A Bibliotheca Corviniana Mátyás király híres budai könyvtára, a reneszánsz kori Európa legjelentősebb gyűjteménye volt a vatikáni állomány után. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a korvinák. Mátyás halálakor a becslések szerint 2500 korvina létezhetett, és több megrendelt, elkészült kódex már Firenzében maradt.CSAPODI CSABA: Mekkora volt a Corvina-könyvtár? , epa.hu Ma azokat a kódexeket és kéziratokat sorolják a korvinák közé, amelyekben szerepel Mátyás vagy az utóda címere, vagy Mátyás budai könyvtárára jellemző egyedi bőrkötésben vannak, vagy egyértelmű forrás igazolja, hogy a reneszánsz magyar uralkodó számára készültek. A budai könyvkötő műhely Mátyás reprezentatív könyvtára számára egyedi kötéstípust fejlesztett ki.A szultán ajándéka. Négy korvina a Szeráj könyvtárából, oszk.hu Az Országos Széchényi Könyvtár egy virtuális tárlaton számos corvinának elérhetővé tette a 3D-s online változatát. bélyegkép|280px|I. Mátyás magyar király hollós címere egy korvina lapján, a boglárpajzs kerek talpú, kék színű, rajta egy barna ágon áll egy jobbra forduló, fekete holló, szájában aranygyűrűt tart
Története A könyvtár létrejötte Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló). I. Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad püspöke, valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették a főleg Taddeo Ugoletti irányítása alatt itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo, Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta a firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is. Mátyás halála után azonban megszűnt a könyvtár gondozása és a könyvek gyűjtése.
Brassicanus német tudós Mátyás halála után néhány évvel még járt a híres könyvtárban, és ámuldozva így írt: „Megtekintettem az összes könyveket. Mit is mondok: könyveket? Mindegyik könyvet kincsnek mondhatnám. Számtalan latin, görög és héber könyv állott előttem, amiket Mátyás óriási pénzen Hellász belsejéből hozatott. Láttam az apostoli kánonoknak egy megbecsülhetlen példányát, a cyrenaei Theodoretus teljes zsoltármagyarázatát, Aranyszájú szent János, Arthanasius, Cyrillus, Nazianzi Gergely, Nagy Basilius műveit. A költőket, szónokokat, bölcsészeket és történetírókat, kiknek munkái tömegesen állottak előttem, nem is említem.” Mátyás fiát, Corvin Jánost kötelezték arra, hogy könyveket csak az országnagyok beleegyezésével vehessen ki a könyvtárból. II. Ulászló kezdte a könyvek elajándékozását, számos darab került így a bécsi udvari könyvtárba. II. Lajos folytatta a könyvek elajándékozását.SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE A humanismus Magyarországban a Hunyadiak alatt, mek.oszk.hu
Mohács után Amikor a mohácsi csata után a török fősereg 1526. szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar Pozsonyba menekült), csapatai kifosztották a könyvtárat, és elkezdték a környék kifosztását. 1541-ben a török újra elfoglalta Budát, és a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt.
Beatrix királyné például visszaküldött néhány művet Nápolyba. V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány korvinát Brüsszelbe.
A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és mint utóbb kiderült, a török diplomácia évszázadokig arra használta, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes értékes darabokkal. Így kerültek könyvek például a lengyel Toruńba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.
Csapodi Csaba szerint: Mégis, legalább mennyiségben, a könyvtár zöme még együtt volt akkor, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól. „Mivel benne tartózkodott, nem tartotta illendőnek a fölégetését." De „a nyomorult királynak a várban levő tömérdek kincsei, házi berendezése, ágyúi, ágyúgolyói lefoglaltattak". A tömérdek elhurcolt zsákmány közt kellett lenniük a Corvina Könyvtár díszes köteteinek is, mert ettől kezdve sorra bukkannak föl korvinák Konstantinápolyban, és a végső maradványokat 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége megtalálta a szeráj helyiségeiben. Ezek egy-két kivétellel ma szultáni ajándékként Budapesten vannak.
Habár 1686-ban Buda visszafoglalásakor a várat teljesen szétlőtték az ostromló császári csapatok, Luigi Ferdinando Marsigli nyelvész-filológus, hadmérnöknek mégis sikerült megmentenie a várban található Mátyás kori korvinák még megmaradt darabjait, amiket aztán több kézirattal együtt magával vitt és később a saját kéziratgyűjteményével együtt, a bolognai Egyetemi Könyvtárra hagyta.Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. (1500–1502, 1507–1527). Közzéteszi SOLYMOSI László. Bp., 2002. Argumentum Kiadó. 258 l.
A Bibliotheca Corviniana napjainkban bélyeg|100px 1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Ez a kiállítás csak töredékét tudta bemutatni az egykori gyűjteménynek, de így is megmutatta, hogy a Bibliotheca Corviniana egykor közvetlenül a Vatikáni Apostoli Könyvtár után következett nagyságban és a művek változatosságában.
A Bibliotheca Corviniana 2005-ben felkerült az UNESCO a világ emlékezete program listájára. Ma már 216 korvina ismert, a világ minden tájáról. Magyarországon 53 mű található. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 39 kötetet birtokol, a különböző olasz könyvtárakban 49 darab található, a többi francia (7), német (8), angol, török és amerikai gyűjteményben.The Bibliotheca Corviniana Collection, unesco.org
Galéria
Jegyzetek
Források Művészet a hatalom szolgálatában: all'antica művészet Mátyás udvarában A Corvina könyvtár, tudasbazis.sulinet.hu Bíbor Máté, Gulyás Borbála, Földes Zsuzsanna, Hegyi Ádám, Kiss Farkas Gábor, Lacházi Gyula, Orosz Andrea, Parádi Andrea: A magyar irodalom filológiája Mátyás kora, tankonyvtar.hu Csapodi Csaba – Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1976 Csapodi Csaba – Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Corviniana, Budapest, 1981 , 3. bővített kiadás, Szántó Tibor tipográfia Norman Davies: Europe, a History, Pimlico, 1997 Csapodiné Gárdonyi Klára: Humanista kódexek nyomában, mek.oszk.hu Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. II. Fönnmaradt kötetek: 2. K–Z , A MTAK közleményei 31. Budapest, 1993
További információk
A Corvináról > Multimédia, corvina.hu Bibliotheca Corviniana Online, jekely.blogspot.hu Országos Széchényi Könyvtár – Korvinák, regi.oszk.hu Bibliotheca Corviniana Digitalis, corvina.oszk.hu
Bibliotheca Corviniana az UNESCO listáján – MTI (magyar), mult-kor.hu
Deutsche UNESCO – Komission: Renaissance-Bibliothek des Königs Mathias Corvinus (német) , unesco.de Soltész Zoltánné: A Mátyás-Graduale, Budapest, 1980., mek.oszk.hu Wehli Tünde: Négy wolfenbütteli corvina, corvina.oszk.hu Digitalizált Corvina, a Carbo-kódex A Carbo-kódex digitalizált változata az MTA KIK repozitóriumában Bibliotheca Corviniana. Vándorkiállítás Erdélyben / Expoziţie itinerantă în Transilvania; szerk., tan., jegyz. Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára; 3. bőv. kiad.; Magyar Helikon–Corvina, Bp., 1981 Urbán László: Képek a Corviniana világáról; OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Bp., 1990 Xystus Schier: Dissertatio de regiae Budensis bibliothecae Mathiae Corvini ortu, lapsu, interitu et reliquiis, Bécs, 1799 / Értekezés Corvin Mátyás budai királyi könyvtárának létrejöttéről, hanyatlásáról, pusztulásáról és maradványairól / Discussion of the establishment, decline, ruin, and the remains of Matthias Corvinus' royal library in Buda; szerk., utószó Monok István, sajtó alá rend. Ekler Péter, ford. Ábrahám Zoltán; OSZK, Bp., 2019 (De Bibliotheca Corviniana; Supplementum Corvinianum) Mátyás-graduale; tan., jegyz. Soltész Zoltánné, fotó Hapák József, előszó Monok István; Kossuth–OSZK, Bp., 2007 + CD Mátyás-graduale. Énekelt hagyomány; szerk. Schanda Melinda, Skublics Mária; Mátyás-templom Gondnoksága, Bp., 2019 + CD Marcus Tanner: Mátyás király könyvtára, Budapest, Gabo Kiadó, 2011 Monok István: A Bibliotheca Corvina – Egy könyvtár sorsa, küldetése és végzete, Budapest, L'Harmattan, 2022 Somos Zsuzsanna: A humanista Janus Pannonius és Mátyás könyvtára; Püski, Budapest, 2022
Kapcsolódó szócikkek Johannes Tolhopff
Kategória:Magyar kódexek Kategória:Reneszánsz kódexek Kategória:Magyarország könyvtárai Kategória:Magyar vonatkozású tárgyak külföldi múzeumokban