Ševar

Ševar település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Tuzla községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 8, közúton 11 km-re délnyugatra, a Jala-folyó völgyében és a Spreča-folyó felduzzasztásával kialakított Modrac-tó keleti végének közelében, 200-300 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_11/tz_11.html Topografska karta Tuzla 426-3-3

Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. Az éghajlatot összhangban a Tuzla környékére általánosan jellemző időjárási viszonyokkal, meleg nyarak, valamint nagyon hideg, havas telek jellemzik. Az átlagos hőmérséklet januárban −4 °C és 4,5 °C, júliusban pedig 16 °C és 26,5 °C között alakul. A hőmérséklet csak ritkán süllyed −20 °C alá, illetve emelkedik 38 °C fölé. Az éves csapadékmennyiség megközelítőleg 1093 mm. A csapadék az év során viszonylag egyenletesen oszlik el, de júniusban a legmagasabb, átlagosan 121 mm. Október végétől március végéig havas időszak jellemző, jelentős hóeséssel, amely a térség éghajlatának természetes velejárója.. A régió éghajlatát mérsékli a Modrac-tó közelsége, amely tompítja a hőmérséklet-ingadozást és növeli a helyi páratartalmat, így a Tuzla kanton belső területeihez képest kissé hűvösebb mikroklímát hoz létre.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb35Bosnyák707780Horvát13534Jugoszláv660Egyéb4740Összesen958859

Története Az oszmán uralom A „ševar” szó a bosnyák–horvát–szerb nyelvben nádast, gyékényest vagy mocsári növényzettel borított területet jelent. A név arra utal, hogy a település eredetileg vizenyős, nádas vidéken alakult ki, ami jól illik a Spreča folyó völgyének és a későbbi Modrac-tó környezetének természeti adottságaihoz. Ševar valószínűleg a középkor végén vagy az oszmán korban alakult ki, amikor a Tuzla körüli dombvidéken kisebb mezőgazdasági települések jöttek létre. Bosznia 1463-as oszmán meghódítását követően a tuzlai régió, beleértve Ševart is, a Zvorniki szandzsák részeként a birodalom közigazgatási keretébe került. Az oszmán időszakban a környék lakossága főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, miközben a közeli Tuzla a sótermelés révén fontos gazdasági központtá vált. A régió falvai, köztük Ševar, a vidéki hátország részét képezték, támogatva ezeket a tevékenységeket.

A falu a Tuzlai náhije része volt. A Tuzlai náhije földtulajdonlása az oszmán timar rendszert követte, amelyben a szpáhik (lovas katonák) katonai szolgálatért cserébe bevételt kaptak a számukra kijelölt földekből. A mezőgazdasági termelékenység előmozdítása és a helyőrségek fenntartása érdekében ezt a struktúrát alkalmazták a boszniai falvakban. A 16. századból származó külön kataszteri nyilvántartások megjegyzik a náhije szerepét a sókereskedelemben, Tuzla termelése elérte a nemzetközi piacokat, bár a kisebb helységek, mint például Ševar, részletes bejegyzései korlátozottak a fennmaradt feljegyzésekben

Az osztrák-magyar uralom A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Dolnja Tuzlai járáshoz tartozó településnek 17 háztartása, 66 muszlim, 12 római katolikus és 5 egyéb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 81. o. 1910-ben a Tuzlai járáshoz és Bokavić községhez tartozó településen 44 háztartást és 274 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 120. o. Az 1878 és 1918 közötti osztrák-magyar közigazgatás alatt nagymértékű modernizációs folyamat ment végbe, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket, mint például község központjával összekötő utak javítása, elősegítve a kereskedelmet és az összeköttetéseket.

A jugoszláv időszak A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.

A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború idején ez a vidék is megszenvedte Jugoszlávia 1941. áprilisi lerohanásának következményeit. A tágabb Tuzla térsége az ellenállás egyik fontos központjává vált, ahol a jugoszláv partizánok rendszeresen hajtottak végre hadműveleteket. 1943. október 2-án a partizánok felszabadították Tuzlát, amely a térség legnagyobb városa volt, és a náci megszállás alatt álló Európa első felszabadított nagyvárosai közé tartozott. Ez a fordulat a környező falvakra is kedvezően hatott: erősödtek a helyi támogató hálózatok, miközben a közvetlen megszállás nyomása mérséklődött.

A háború éveiben a helyi közösségi élet jelentősen visszaesett, és az oktatás is megszakadt vagy erősen korlátozott volt. A térségben általános volt az élelmiszerhiány, a katonai mozgások és a politikai bizonytalanság. A lakosság főként mezőgazdaságból élt, ami a túlélés alapját jelentette a háború alatt is.

A háború végét követően Ševar a szocialista Jugoszlávia része lett. A szocialista Jugoszlávia idején fokozatosan kiépült az úthálózat, a villamosenergia-ellátás, a telefonhálózat, a vízellátás, megépültek a különféle közösségi létesítmények. A 20. század második felében Ševar fokozatosan Tuzla vonzáskörzetébe került. A mezőgazdaság továbbra is fontos maradt, de sok lakos ingázott a sóiparba, a szénbányákba, a vegyiparba, illetve más tuzlai üzemekbe.

A jugoszláv hatóságok szövetségi struktúrákon keresztül támogatták az etnikumok közötti harmóniát, de a nyolcvanas években gazdasági stagnálás és nacionalista ébredések hatására mögöttes feszültségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított Slobodan Milošević szerbiai felemelkedése, aki a köztársaságok közötti szerb egységre szólított fel.

A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.

A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. 1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák és horvát települések lakóira. A terület a háború nagy részében a boszniai kormányhadsereg (ARBiH) ellenőrzése alatt volt. Maga a település nem esett frontvonalba és nem zajlottak benne nagy ütközetek, de sok helyi lakos vett részt Tuzla védelmében. A környéken időnként tüzérségi támadások és katonai mozgások zajlottak, de a település nem került szerb megszállás alá. A frontvonal inkább a Tuzlától keletre és északkeletre fekvő területeken húzódott. A falu lakói közül sokan szolgáltak az ARBiH és a Horvát Védelmi Tanács (HVO) soraiban. Mivel Tuzla a háború nagy részében a boszniai kormány ellenőrzése alatt maradt, a térség menedéket nyújtott sok kelet-boszniai menekültnek. Különösen 1995 júliusában, a Srebrenicai népirtás túlélői közül tízezrek érkeztek Tuzla környékére.

Gazdaság Ševar gazdaságát Tuzla 20. századi gyors iparosodása alapvetően változtatta meg. A korábban mezőgazdasággal foglalkozó lakosság a tuzlai sóiparban, a szénbányákban, a vegyipari üzemekben, az energetikai létesítményekben, az építőiparban és a szolgáltató szektorban dolgozott. Ennek következtében Ševar fokozatosan ingázó lakótelepüléssé vált, miközben a családi gazdaságok is tovább működtek. A település Tuzla fejlesztési terveiben ipari és üzleti övezetként is szerepel. A 2023-ban kiadott gazdaságfejlesztési irányelvek szerint Ševarban mintegy 37 hektárnyi ipari fejlesztési terület áll rendelkezésre. Ezen belül már ma is működik egy mintegy 44 hektáros ipari zóna. A jövőbeni fejlesztések a tervezett Tuzla–Đurđevik gyorsforgalmi út kiépítésére is építenek, amely javíthatja a térség logisztikai kapcsolatait.

Infrastruktúra A település a Kiseljak helyi közösséghez (Mjesna zajednica Kiseljak) tartozik, és részesül Tuzla város közmű- és úthálózat-fejlesztéseiből. Ševar jó közúti kapcsolatban áll Kiseljakkal, Poljanával, Hudečcel és Tuzla városközpontjával. A helyi úthálózat fejlesztése folyamatos. 2025-ben például 250 méter hosszú új aszfaltút épült a településen, amely javította a lakóterületek megközelíthetőségét és a közlekedés biztonságát. A város vezetése szerint Kiseljak és Ševar térségében ugyanebben az időszakban több útépítési és felújítási projekt is megvalósult. A településen kisebb közösségi terek és sportpályák találhatók, míg a magasabb szintű szolgáltatásokat – egészségügyi ellátás, középiskolák, sportközpontok, közigazgatási hivatalok – a közeli Tuzla biztosítja.

Oktatás A ševari gyermekek a kiseljaki iskolába járnak. A Kiseljak Általános Iskola régen másik helyszínen működött. Mielőtt a területet elárasztották volna a Modrac-tó kialakítása érdekében, az iskola a Spreča-síkságon (Sprečko polje) állt. 1962-ben költöztették át jelenlegi helyére, ahol a mai napig működik. Az iskolát 1998-ban vették fel a Tuzla-Podrinjei Kanton (Tuzlai kanton) általános iskoláinak nyilvántartásába „Kiseljak Általános Iskola, Kiseljak Tuzla Közintézmény” („Javna ustanova Osnovna škola Kiseljak, Kiseljak Tuzla”) néven. Az iskolakörzethez tartozó települések: Kiseljak, Poljana, Breze I, Breze II és Ševar. Az iskola épülete 9 tantermet, tornatermet, könyvtárat, dísztermet, három irodahelyiséget, a gondnok műhelyét, saját kazánházat, két vizesblokkot és egy tüzelőanyag-tárolót foglal magában.

Nevezetesséegei A Ševar–Kiseljak mecset (Džamija Ševar–Kiseljak) a szomszédos Kiseljakon áll. Az első mecset 1946-ban épült, szerény méretben. 1976-ban alapos felújításon esett át. A növekvő hívőközösség miatt 1997-ben új mecset építését kezdték meg. A jelenlegi mecsetet 2003. szeptember 21-én avatták fel.

Jegyzetek

További információk Tuzla város hivatalos oldala

Kategória:Tuzlai kanton települései