virtsológi Rupprecht Tasziló (néhol: Rupprecht Tassiló) (1848. — 1932.)Tasziló Rupprecht de Virtsolog (1848 - 1932) - Genealogy magyar társasági előkelőség, földbirtokos, gazdálkodó. Elsősorban a Városhodász-i birtoka révén vált ismertté, de jelentős szerepet játszott a dunántúli agrárviszonyok átalakulásában, különösen a Pénzeskút és környéki parasztság földtulajdonhoz juttatásában, felemelésében, befolyásossá tételében.[ Az evangélikus felekezetű soproni eredetű nemesi virtsológi Rupprecht család sarja. Apja, virtsológi Rupprecht Lajos (1807–1889), dunántúli ágostai hitvallású gyámintézeti elnök, sajtoskáli nagybirtokos, anyja, alsókáldi Káldy Terézia Judit Etelka (1827-1898) asszony volt. Apai nagyapja, Rupprecht János (1788–1863), Sopron város tanácsosa, a soproni Rupprecht cukorgyár tulajdonosa, aki 1838. július 5-én V. Ferdinánd magyar királytól nemességet, a "virtsológi" nemesi előnevet, családi címert, valamint a virtsologi birtokot szerezte meg királyi adományként.
Élete és tevékenysége bélyegkép|A Rupprecht-kastély Sajtoskálon Rupprecht Tasziló Vas vármegyében, Város-Hodászon élt, ahol jelentős kiterjedésű birtokkal rendelkezett. Gazdasága mintegy 1700 hold területet foglalt magában, amely intenzív mezőgazdasági termelést folytatott: mag- és takarmánytermesztéssel, kertészettel, gyümölcstermesztéssel, méhészettel, valamint szarvasmarha-tenyésztéssel. A birtokon tejtermelés, vaj- és sajtkészítés is folyt, továbbá ipari jellegű létesítmények – például téglagyár és fűrészmalom – is működtek.
A gazdaság termékei elsősorban Szombathely és Kőszeg piacaira kerültek. A birtok vadászati és halászati lehetőségekkel is rendelkezett.
Pénzeskúti birtok és társadalmi reformok 1903-ban a Veszprém vármegyei Pénzeskút birtok új tulajdonoshoz került, amelyet a zirci járásbíróság ugyanazon év április 1-jén jegyzett be. A birtok kiterjedése mintegy 1542 katasztrális hold volt.
A zsellérek földtulajdonhoz juttatása A korszak egyik legfontosabb intézkedéseként lehetővé vált, hogy a pénzeskúti zsellérek megváltsák házaikat, kertjeiket és kisebb földterületeiket. A korábban földesúri tulajdonban lévő ingatlanok kedvező feltételekkel kerültek a helyi lakosok birtokába, akik így telekkönyvileg is tulajdonossá váltak.
A folyamat kulcsdátuma 1903. augusztus 18., amikor megkötötték a telkek megváltásáról szóló szerződéseket. Az adásvételi iratok között szerepelnek a Vogl és a Dunszt család szerződései is, amelyek a társadalmi átalakulás fontos forrásai; ezek később Dunszt Gábor tulajdonába kerültek.
Társadalmi és gazdasági hatások A változások következtében a korábban függő helyzetben élő zsellérek önálló birtokos parasztokká válhattak. Ez jelentős társadalmi mobilitást indított el, és hozzájárult a korábbi gazdasági hátrányok mérsékléséhez.
A település rövid idő alatt fejlődésnek indult: új lakóházak épültek, üzletek nyíltak, és élénkebb gazdasági élet bontakozott ki. A korabeli sajtó – különösen a Zircz és Vidéke – beszámolói szerint Pénzeskút arculata néhány év alatt jelentősen megváltozott.
Infrastruktúra és gazdasági fejlesztések A 20. század elején több fejlesztés is megvalósult: megszervezték a helyi postaügynökséget (1907), valamint megindultak a közlekedési és gazdasági modernizáció első lépései. A beruházások és a növekvő gazdasági aktivitás hozzájárultak a település hosszú távú fejlődéséhez.
Jegyzetek
Források https://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0025/15.html https://halaszat.kormany.hu/download/7/0c/22000/1914_10.pdf https://real-j.mtak.hu/20505/18/HAL_1901_2_18_.pdf https://www.arcanum.com/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/vas-varmegye-1C4AE/vasvarmegye-kozsegei-1C5BD/varos-hodasz-1CB93/ https://schwaben.hu/telepulesek/penzesgyor
Kategória:1848-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Földbirtokosok