bélyegkép|A moldvai ad hoc gyűlés tagjai (Revista ilustrată generală, 1929) bélyegkép|A havasalföldi ad hoc gyűlés A moldvai és havasalföldi ad hoc gyűlések vagy ad hoc divánok az 1856-os párizsi békeszerződés alapján 1857-ben összehívott testületek voltak, amelyeknek az volt a feladata, hogy kifejezzék a lakosság óhaját a fejedelemségek berendezkedését illetően. A békeszerződés előírta, hogy a gyűléseket úgy kell összeállítani, hogy képviselje minden társadalmi osztály érdekét.
Megalakulásuk A krími háborút lezáró 1856. március 30-án aláírt párizsi békeszerződés előírta, hogy a török Porta fennhatósága alá tartozó dunai fejedelemségekben haladéktalanul egy-egy ad hoc gyűlést kell összehívni, azzal a feladattal, hogy közvetítsék a lakosság óhaját a fejedelemségek berendezkedését illetően a békeszerződést aláíró nagyhatalmak felé, amelyek egy következő konferencián döntenek a javaslatokról.
Az ad hoc gyűlések összehívására vonatkozó fermánt 1857. márciusban hirdették ki a fejedelemségekben, a választásokat Moldvában 1857. július 19-én, Havasalföldön szeptember 12-én tartották. A moldvai választás eredménye ellen maguk a moldvaiak, de a védnökhatalmak képviselői is panaszt tettek a Portánál azt kifogásolva, hogy Nicolae Vogoride kajmakám törvénytelenül járt el a választói névjegyzékek összeállításánál. Végül a nemzetközi nyomás hatására a Porta új választást rendelt el, amelyre augusztus 24-én került sor.
Összetételük A moldvai ad hoc gyűlésnek 85 tagja volt, a havasalföldinek 100. Társadalmi összetételük az alábbiak szerint alakult:
Moldva Havasalföld fő % fő % Papság 8 9% 10 10% Nagybirtokosok 28 33% 34 34% Kisbirtokosok 14 16% 17 17% Parasztok 15 18% 17 17% Városlakók 20 24% 22 22% Összesen 85 100% 100 100%
Munkálataik A moldvai gyűlés 1857. október 5-én Jászvásáron, a havasalföldi október 11-én Bukarestben kezdte meg munkálatait.
A moldvai testület az 1857. október 19-én (Julián naptár szerint október 7-én) tartott hetedik ülésén 81 szavazattal 2 ellenében a következő pontokat fogadta el a nemzet fő követeléseiként: A fejedelemségek eddigi jogainak, különösen pedig autonómiájuknak tiszteletben tartása, a Portával kötött 1393., 1460., 1511. és 1634. évi szerződéseiknek megfelelően A fejedelemségek egyetlen állammá egyesítése Románia néven Valamelyik európai uralkodóházból választott, örökletes hatalmú fejedelem, akinek az örököseit az ország vallásában kell nevelni A fejedelemségek területének semlegessége Törvényhozó hatalommal felruházott országgyűlés, amely a nemzet valamennyi érdekét képviseli Mindezeket a párizsi békeszerződést aláíró hatalmak közös garanciavállalásával.
Két nappal később, 1857. október 21-én (Julián naptár szerint október 7-én) a havasalföldi ad hoc gyűlés hasonló határozatot fogadott el.
A moldvai ad hoc gyűlés további határozatai: Egyházi ügyek Románia uralkodó vallása a keleti ortodox kereszténység; a többi elismert vallás gyakorlása szabad az 1460. és 1511. évi szerződésekben meghatározott korlátokkal (73 szavazat mellette, 13 tartózkodás) Az egyesült fejedelemségek ortodox egyházának függetlensége, a többi keleti ortodox egyházzal azonos hitelvek megőrzése mellett; a metropoliták és püspökök nem lehetnek külföldiek (79 szavazattal egyhangúan elfogadva) Államszervezet Nemzeti hadsereg felállítása, amelyet kizárólag az ország védelme érdekében lehet bevetni; erődítmények építése (70 szavazattal egyhangúan elfogadva) Előjogok megszüntetése, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, általános sorkötelezettség (73 szavazat mellette, 1 ellene) Személyi szabadság és lakóhely megválasztásának szabadsága, rendkívüli bíróságok megszüntetése (68 szavazat mellette, 9 tartózkodás) A végrehajtó és törvényhozó hatalom szétválasztása (51 mellette, 13 ellene, 12 tartózkodás) A bírói hatalom függetlensége, a bírák elmozdíthatatlansága (73 szavazattal egyhangúan elfogadva) Magántulajdon védelme; kötelező és ingyenes oktatás (67 szavazattal egyhangúan elfogadva) Az országgyűlésnek felelős miniszterek; az elítélt miniszterek ne részesülhessenek államfői kegyelemben (71 szavazattal egyhangúan elfogadva) A két országgyűlés összevonása egységes választójogi törvény kialakításának céljából (71 szavazattal egyhangúan elfogadva) Külkapcsolatok Az országban tartózkodó külföldiek az ország törvényeinek vannak alávetve, a konzulátusok beavatkozása nélkül (77 szavazattal egyhangúan elfogadva) Az ország önállóan határozza meg a más államokkal való kereskedés szabályait (64 szavazattal egyhangúan elfogadva) Európai bizottság felállítása a Moldva és Bukovina illetve Moldva és Erdély közti határ kiigazítására (79 szavazattal egyhangúan elfogadva) A török Portának járó adó megállapítása a régi szerződéseknek megfelelően (78 szavazattal egyhangúan elfogadva) A Moldva és Oszmán Birodalom közti határ kiigazítása a párizsi szerződésnek megfelelően, egy európai bizottság által (76 szavazattal egyhangúan elfogadva) A közös védnökséghez folyamodás szabályainak kialakítása (egyhangúan elfogadva)
Megjegyzések
Hivatkozások
Források
További információk
Kategória:Románia 19. századi történelme Kategória:1857