A Kossuth-emlékmű egy Kossuth Lajos tiszteletére emelt emlékmű az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Az első, Horvay János által készített alkotás 1927 és 1952 között, a második Kisfaludi Strobl Zsigmond faragta szobor 1952 és 2013 között volt megtalálható a téren. A 2010-es évek eleji rekonstrukciónak köszönhetően az eredeti Horvay-emlékmű azonos méretű másolatát 2015-ben helyezték el a téren. Az emlékmű fontos magyar nemzeti szimbólum, és a hivatalos állami ünnepségek egyik kiemelt helyszíne.
Története
Az első alkotás (Horvay János) Kossuth Lajos halálát és budapesti temetését követően szinte azonnal egy bizottságot hoztak létre, mely adománygyűjtésbe kezdett és pályázatot írt ki egy, a kormányzó tiszteletére felállított emlékmű érdekében. Az 1903-as pályázat még sikertelen volt, az 1906-ban kiírt pályázatot Horvay János nyerte meg 1914-re a szoborcsoport valamennyi alakja elkészült, (kivéve magát Kossuthot), ám az első világháború kitörése miatt a munka félbeszakadt. A hatalmas ruszkicai márványtalapzat az erdélyi kőbányában maradt, amit a bevonuló román csapatok lefoglaltak. A háborút követő években Horvay befejezte Kossuth szobrát, az eredeti talapzat helyett pedig egyszerű mészkőből készült új alapzatot emeltek.
Az első Kossuth-emlékművet 1927. november 6-án avatták fel hivatalosan Horthy Miklós kormányzó és gróf Bethlen István miniszterelnök jelenlétében, mintegy 100 000 fős tömeg előtt. Az ünnepségen felszólalt gróf Apponyi Albert. A szoborcsoport az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolta: Kossuth Lajost középen, körülötte a kormány többi tagjait. Az első kompozíciót több bírálat is érte, mivel Kossuth az első kormányban csak korlátozott szerepet töltött be, sokan az alkotás melankolikus hangulatát is kifogásolták (amit az 1848/49-es szabadságharc leverésén túl a trianoni békediktátumot követő gyásszal is magyaráznak), ezért a szoborcsoport hosszú ideig nem vált igazán népszerűvé.
Budapest 1944-1945-ös ostromát túlélte, a kisebb sérüléseit 1949-ben kijavították. 1950-ben a Minisztertanács egy határozatban elrendelte a "pesszimistának" minősített emlékmű lebontását. A szétdarabolt emlékmű szobrait egy ideig a Kerepesi temetőben őrizték, majd 1959-ben Dombóvár városi tanácsának kérésére a dunántúli városba szállították. Itt 1972-ben az alakokat a Szigeterdei parkban állították fel.
A második alkotás (Kisfaludi Strobl Zsigmond) Az 1950-es évek elején a régi emlékmű helyére egy új szobor pályázatát írták ki, melyet Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos nyert. Az alkotás szocialista-realista szemléletet tükrözött, mégis hitelesen jeleníti meg Kossuthot mint kiváló szónokot. A főalakot Kisfaludi Stobl, a mellékalakokat Kocsis és Ungváry készítették, a talapzat vöröskőből készült, melyet Balatonalmádiból szállítottak. Az alkotást 1952. szeptember 19-én adták át.
2013-ban Kisfaludi alkotását eltávolították a térről, amit eredetileg Esztergomba vittek volna és a Prímás-sziget csúcsán állították volna ki. Egy 2015-ös kormányhatározat alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közelében található Orczy-parkba vitték az emlékmű szobrait. Az újjáalakított alkotást 2018. szeptember 19-én avatták fel. Az átalakított emlékművet számos kritika érte, köztük a szobrok véletlenszerű elhelyezése és az eredeti kompozíció nélkülözése.
A Horvay-emlékmű visszaállítása A magyar kormány 2012-ben – hosszú előkészítést követően – megkezdte a Steindl Imre Programot, melynek célja a Kossuth Lajos tér átfogó felújítása, átalakítása. Az Országgyűlés döntése értelmében „visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota”. Ennek során a Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített Kossuth-emlékművet elbontották. A dombóvári képviselő-testület ellenezte az eredeti, Horvay-féle alkotás elszállítását műemlékvédelmi megfontolásból. Az Országgyűlés és a testület közötti megállapodás értelmében a Kossuth téri alkotás az eredeti emlékmű azonos méretű másolata lesz kiállítva. A szobrokhoz a mintavétel 2013-ban vette kezdetét. A régi-új szoborcsoportot 2015-ben adták át (márvány helyett tartósabb süttői mészkőből készült).
Leírása
Horvay-emlékmű Az alkotás Kossuth alakját helyezi a középpontba, körülötte az első felelős magyar kormány 8 tagja látható.
bal oldalt: herceg Esterházy Pál, Klauzál Gábor, báró Eötvös József, gróf Széchenyi István jobb oldalt: gróf Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc, Mészáros Lázár
Az emlékmű hátoldalán a szabadságharc kisemberei láthatóak (Kossuth népe címet viseli): egy családjától búcsúzó katona, egy dobos fiú, egy zászlót hordozó öregember felnőtt fiával, valamint egy harcra kész és egy sebesült katona. A szoborcsoport alá Petőfi Sándor Élet vagy halál! versének első sorait vésték fel:
"A Kárpátoktul le az Al-Dunáig
Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar!
Szétszórt hajával, véres homlokával
Áll a viharban maga a magyar."
Kisfaludi-emlékmű A vöröskő talapzaton álló Kossuth figura a központi alak, mely az előző alkotáshoz képest buzdító és energikus figura. A körülötte lévő alakok hétköznapi emberek: a honvéd, a csikós, a diák (valószínűleg Petőfi), a munkás és a paraszt, ezzel szimbolizálva a munkás-paraszt összefogást és a dolgozó értelmiséget.
Galéria
Jegyzetek
Kategória:Budapest V. kerülete Kategória:Magyarországi szobrok Kategória:Budapest szobrai Kategória:Kossuth Lajos emlékezete