Az Aston Martin AMR26 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet az Aston Martin csapat tervezett és versenyeztetett a 2026-os Formula–1 világbajnokság során. Pilótái Lance Stroll és Fernando Alonso voltak, szabadedzésen Jak Crawford is vezethette az autót. Ez volt az Aston Martin első autója, amelyet a neves tervező, Adrian Newey alkotott (aki ekkor csapatfőnök is volt), és ugyancsak az első, amely a Honda gyári támogatását élvezte. Az autó a nagy várakozásokkal ellentétben fundamentális problémáktól szenvedett, elsősorban az erőforrás miatt, amely negatívan hatott a versenyképességre.
Áttekintés Miután a 2026-os szabályok jelentős mértékben megváltoztak, az Aston Martin egy teljesen új autót épített, és ezért több ponton is eltért az elődjétől. A legnagyobb változás az volt, hogy motorpartnert cseréltek: a sportágba öt év után ismételten visszatérő Honda partnerei lettek, a 2009 óta (a Force India VJM02 óta) kizárólag Mercedes-motorokat használó alakulatnál. A csapat egyik elődje, a Midland utoljára húsz évvel korábban, a Midland M16-os autóban használt japán gyártmányú motorokat, akkor éppen a Toyota erőforrásait, de a Hondával is volt már dolga a mindenkori silverstone-i alakulatnak, ugyanis a Jordan EJ12 még 2002-ből ezekkel a motorokkal lett szerelve. Az autó tervezéséért Adrian Newey és Enrico Cardile feleltek, előbbi a Red Bull Racingtől, utóbbi a Scuderia Ferraritól érkezett. Az autók festése hasonló volt a korábbiakhoz, azonban a metálfény helyett szatén jellegű festést használtak, a légbeömlők pedig sötétebb, a hátsó szárny pedig világosabb árnyalatot kapott. A csapat szerepléséhez nagy reményeket fűztek: a sztártervező Newey mellett a legutolsó szereplésükkor futamgyőzelmeket és bajnoki címeket szerző Honda, a stabil anyagi háttér és a kétszeres világbajnok Fernando Alonso a volánnál azt sugallta, hogy akár a végső győzelemre is esélyesek lehetnek.
A valóság azonban kiábrándító volt. Először 2026. január 27-én járatták be az autót, méghozzá azon az egyhetes barcelonai shakedown-on, amelyet valamennyi csapat számára biztosítottak, hogy az újfajta hibrid hajtáslánc és kasztni miatti technikai problémákat legyen idő kiküszöbölni. Az Aston Martin eleve késve érkezett erre a tesztre, és be is jelentették, hogy annak csak a második felében tudnak részt venni, ami nem sok jót sejtetett. Amikor aztán végre pályára tudtak gurulni, az autóval alig tudtak megfelelő számú kilométert teljesíteni. Háromszor is lerobbantak, és amikor volt összehasonlítható időeredményük a többiekével, kiderült, hogy nagyjából négy másodperc lehet a lemaradásuk. A Honda közleménye szerint mindennek az oka a motor keltette túl erős vibráció volt, amely a hibrid rendszer akkumulátorait is szétrázta. A helyzet nagyon hasonló volt a tíz évvel korábbihoz, amikor a McLaren MP4-30 küszködött, ugyancsak a Honda motorjaival. Nem javult a helyzet a bahreini teszten sem, ahol meg azért nem tudták elvégezni a kitűzött feladataikat, mert az állandó meghibásodások miatt időt vesztettek és elhasználták a tartalék alkatrészeket is.
A szezon
A rengeteg megoldatlan technikai probléma miatt a csapatnak tesztelni sem volt elég ideje, ezért úgy érkeztek az idénynyitó ausztrál nagydíjra, hogy talán a 107 százalékos szabályon kívül kvalifikálnak az időmérőn, és akkor a futamon sem kell részt venniük, így takarékoskodhatnak az alkatrészekkel. Még az is felmerült, hogy a motor keltette vibráció olyan erős, hogy az a versenyzők számára is tartós idegkárosodást okozhat, de akár az alkatrészek széthullását is, ezért eleve azzal számoltak, hogy a versenyen legfeljebb 25 kört tudnak megtenni. A tartalék alkatrészek hiánya és a továbbra is jelen lévő meghibásodások ellenére mindkét autó ott volt a rajtrácson, Alonso pedig a rajtnál hét autót is meg tudott előzni, majd fel kellett adnia a versenyt - ezután a csapat visszaküldte őt a mezőnybe, hogy körözgessen egy kicsit, majd újra kiállt. Stroll-lal ugyanez történt, őt a visszaküldése után le is intették, de mivel 15 körös hátrányban volt, ezért hosszú idő után ő volt a sportág első versenyzője, akit nem rangsoroltak, mert nem teljesítette a versenytáv 90 százalékát. A helyzet Kínában sem volt sokkal jobb: bár az időmérőn maguk mögé tudták utasítani a Cadillac versenyzőit, és a sprintfutamon is jobbak voltak náluk, a versenyt mindketten kénytelenek voltak feladni. Stroll esetében újra az akkumulátorral voltak gondok, Alonso pedig 32 kör után nem bírta tovább a rettenetes vibrációt, amit a motor keltett. Japánban a vibrációs problémákon sikerült nagyjából úrrá lenni, de ez a problémákat nem oldotta meg. A csapat számára az is hatalmas eredmény volt, hogy Alonso, ha csak a tizennyolcadik helyen is, de képes volt teljesíteni egy egész versenytávot. A helyzet Miamiban sem javult, viszont itt mindkét versenyző célba tudott már érni. Monacóban megszerezte Alonso a csapat első pontjait, ami némiképp a szerencsének volt köszönhető, ám ezt követően ismét mélyrepülés következett: Barcelonában másodpercekre maradtak el az élmezőnytől, és még a Cadillac autói is jobbak voltak náluk. Fejlesztéseket ugyanis nem hoztak, a holland nagydíj környékére a csapat egy B-autó építését tervezte.
A magyar nagydíjra már átépítették a kasztnit, a holland nagydíjon pedig a Honda bemutatta új, áttervezett motorját. A teljesítmény még mindig gyenge volt, de már Alonso pontokat tudott szerezni a holland nagydíjon, amellyel egyszersmind ötven év után ő lett az első versenyző, aki 45 éves kor felett is pontot szerzett. Eredmények Félkövérrel jelezve a leggyorsabb kör, dőlt betűvel a pole pozíció.ÉvCsapatMotorGumikPilótákFutamokPontokHelyezésAUSCHNJPNMIACANMONBCNAUTGBRBELHUNNEDITAESPAZESINUSAMXCSAPLVGQATABU2026 Aston Martin Aramco F1 TeamHonda RA626HKIKI1815KI10KI181819149KI17310.NRKIKI1715KIKIKI19KI13KIKIKI
Sprintversenyek ÉvCsapatMotorGumikPilótákFutamokPontokCHNMIACANGBRNEDSIN2026 Aston Martin Aramco F1 TeamHonda RA626H1715KI221801817162117 † - nem fejezte be a futamot, de rangsorolták, mert teljesítette a versenytáv 90%-át
Forráshivatkozások
Kategória:2026-os Formula–1-es autók Kategória:Aston Martin F1