Birkás Géza (Budapest, 1909. március 15.Budapest II. kerületi születési anyakönyv 608/1909. – Budapest, 1969. április 12.)Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv 796/1969. miniszteri tanácsos, fogalmazó.

Életrajza

A Káli medencében őshonos kisnemesi család sarja. Apja id. Birkás Géza irodalomtörténész, főreáliskolai és egyetemi tanár, anyja Kleiszner Vilma. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, ezt követően Pécsett hallgatott jogot, itt 1931-ben szerzett doktorátust. 1929-31-ben a genfi egyetemen nemzetközi jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. 1931-32-ben mint a Berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa a kieli egyetemen tanult nemzetközi jogot.

1933-34-ben a pécsi egyetem nemzetközi jogi intézetének munkatársa volt, 1934-ben Wolff Károly titkáraként dolgozott Budapesten. Később Tapolcára került, ahol az adóhivatalban dolgozott. 1935. március 26-án Budapesten letette az egységes bírói és ügyvédi vizsgát, majd ezután egy darabig a nagykanizsai járásbíróság alkalmazásában állt. 1936. szeptember 10-én Budapest székesfőváros szolgálatába lépett, december 30-ától a IX. kerületben volt segédfogalmazó.

Mint az Egyesült Kereskedelmi Nemzeti Liga főtitkárát Teleki Pál kinevezte a Központi Statisztikai Hivatal miniszteri fogalmazójának és 1939 márciusában a Miniszterelnökséghez rendelte, ahol a német nemzetiségi ügyek előadója lett a nemzetiségi ügyosztályon. Nem sokkal később miniszteri tanácsossá nevezték ki. A nácik többször is követelték a leváltását. A második világháború ostromnapjai idején Budapesten bujkált.

Az ideiglenes kormány 1945 februárjában Debrecenbe hívta, ahol az éppen szervezés alatt lévő miniszterelnökségen kapott feladatot, a költségvetési ügyeket felügyelte. 1945 áprilisában a fővárosba küldték, itt a Teleki Pál Tudományos Intézet újjászervezésére kapott megbízást, ugyanis ezen intézetre akarták bízni a béketárgyalásokhoz szükséges háttéranyagok tudományos igényű előkészítését. 1945 őszén újból a miniszterelnökségre rendelték, itt a Központi Statisztikai Hivatal és a Jóvátételi Hivatal adminisztratív ügyei tartoztak feladatkörébe. 1948 elején az elnöki ügyosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki, itt ugyancsak adminisztratív feladatokat kapott.

1947 őszén vagy 1948 elején az ÁVH központjába rendelték, s közölték vele, hogy fontos hivatali beosztására való tekintettel kapcsolatot kell ápolnia velük. Főként hivatali visszaélésekre, korrupciós ügyekre hívta fel a hatóságok figyelmét. 1949. január elején állásából elbocsátották, majd az operatív kapcsolatot is megszakították vele. 1947-ben az SZDP tagja lett, azonban pártegyesítés alkalmával nem igazolták át a pártba. Később Szentbékkállára költözött, itt gazdálkodott 1951 júniusáig, amikor kitelepítették a Heves megyei Poroszlóra, ahol 1953-ig dolgozott nehéz körülmények között az állami gazdaságban és egyéb állami vállalatoknál. Ekkor letartóztatták és 1953 szeptemberében hűtlenség vádjával hat év börtönre ítélték. Büntetését javarészt a márianosztrai börtönben töltötte le.

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökségi tanácsa 1957. február 18-án nyilvános tárgyalás keretében megállapította, hogy az elsőfokú ítélet a büntetés kiszabása tekintetében törvénysértő volt, s egyúttal mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, a terheltre pedig főbüntetésként három év négy hónap börtönbüntetést szabott ki, ugyanakkor a mellékbüntetést és egyéb ítéleti rendelkezéseket változatlanul hagyta. Birkás Géza a rá kiszabott szabadságvesztést az időközben kiállott börtönbüntetéssel letöltötte.

1969. április 12-én hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található.

Magánélete 1937. június 17-én Budapesten házasságot kötött Hübner Liliana Mária Emíliával, aki később Birkás Lilian néven lett ismert opera-énekesnő. Második felesége Baky Éva Eleonóra volt, akivel 1959-ben kötött házasságot Szentbékkállán.

Műve D. Staatsinteresse als Grundlage d. Völkerrechts. Berlin, 1933.

Jegyzetek

Források [https://mandadb.hu/dokumentum/317101/magyar_irok_elete_es_munkai_III_kot.pdf Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. III. kötet. Berényi János–Bredeczky Sámuel. Budapest, 1941. 362-363. hasáb] Tapolcai életrajzi lexikon Honukban otthontalanok - Beszámoló a konferenciáról 2016. június 2. ÁBTL

További információk Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban''. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.

Kategória:Magyar jogászok Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek