A szamoszeli (ukránul: самосели, fehéroroszul: самасёлы, oroszul: самосёлы - „öntelepülők“) a lezárt és elhagyatott csernobili radioaktív zóna lakóinak elnevezése. Az 1986-os katasztrófa után az érintett terület népességét kitelepítették, de mintegy 1200-an az evakuációt követően idővel engedély nélkül visszatértek házaikba. Jelenleg a zóna ukrán és fehérorosz oldalán legfeljebb néhány száz, főképp idős ember él egyre fogyatkozó számban.

Elnevezés Az orosz szamoszjoli (Самосёлы) kifejezés, magyarul körülbelül „öntelepülők“ a cári Oroszország idejétől kezdve elterjedt fogalom volt, amelyet olyan családokra értettek amelyek a hatóságok engedélye nélkül építettek házat vagy műveltek földet. Szovjet újságírók körében már az 1980-as években elterjedt a kifejezés a radioaktív sugárzástól sújtott területre önként visszatelepülők leírására. Az elnevezés használatát ugyanakkor a kezdetektől fogva számos kritika is érte, a lezárt zónába szervezett egyik történész-néprajzi expedíció résztvevőjeként Lina Vaszilivna Kosztenko ukrán költő a következőket írta:

„Először is azt szeretném kérni, hogy senki ne nevezze ezeket az embereket szamoszelinek, sértő ez rájuk nézve, hiszen ez a szülőföldjük. Itt nőttek fel és a katasztrófa után is szülőházukban maradtak, még ha Isten és az állam is elfeledkezett róluk.“

Történet és népesség Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-balesetet követően 36 órán belül evakuálták Pripjaty 49 ezer lakosát, amelyet a 30 km-es zóna további 67 ezer lakójának kitelepítése követett a következő hetekben. A Belorusz SZSZK területére eső zónából 22 ezer embert telepítettek ki. A szovjet kormányzat valamennyi kitelepítettnek új lakhatási lehetőséget ajánlott fel, például az ebből a célból létrehozott városban, Szlavuticsban, azonban az emberek egy része elégedetlen volt az új lakóhelyével. A menekültek számára kapkodva felhúzott panelházak sokszor rossz minőségűek voltak, ráadásul a kitelepített falusiak egy része nem tudta elviselni hagyományos életmódjuk elvesztését, különösen az idősebb korosztályban okozott nehézséget a városi élethez való alkalmazkodás. A Csernobil környéki falvak lakói ráadásul egy sajátos helyi etnográfiai csoporthoz, a belarusz és az ukrán nyelv közé eső dialektust beszélő poliscsukokhoz tartoztak, ami tovább nehezítette számukra az integrálódást.

Mivel a szovjet kormányzat kijevi végrehajtói bizottsága eleinte csak egy három hónapos evakuációt rendelt el a Csernobili járás területére (Pripjaty kivételével), egyesek már 1986 őszén visszatértek otthonaikba, majd újabbak követték őket 1987 tavaszán, amikor elérkezett a mezőgazdasági munkák ideje. Az evakuáltak közül végül mintegy 1200-an (a korábbi lakosság nagyjából 1%-a) döntöttek úgy hogy visszatérnek az immár lezárt területre otthonaikba. Szabályellenességük ellenére a visszaköltözéseket a szovjet, majd a katasztrófa következményeit megöröklő ukrán és fehérorosz állam is eltűrte, egyedül a gyerekek jelenlétét tiltották szigorúan a zónában, amely az ukrán oldalon 2600 km²-t, a fehérorosz oldalon pedig 2162 km²-t foglal magába. A következő évtizedekben egyre inkább csökkenő számban, de továbbra is akadtak olyanok, akik úgy döntöttek, hogy felújítják korábbi házukat és visszatérnek egykori lakóhelyükre. A 90'-es évek végén és a 2000-es évek elején Ukrajna több kísérletet is tett a lakosok meggyőzésére hogy hagyják el a veszélyesnek ítélt területet és lakhatást ajánlottak föl a kiköltözőknek a Kijevi terület biztonságos falvaiban, de ezek a próbálkozások rendre sikertelenek maradtak. +A szamoszeli népesség változása UkrajnábanÉszám198719921995199819992001200520072011201220172023Népesség (fő)1200100082075061248732831421019313550 A szamoszeli népesség fokozatosan fogyatkozott az évek során és egyre inkább elöregedett, 2010-ben átlagéletkoruk elérte a 63 évet, többségük idős asszony volt. Többnyire egymástól távol, szétszórtan élnek az elhagyatott falvakban, 2010-ben a terület ukrajnai részén 11 egykori településen voltak jelen.2010-ben 11 egykori falu rendelkezett szamoszeli népességgel: Zalesze (Залесье), Ilinci (Ильинцы), Kupovatoje (Куповатое), Ladizsicsi (Ладыжичи), Opacsicsi (Опачичи), Novije Sepelicsi (Новые Шепеличи), Otasev (Оташев), Parisev (Парышев), Csernobil (Чернобыль), Teremci (Теремцы) és Rudnya-Ilinyeckaja (Рудня-Ильинецкая) A 2012-es összeírás szerint 100-an Csernobilban, 93-an pedig a többi faluban laktak. Fehéroroszországban 2012-ben 130 szamoszeli élt, 2013-ban csak 17 családról számoltak be a hatóságok.

A lezárt terület létrehozása óta több mint 900-an hunytak el az ott élő szamoszelik közül. Egyetlen feljegyzett születés történt, amikor 1999-ben a csernobili zónában élő, 47 éves Lidia Szavenko egészséges kislányt hozott világra. A zóna szülötte, Marijka Szavenko gyerekkora korai szakaszát a lezárt területen töltötte anyjával és apjával, majd 7 éves korától kezdve bentlakásos iskolába került, továbbra is Csernobilban élő szüleit innentől kezdve csak hétvégenként látogatta meg.

Az elöregedéssel küzdő szamoszeli népesség fogyatkozását az orosz-ukrán háború kitörése 2022-ben még tovább gyorsította. Az országhatáron fekvő zóna az invázió első hónapjában a csernobili csata idejére harctérré vált, rövid időre orosz megszállás alá került, majd a visszavonuló katonák számos helyen el is aknásították a területet. Mivel egy orosz támadás veszélye továbbra is fennáll, a csernobili zóna a háború kezdete óta végig erősen militarizált és szigorúan ellenőrzött maradt.

Élet a zónában A terület ellenőrzésével megbízott kormányzati ügynökség számontartja a lakosokat és igyekszik egyes alap szolgáltatásokat fenntartani számukra, élelmiszerszállítmányokat, orvosi látogatásokat szervez és évente egyszer, húsvétvasárnap egy busz körbejár és elviszi az azt igénylőket misére a mintegy 50 km-re fekvő Ivankivba. A szamoszeli népesség többnyire önellátó, a radioaktívan szennyezett talajból következő komoly egészségügyi kockázatok ellenére zöldséget és gyümölcsöt termesztenek kertjeikben, állatot tartanak és gombásznak az erdőben. A lakott házakon feliratok jelzik hogy a birtok nem gazdátlan, ezzel igyekeznek elriasztani a zónában időről időre feltűnő gyűjtögetőket és fosztogatókat. A terület központja Csernobil, az egyetlen funkcionáló település, ahol az egykori erőmű felügyeletével megbízott dolgozók és kutatók laknak, 15 napos váltásokban végezve munkájukat. A szamoszelik is itt tudnak bevásárolni a helyi boltban, ügyeket intézni és felvenni a nyugdíjukat. A GSZPP Ekocentr (ГСНПП «Экоцентр») elnevezésű, radioökológiai vizsgálatokkal foglalkozó speciális állami vállalat időről időre kivizsgálja a lakosok terményeinek sugárzásszintjét. A végzett vizsgálatok alapján a szamoszelik által megtermelt élelmiszer jelentős része hosszútávon egészségre ártalmas, például a radioaktív izotópok koncentrációja az itt előállított tejben 2–3-szor, a mézben 2,1-szer, az erdőben gyűjtött gombákban 10–50-szer, a kifogott halakban 2,5–9-szer, az erdei bogyós gyümölcsökben pedig mintegy 100-szorosan haladta meg a megengedett határértéket. A cézium-137 szint különösen a halakban, gombában és vadhúsban magas, eléri a több tíz kBq/kg-t.

Új betelepülők Az ukrán oldalon a 2010-es években az eredeti szamoszeliken kívül nagyobb számban jelentek meg újabb bejelentetlen visszaköltözők, valamint idegen, önkényes házfoglalók is a zónában, az ő létszámuk sokkal nehezebben megbecsülhető, ugyanis rejtőzködő életet élnek, a hatóságokkal szemben gyanakvóak. 2013-ban Natalija Korolevszkaja szociális ügyekért felelős miniszter 200 és 2000 közé tette a lezárt területen élők számát, a bizonytalanság elsősorban az új beköltözésekből fakadt. Ebben az időszakban több egykori Csernobil környéki lakos is panaszkodott arról, hogy amikor visszalátogatott megnézni egykori házát, illegális lakásfoglalókat talált a romokban. A belarusz hatóságok beszámolója szerint ugyanakkor a zóna Fehéroroszországba eső oldalán nem jellemzőek a hasonló esetek.

A kelet-ukrajnai háború kitörését követően számos nincstelen menekült érkezett a zóna külső peremén fekvő falvakba, az ukrán mércével is extrém alacsony ház- és telekárakat kihasználva.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:30 km-es zóna Kategória:Ukránok Kategória:Fehéroroszok