Bár Finnországnak nincsenek külön nagysebességű vasútvonalai, vasúthálózatának egyes szakaszai akár 220 km/h sebességre is alkalmasak. A finn nemzeti vasúttársaság, a VR, billenőszekrényes Alstom Pendolino motorvonatokat üzemeltet. A vonatok menetrend szerinti üzemben elérik 220 km/h maximális sebességüket egy 75,7 km-es útvonalon Kerava és Lahti között. Ezt a pályaszakaszt 2006-ban nyitották meg. A vonatok egy hosszabb, Helsinki és Seinäjoki közötti útvonalon 200 km/h sebességgel haladhatnak, és Helsinki és Turku között is ezzel a sebességgel érik el a csúcssebességet. A Helsinki és Oulu közötti fő vasútvonalat Seinäjoki és Oulu között korszerűsítették, így a vonatok 160 km/h és 200 km/h közötti sebességgel közlekedhetnek. A finn vasúthálózat más részei alacsonyabb sebességre korlátozódik.

Egy új szolgáltatás, az Allegro, 2010 decemberében indult Helsinki és Szentpétervár között 3 és fél órás menetidővel. Négy vonatot használt, 220 km/h végsebességgel, amelyek Pendolino modell voltak, és mind a finn, mind az orosz szabványokat támogatták. A szolgáltatást azonban 2022-ben, Ukrajna orosz invázióját követően megszüntették.

2007 és 2010 között a finn határtól Szentpétervárig tartó orosz vonalat villamosították és fejlesztették, hogy nagyobb sebességet lehessen elérni. A finn vonalat (Riihimäki – Szentpétervár vasút) is korszerűsítették, ahol szükséges volt, a sebességet többnyire 200 km/h-ra emelték fel.

Jelenlegi javaslatok

Javaslatok érkeztek Helsinki és más nagyobb finn városok közötti nagysebességű vasúti összeköttetésekre, a Zöld Liga 2018-ban 10 milliárd eurós beruházást javasolt az ország vasúti infrastruktúrájába. A 2019-es finn parlamenti választások után az új finn miniszterelnök, Antti Rinne kormánya megerősítette elkötelezettségét a három tervezett finn nagysebességű vasútvonal – az ELSA-rata, a Helsinki-Tampere vonal és a Helsinkit Kelet-Finnországgal összekötő vonal – fejlesztése mellett. Sanna Marin közlekedési és kommunikációs miniszter 2019 júliusában kijelentette, hogy „először meg kell terveznünk és biztosítanunk kell a finanszírozást, mielőtt elkezdhetnénk az építkezést. A három nagysebességű kapcsolat – a nyugati, északi és keleti irányú – megépítése összesen 10 milliárd euróba fog kerülni. Csak a projektek megtervezése nagyjából 350 millió euróba fog kerülni. Ez nem kis összeg, tekintve, hogy minden választási ciklusban nagyjából egymilliárd eurót különítenek el közlekedési projektekre.”

2019 szeptemberében a Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium felhatalmazta a Közlekedési és Hírközlési Minisztériumot a Turku Egyórás Vonat Projektvállalat létrehozására, amely felügyeli a Helsinki–Turku nagysebességű vasútvonalat, valamint a Suomirata Projektvállalat létrehozására, amely az új Riihimäki–Tampere vonal fejlesztését fogja irányítani. Ezzel a bejelentéssel együtt Marin megerősítette, hogy a vonalak valószínűleg legkorábban a 2030-as években kezdenek üzembe állni.

Helsinki–Turku

Helsinki és Turku között az egyetlen vasúti összeköttetés a Rantarata vasútvonal, amelynek menetideje körülbelül két óra. A két város, Espoo és Salo közötti közvetlenebb vasúti összeköttetés első vizsgálatára 1979-ben került sor. Az új vasútvonal jelenlegi tervei szerint Espoo és Salo között 95 km-es pályaszakasz épülne, óránként 300 km/h maximális sebességgel, ami egy órás menetidőt tesz lehetővé Helsinki és Turku között a jelenlegi két órával szemben; további 1,6 millió éves vasúti személyszállítási utazás várható. 2017-ben a finn kormány 10 millió eurós támogatást nyújtott a vonal tervezésére és építésére, amelynek fele jogosult az Európai Unió TEN-T finanszírozására. 2018 októberében azt tervezték, hogy a vonal várhatóan 2031-re elkészül.

A javaslatot az Orpo-kabinet továbbvitte. 2025 őszétől a kormány és az útvonal mentén fekvő önkormányzatok (Turku, Salo, Lohja, Vihti, Kirkkonummi és Espoo) megállapodtak egy közös finanszírozási modellben.

Helsinki–Repülőtér–Tampere

A Lentorata 2010 óta szerepel a Finn Közlekedési Ügynökség terveiben. A Körgyűrű 2015-ös megnyitását követően a Helsinki nemzetközi repülőtér első vasúti összeköttetést kapott a Helsinki ingázó vasúthálózaton keresztül. Ugyanakkor felmerült a távolsági forgalommal való vasúti összeköttetés iránti igény is, amelyet a Finavia, Helsinki és Tampere polgármesterei, valamint az állami tulajdonú VR Group nemzeti vasúttársaság vezérigazgatója is támogatott.

2019-ben a Helsinki Times arról számolt be, hogy egy új vasúti összeköttetést fontolgatnak, amelynek várható menetideje Helsinkiből Tamperebe a repülőtéren keresztül egy óra lenne, az új repülőtéri vonalat és vagy egy korszerűsített Riihimäki–Tampere vasútvonalat, vagy egy vadonatúj pályát használva, és összesen 5,5 milliárd euróba kerülne. Ez az új vonal várhatóan további 6,5 millió vasúti utazást generál évente.

Helsinki–Tallinn alagút

A Rail Baltica projekthez kapcsolódó lehetséges jövőbeli projektként egy Helsinki és Tallinn közötti tenger alatti vasúti alagutat javasolnak, amely összekötné a finn vasúthálózatot a kontinentális Európával. A becslések szerint évi 12,5 millió utas használná az alagutat.

Helsinki–Repülőtér–Kouvola

2018-ban tanulmányt készítettek egy új, 106 km hosszú vasútvonal építéséről Helsinkiből Kouvolába Keraván és Porvoón keresztül, ami a Helsinki–Kouvola utazási időt 1 óra 18 percről 53 percre csökkentené. Ez az új vonal a javasolt Lentorata útvonalat használná Helsinki és Kerava között. A 220 km/h-s vonali sebességgel a Helsinki–Szentpétervár szolgáltatások menetideje kilenc perccel csökkenhetne. 15 perces csökkenést lehetne elérni, ha az infrastruktúrát 300 km/h sebességre építenék ki, és az előrejelzések szerint további 2,8 millió vasúti utazást generálna évente. Anne Berner volt finn közlekedési miniszter 1,7 milliárd eurós költséggel nem tartotta gazdaságilag megvalósíthatónak, annak ellenére, hogy Porvoo a legnagyobb finn település, ahol nincs menetrend szerinti vasúti szolgáltatás; valamint a vonal jelentősen lerövidítené az utazási időt a kelet-finn városok, köztük Lappeenranta, Kuopio, Joensuu és Mikkeli számára, amelyek jelenleg a Kerava–Lahti-vasútvonalat használják. 2019-ben Antti Rinne kormánya megerősítette elkötelezettségét a vonalra vonatkozó javaslatok előmozdítása mellett.

Korábbi javaslatok Helsinki–Jyväskylä

2011-ben Közép-Finnország régiója tanulmányt készített a Helsinki és Jyväskylä közötti nagysebességű vasúti összeköttetésről, amelyet három lehetőségre szűkítettek le: Tampere, Riihimäki vagy Lahti érintésével; 200 km/h – 250 km/h végsebességgel és 580–970 millió eurós becsült költséggel. 2019-ig további munkálatok nem történtek.https://www.keskisuomi.fi/filebank/21935-Nopea_ratayhteys_Jkl-Hki_raportti.pdf Nopea ratayhteys Jyväskylästä Helsinkiin, Alustava tarveselvitys 3/2011 - Keski-Suomen liitto

Lahti–Mikkeli

Egy további, szóba jöhető nagysebességű pályaszakasz egy 126 km-es vonal Lahti és Mikkeli között, egy köztes állomással Heinolában. Ez 29 km-rel lerövidítené a két város közötti vasúti távolságot; 42-46 perces menetidő-csökkenéssel, ha 220 km/h maximális sebességre építik, vagy 50-56 perces menetidő-csökkenéssel, ha 300 km/h sebességgel építik meg. A projekt várható költsége 2019-ben 1,5 milliárd euró volt. Ez az útvonal gyorsabb menetidőt kínál Mikkeli, Kuopio és Kajaani felé, de Joensuu és Lappeenranta felé nem.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Finnország vasúti közlekedése