Eutekniosz () rétor (szofista), akinek életéről és működésének idejéről semmilyen biztos adat nem ismert.
Művei Prózai parafrázisokat készített Nikandrosz Alexipharmaka és Theriaka, valamint Pszeudo-Oppianosz Cynegetica című művéhez. Nikandrosz műveinek parafrázisait a költő kiadásai tartalmazzák: az Alexipharmaka Bandini firenzei kiadásában (1764), majd Johann Gottlob Schneider hallei kiadásában (1792), a Theriaka pedig Schneider lipcsei kiadásában (1816) jelent meg.
A Cynegetica teljes prózai parafrázisát Otto Tüselmann adta ki 1900-ban a Abhandlungen der Königlichen Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-historische Klasse, Új sorozat IV/1. kötetében. Nem teljesen bizonyos azonban, hogy ez a parafrázis valóban Eutekniosz műve. A legfontosabb kéziratban (Laurentianus 31,3), amelyet 1287-ben másoltak, a parafrázis a Cynegetica szövege mellett, lapszéli jegyzetként szerepel, de szerző megjelölése nélkül (anonymos). Eutekniosz neve csupán a Laurentianus alapján készült két másolat egyikében, a 16. századi Vindobonensis philologicus graecus 14 kéziratban jelenik meg, ahol egy későbbi kéz írta hozzá a szerző nevét.
Egy másik, a Halieutica című műhöz készült parafrázis (amelyet szintén Eutekniosznak tulajdonítanak) egy 10. századi, Athos-hegyi kéziratban maradt fenn; erre Emmanuel Miller hívta fel a figyelmet Mélanges de littérature grecque című művében. Erik Winding (1702, illetve 1715) és Johann Gottlob Schneider (1776) kiadta egy elveszett, a madarászatról (Ixeutica) szóló költemény parafrázisát is, amelyet a hagyomány szintén Eutekniosz nevéhez kapcsol. Erről bővebben lásd John Anthony Cramer, Anecdota Graeca Parisiensia I. kötet, 42. oldal.
A Cynegetica parafrázisáról részletesebben Ludwig Cohn Aristarchs Homerische Textkritik II. kötetének 597. oldalától kezdődő fejezeteiben olvashatunk.
Források Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft, Band VI,1 (1907) S. 1492
Kapcsolódó szócikkek Ókori görög irodalom
Kategória:Ókori görög költők, írók