Orosz Gábor Viktor (Nyíregyháza, 1972.–) magyar evangélikus teológus, etikus, habilitált egyetemi tanár, a hazai protestáns szociáletikai és bioetikai gondolkodás meghatározó alakja. A centenáriumát 2025-ben ünneplő Lelkipásztor című evangélikus teológiai szakfolyóirat főszerkesztője 2015-2026 között, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Rendszeres Teológiai Tanszékének professzora. Fő kutatási területei közé tartozik az orvosi etika (különös tekintettel az életvégi döntésekre), a technológia és a mesterséges intelligencia morális kihívásai, a 19–20. századi teológiatörténet, valamint az esztétikai teológia. bélyegkép|Orosz Gábor Viktor

Életpályája és oktatói tevékenysége Felsőfokú tanulmányai és teljes tudományos, valamint oktatói pályafutása szorosan összefonódik a hazai és a nemzetközi evangélikus felsőoktatással. Bár a hivatalos iratokban és polgári nevén Orosz Gábor Bélaként szerepel,https://uni.lutheran.hu/prof-dr-orosz-gabor-bela/ a tudományos közéletben, publikációiban és szerkesztői munkássága során az Orosz Gábor Viktor szerzői nevet használja, a teológiai közélet is ezen a néven ismeri el.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Rendszeres Teológiai Tanszékének oktatójaként évtizedek óta vesz részt a lelkészképzésben és a hittanárképzésben. Habilitációját és egyetemi tanári kinevezését követően ünnepélyes professzori beiktatására 2022. szeptember 8-án került sor a Zuglói Evangélikus Gyülekezet templomban. Székfoglaló előadását az esztétikai teológia és a stílus kérdéskörében tartotta „A divat változik a stílus örök? Teológiai prolegomena a széphez, a rúthoz és a divathoz” címmel. Ebben a jelentős visszhangot kiváltó előadásában a stílus és a tartalom elválaszthatatlanságáról értekezett, kiemelve, hogy az egyháznak és a teológiának állandó feladata a keresztény üzenet stílusának nemcsak konzerválása, hanem folyamatos, korhoz illő megújítása is. A beiktatási ünnepségen az egyházi vezetők külön méltatták azt a felelősségteljes mentori munkát, amellyel a lelkészjelölteket a kritikai gondolkodásra, a lényeglátásra és az információk tengerében való biztos orientációra neveli.

Oktatói portfóliója rendkívül széles: az alapozó teológiai prolegomena (módszertan) mellett dogmatikát, teológiatörténetet, hitvallásismeretet, valamint általános és alkalmazott etikát (szociáletika, bioetika, gazdaságetika) tanít.

Kutatási területei és tudományos munkássága Orosz Gábor Viktor tudományos érdeklődése a klasszikus lutheri teológia újraértelmezésétől kezdve a legmodernebb 21. századi etikai dilemmákig terjed. Munkásságára jellemző a teológia és a világi tudományok (orvostudomány, szociológia, informatika) közötti interdiszciplináris párbeszéd előmozdítása.

Bioetika és az életvégi döntések (Ars moriendi) A magyarországi teológiai bioetika egyik vezető kutatójaként behatóan foglalkozik a halál és a halandóság kérdéskörével a modern orvostudomány kontextusában. Publikációiban az eutanázia, a palliatív ellátás és a betegjogok etikai dilemmáit vizsgálja. A klasszikus keresztény „ars moriendi” (a jó halál művészete) hagyományát fordítja le a kortárs életvégi döntések, az emberi méltóság és a személyes autonómia nyelvére. A mesterséges intelligencia (MI) és a technológia etikája A hazai teológiai diskurzusban úttörő szerepet vállalt az algoritmizált társadalom és a mesterséges intelligencia erkölcsi kérdéseinek vizsgálatában. Tanulmányaiban olyan innovatív kérdéseket feszeget, mint például hogy rendelkezhet-e lelkiismerettel a mesterséges intelligencia, és hol húzódnak a gépalkotó ember morális felelősségének határai a technológiai szingularitás korában. Szociáletika, manipuláció és hatalom A társadalmi etika területén a hatalomgyakorlás finomabb, rejtettebb formáit kutatja. Michel Foucault pasztorális hatalom fogalmát, valamint a modern viselkedéstudományból ismert „nudge” (lökés, terelés) elméletét alkalmazza a teológiai és egyházvezetési gyakorlatokra, vizsgálva a jóindulatú manipuláció és a szabad akarat közötti vékony határvonalat. Esztétikai teológia Azt kutatja, hogy a művészet, az irodalom és maga a „szép” fogalma hogyan hordozhat teológiai igazságokat. Ezen a területen a stílust mint teológiai kategóriát értelmezi, megmutatva, hogy a keresztény hit megélésének formája és esztétikuma ugyanolyan hangsúlyos, mint a dogmatikai tartalma.

Szerkesztői tevékenysége és tudományos közéleti szerepe Kiemelkedő szerepet töltött be a magyar protestáns teológiai nyilvánosság formálásában mint a Lelkipásztor című evangélikus teológiai szakfolyóirat főszerkesztője. Az 1920-as években alapított, nagy múltú lap vezetése során sikeresen ötvözi a folyóirat hagyományainak tiszteletét a modern lelkészi kihívásokra adott válaszokkal. A folyóirat profilját úgy alakította, hogy az egyszerre szolgálja a legmagasabb szintű akadémiai diskurzust és nyújtson kézzelfogható segítséget a gyülekezeti munkában, a prédikációra való felkészülésben.

Szerkesztői és főszerkesztői munkája mellett aktív publikációs tevékenységet folytat bel- és külföldön egyaránt. Cikkei, tanulmányai és könyvfejezetei rendszeresen jelennek meg nívós hazai kiadványokban (pl. a Luther Kiadó és az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában), valamint rangos nemzetközi, elsősorban német nyelvű teológiai fórumokon (például a Zeitschrift für Evangelische Ethik hasábjain).

Részletes, folyamatosan frissülő publikációs jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT), illetve nemzetközi kutatói profilja az Academia.edu platformon is hozzáférhető.

Szerkesztője és állandó szerzője a 2025-ben indult Másként – CA500 nevű blognak, amely az evangélikus hitvallási iratok teológiájával és aktuális megszólaltatásának kérdéseivel foglalkozik.

Tagságok 2021- Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai és Farmakológiai Etikai Bizottság 2016- Dietrich-Bonhoeffer-Verein 2014- Society for the Study of Christian Ethics 2014-2020 MEE Zsinata Teológiai Bizottság, elnök 2012-2018 Magyar Humán Reprodukciós Társaság, Etikai és Jogi Bizottság 2006- MTA Köztestület, Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2005- Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, Szociáletikai Bizottság 2005- Gesellschaft für Evangelische Theologie

Főbb publikációi Több száz tudományos cikk, könyvfejezet és recenzió szerzője. Az elmúlt évek legmeghatározóbb, hivatkozott írásai közül néhány:

Gewaltlosigkeit gegen Terrorismus? Zeitschrift für Evangelische Ethik 64: (2) pp. 132-137. Human Dignity and Genetics in a Postsecular Age In: Péter, Losonczi; Aakash, Singh (szerk.) Discoursing the Post-Secular, LIT Verlag (2010) pp. 167-178. An der Schwellen zweier Epochen: Zur Rolle der Evangelisch-Lutherischen Kirche in der postkommunistischen Zeit In: Joachim, Heise (szerk.) Die ungarischen Kirchen, Institut für Staat-Kirche-Forschung (2005) pp. 89-98. The Culture of Optimization and Transhumanism In: Lovassy, Attila (szerk.) The Doctrine of End Times Vác, Magyarország : Apor Vilmos Katolikus Főiskola (2025) 148 p. pp. 91-106. , 15 o. Vonzalom és újraegyesülés: Az érosz teológiai rehabilitációja In: Kovács, Krisztián (szerk.) Emlékeztetés az igazságra – megbékélés a valósággal : Tanulmánykötet a 60 éves Fazakas Sándor születésnapjára Debrecen, Magyarország : Debreceni Református Hittudományi Egyetem (2025) 672 p. pp. 307-315. , 9 o. „A divat változik, a stílus örök”. In: Lelkipásztor, 98. évf. (2023) 1. szám, 6–13. o. Idegen méltóság: preimplantációs genetikai diagnosztika és az emberi méltóság elve a teológia kontextusában L'Harmattan Kiadó, Budapest 2009. Lehet-e lelkiismeretes a mesterséges intelligencia? In: Orosz Gábor Viktor (szerk.): Teológia és lelkiismeret: Az EHE oktatóinak tanulmánykötete. Budapest, Luther Kiadó, 2021. Ars moriendi – szempontok az életvégi döntésekhez. In: Filó Mihály (szerk.): Autonómia, életvédelem, jogbiztonság: az életvégi döntések szabályozása. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. Eutanázia és halandóság. In: Értelmes szívvel: etikai témák az evangélikus oktatásban. 2016, 68–93. o.

Jegyzetek

Kategória:1972-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Nyíregyháziak Kategória:Magyar teológusok __INDEX__