fiatalokra használták. Lengyelül Panicz-nak írják.

A kommunizmus idején A keleti blokkban (beleértve a semleges Jugoszláviát is) minden udvariassági formát felváltott az "elvtárs" vagy "társ", az egyetlen kivétel Lengyelország volt.

Lengyelországban az Obywatel („polgár”) váltotta fel a pan szót, de a kommunizmus bukása után visszaállították a használatát. Az „állampolgár” megszólítást a kommunizmus alatt ideológiai okokból választották, mivel a pan (uram) történelmileg a nemesek rangja volt. Az orosz elvtárs megfelelője, a towarzysz használata kizárólag a lengyel kommunista párt tagjaira vonatkozhatott. Az egykori Jugoszláviában az elvtárs megfelelője a férfi nemű drug és a női nemű drugarica volt, és széles körben használták minden személyre.

Kapcsolódó szócikkek

Úr Lord (magyar fordítása úr, de eredetileg egyszerre jelent nemesi rangot és megszólítást is)

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Szláv méltóságok