Erdélyi Gizella Rózsa (Szeged, 1906. május 19.Születése bejegyezve a szegedi állami születési anyakönyv 916/1906. folyószám alatt. – Budapest, 1970. január 22.Halálesete bejegyezve a Budapest XII. kerületi állami halotti anyakönyv 257/1970. folyószám alatt.) magyar művészettörténész, régész, könyvtáros. A történelemtudományok kandidátusa (1952).

Életpályája Szülei Erdélyi Oszkár Béla Imre magyar államvasúti felügyelő és Hegyesi Róza voltak. Középiskoláit Egerben végezte el. 1928-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakán Hekler Antal tanítványaként végzett, ahol doktori oklevelet is szerzett. 1929–1933 között a Magyar Nemzeti Múzeum Római Gyűjteményében gyakornok volt.

1933–1938 között a Magyar Nemzeti Múzeum Római Gyűjteményének múzeumi segédőreként dolgozott. 1937-ben, Görögországban, a Hariszeion-alap ösztöndíjasa volt. 1938–1949 között a Magyar Nemzeti Múzeum Római Gyűjteményének múzeumi őreként tevékenykedett.

1949–1952 között a Magyar Nemzeti Múzeum Római Gyűjteményének tudományos kutatója és munkatársa volt.

1952-ben lett a történelemtudományok kandidátusa. 1952–1966 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történettudományi Kara, illetve a Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszék Könyvtárának vezetője és tudományos főmunkatársa volt.

Munkássága Feladata a római kőemlékek gondozása volt. Élete utolsó éveiben szemináriumokat tartott a római császárkori művészet, a kőemlékek, kőfaragás témakörében. A római császárkori művészettel, elsősorban a pannoniai kőfaragással foglalkozott. Feldolgozta a késő császárkori ötvösremeket, a polgárdi tripuszt. Disszertációját a pannoniai sírkőfaragásról írta; ez a kutatási téma egész életét végigkísérte. Összefoglaló munkája már halála után jelent meg.

Művei A pannoniai síremlékek ornamentikája. Stílustörténeti tanulmány (egyetemi doktori értekezés is; Eger, 1929) A polgárdi ezüst tripus (Archaeologiai Értesítő, 45. 1931) Bacchikus jelenettel díszített bronzkorsó a Magyar Nemzeti Múzeumban (Archaeologiai Értesítő, 1933) Aeneas menekülése. Római dombormű a székesfehérvári múzeumban (Archaeologiai Értesítő, 1934) Római bronzszobrocskák Óbudáról, a Magyar Nemzeti Múzeumban (Archaeologiai Értesítő, 48. 1935) Lucius Verus üvegportréja (Archaeologiai Értesítő, 1937) Hadrianus portréja Athénben (Archaeologiai Értesítő, 1939) Magyarországi római síremlékek (Búvár, 1939) Római istenszobrok a Magyar Nemzeti Múzeumban (Búvár, 1940) Constans császár bronz mellképe (Búvár, 1941) Dolichenum leletei és a kömlődi bronzlemezek (Búvár, 1942) Pannoniai római sírtáblák mitológiai jelenetekkel (Archaeologiai Értesítő, 77. 1950) Kőemlékek (Fülep Ferenccel; in: Intercisa. Archaeologia Hungarica. 33. Budapest, 1954) Adatok a pannóniai sír-aediculákhoz (Archaeologiai Értesítő, 1961) Római művészet a császárkorban (Régészeti Dolgozatok, 6. 1964) A Hyppolitus Relief from Szőny (Acta Archaeologica Hungáriáé, 14. 1966) A pannóniai kapitoliumi triász-együttesek (Savaria, 1972) A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon (Sajtó alá rendezte: Gáspár Dorottya; Apolló Könyvtár 5. Budapest, 1974)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002

Névpont.hu

További információk Mócsy András: Erdélyi Gizella (Acta Archaeologica, 22. 1970. 349-350.) Szilágyi János György: Erdélyi Gizella (Antik Tanulmányok, 17. 1970. 55-56.) B. Thomas Edit: Erdélyi Gizella (Archaeologiai Értesítő, 97. 1970. 301-302.)

A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeállította az Országos Ösztöndíjtanács. Budapest, 1927-1944. Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.

Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar könyvtárosok