bélyegkép|jobbra|200px|A transznemű büszkeség zászlaja

A transzfóbia a transzneműséggel, transznemű, transzszexuális, nembináris vagy más, nemi önazonosságukban, nemi szerepükben vagy nemi önkifejezésükben a megszokott társadalmi kategóriáktól eltérő személyekkel szembeni negatív attitűdök, előítéletek, elutasító társadalmi gyakorlatok, hátrányos megkülönböztetés vagy ellenséges cselekmények összefoglaló neve. A kifejezés a köznyelvben és a társadalomtudományi szakirodalomban is használatos, de pontos jelentése szerzőnként, tudományterületenként és politikai-kulturális közegenként eltérhet.David B. Hill – Brian L. B. Willoughby: The Development and Validation of the Genderism and Transphobia Scale. Sex Roles, 53, 2005, 531–544. DOI: 10.1007/s11199-005-7140-x.Neil Chakraborti – Jon Garland: Hate Crime: Impact, Causes and Responses. SAGE, London, 2009. .

A szóban szereplő -fóbia utótag ellenére a transzfóbia a legtöbb használatban nem klinikai értelemben vett fóbia, vagyis nem önálló szorongásos zavar. Inkább a homofóbia vagy xenofóbia kifejezésekhez hasonló társadalmi-politikai és szociálpszichológiai fogalom, amely félelmet, elutasítást, undort, ellenségességet, előítéletet, gyűlöletet, intézményes kizárást vagy jogi-politikai hátrányt egyaránt jelölhet.Christopher A. Shelley: Transpeople: Repudiation, Trauma, Healing. University of Toronto Press, Toronto, 2008. . A fogalom használatát ugyanakkor többen bírálják, mert szerintük a -fóbia utótag félrevezető lehet, és az eltérő jogi, erkölcsi, vallási vagy szakpolitikai álláspontokat is pszichologizáló vagy megbélyegző módon írhatja le.

A transzfóbiáról szóló kutatások többféle jelenséget vizsgálnak: egyéni előítéleteket, családi és iskolai elutasítást, munkahelyi vagy egészségügyi diszkriminációt, gyűlölet-bűncselekményeket, online zaklatást, politikai retorikát, jogi elismerési vitákat és a nemi identitással kapcsolatos intézményi szabályokat. A társadalomtudományi szakirodalomban a fogalom gyakran összefügg a cisznemű normák, a heteronormativitás, a nemi szerepekről alkotott hagyományos elképzelések, a szexizmus, a homofóbia, a vallási vagy erkölcsi meggyőződések, valamint a politikai ideológiák vizsgálatával.Julie L. Nagoshi – Katherine A. Adams – Heather K. Terrell – Eric D. Hill – Stephanie Brzuzy – Craig T. Nagoshi: Gender Differences in Correlates of Homophobia and Transphobia. Sex Roles, 59, 2008, 521–531. DOI: 10.1007/s11199-008-9458-7.

A transzfóbia fogalmának alkalmazása különösen vitatott azokban a kérdésekben, ahol a transznemű emberek jogi vagy intézményi elismerése más társadalmi érdekekkel vagy jogi kategóriákkal kerül összeütközésbe. Ilyen viták érinthetik például a nem jogi elismerését, a személyes adatok nyilvántartását, a női sportot, a börtönöket és menedékházakat, a gyermekek és serdülők nemi diszfóriájával kapcsolatos ellátásokat, a szülői jogokat, az iskolai szabályozást, a nyelvhasználatot, a vallásszabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát. Enciklopédikus használatban ezért különbséget kell tenni a transznemű személyekkel szembeni ellenségesség vagy diszkrimináció, valamint a nemi identitással kapcsolatos egyes közpolitikai megoldások, orvosi protokollok vagy jogi kategóriák bírálata között.

Terminológia

A szó eredete és használata A transzfóbia a transz- előtagból és a görög eredetű -fóbia utótagból alkotott kifejezés. A transz- a transzneműségre, a születéskor megállapított nemtől eltérő nemi identitásra vagy a hagyományos nemi kategóriák átlépésére utal. A -fóbia eredetileg félelmet jelent, de társadalmi-politikai fogalmakban gyakran szélesebb értelemben használják, például idegenellenesség, elutasítás vagy csoporttal szembeni előítélet jelölésére.

Az angol transphobia kifejezés a 20. század végén és a 21. század elején terjedt el szélesebb körben. Használata részben a homophobia mintáját követte, de a fogalom tárgya nem a szexuális irányultság, hanem a nemi identitás, a nemi önkifejezés és a transzneműség társadalmi elismerése. A magyar köznyelvben a transzfóbia és transzfób szavak főként a 2010-es évektől váltak gyakoribbá, párhuzamosan a transzneműséggel, a nemi identitással és a társadalmi nemmel kapcsolatos közéleti viták erősödésével.

A kifejezés használatában két alapvető irány különíthető el. Szűkebb értelemben a transznemű emberekkel szembeni nyílt ellenségességet, gyűlöletet, fenyegetést, zaklatást vagy erőszakot jelöli. Tágabb értelemben ide sorolhatják a transzneműség érvényességének elutasítását, a nemi identitás jogi elismerésének ellenzését, a transz emberekre vonatkozó megbélyegző állításokat, valamint azokat az intézményi gyakorlatokat is, amelyek a transznemű emberek számára tartósan hátrányos következményekkel járnak. A tágabb használat vitatottabb, mert könnyebben átfedésbe kerül közpolitikai vagy világnézeti vitákkal.

Kapcsolódó fogalmak A transzfóbiához több rokon fogalom kapcsolódik:

transzellenes előítélet: leíróbb megnevezés a transznemű emberekkel vagy a transzneműséggel szembeni negatív attitűdökre; transznegativitás vagy transznegativizmus: olyan kifejezés, amely a negatív attitűdöt vagy értékelést hangsúlyozza anélkül, hogy klinikai értelemben vett félelemre utalna; genderizmus: Hill és Willoughby mérési modelljében olyan hiedelemrendszer, amely negatívan értékeli vagy szankcionálja a hagyományos nemi kategóriáktól eltérő identitást és önkifejezést; ciszszexizmus vagy cisznormatív szemlélet: olyan társadalmi előfeltevés vagy intézményi gyakorlat, amely a ciszneműséget tekinti magától értetődő, természetes vagy normatív állapotnak, és ebből kiindulva kezeli a transzneműséget eltérésként; misgendering vagy téves nemi hivatkozás: amikor valakit nem a saját maga által használt névvel, névmással vagy nemi megjelöléssel neveznek meg. Ez lehet véletlen, figyelmetlenségből fakadó, de lehet szándékos és sértő kommunikációs aktus is; deadnaming vagy korábbi néven nevezés: amikor transznemű személyt a korábbi, már nem használt nevével említenek. A fogalom főként azokban a nyelvekben és országokban terjedt el, ahol a név- és nemváltoztatás jogi vagy társadalmi elismerése központi kérdés; transznőgyűlölet vagy angolul transmisogyny: olyan elméleti fogalom, amely a transz nőkkel szembeni ellenségességet a transzfóbia és a nőkkel szembeni előítélet összekapcsolódásaként írja le;Julia Serano: Whipping Girl: A Transsexual Woman on Sexism and the Scapegoating of Femininity. Seal Press, Berkeley, 2007. . homofóbia: a homoszexualitással vagy homoszexuális emberekkel szembeni elutasítás. A transzfóbia és homofóbia gyakran összefonódik, mert a transzneműséget sok társadalmi közegben a nemi szerepek és szexuális normák megsértéseként értelmezik.Thomas Spijkerboer: Fleeing Homophobia: Sexual Orientation, Gender Identity and Asylum. Routledge, London, 2013. .

A fogalom bírálata A transzfóbia szó kritikája több irányból érkezik. Egyes szerzők szerint a kifejezés túl tág, mert az erőszakos gyűlölettől a szakpolitikai kételyig sokféle jelenséget ugyanazon név alatt kezelhet. Mások szerint a -fóbia utótag pontatlan, mert a legtöbb transzellenes attitűd nem félelemből, hanem vallási, erkölcsi, politikai, biológiai, nemiszerep-felfogási vagy identitáspolitikai meggyőződésekből ered. Megint más kritikusok szerint a szó közéleti használata időnként megbélyegző címkeként működik, és nem mindig különbözteti meg a transznemű személyekkel szembeni rosszindulatot az egyes jogi vagy intézményi megoldások vitatásától.

E kifogások miatt egyes kutatók és kommentátorok leíróbb kifejezéseket javasolnak, például transzellenes előítélet, transznegativitás, genderizmus, cisznormatív diszkrimináció vagy nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés. Ezek a fogalmak részben eltérő elméleti kerethez tartoznak. A transzellenes előítélet inkább pszichológiai és attitűdkutatási fogalom, a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés inkább jogi nyelv, míg a cisznormativitás és ciszszexizmus inkább társadalomkritikai és queerelméleti háttérből származik.

A fogalom védelmezői szerint ugyanakkor a transzfóbia közérthető és széles körben elterjedt kifejezés, amely alkalmas arra, hogy összefoglalja a transznemű emberekkel szembeni ellenségesség, előítélet és kirekesztés változatos formáit. Szerintük a kifejezés nem feltétlenül állítja, hogy minden elutasító attitűd klinikai félelemből ered, ahogyan a xenofóbia sem kizárólag orvosi értelemben vett fóbiát jelent. A vita ezért részben nyelvhasználati, részben tudományos, részben politikai természetű.

Történeti háttér

A nemi nonkonformitás történeti kezelése A nemi szerepektől és nemi kategóriáktól eltérő személyek társadalmi megítélése kultúránként és történeti korszakonként jelentősen változott. Egyes társadalmakban léteztek harmadik nemhez vagy rituális-szociális szerepekhez kapcsolódó kategóriák, más társadalmakban viszont a nemi szerepektől való eltérést vallási, jogi vagy erkölcsi szankciókkal sújtották. A modern transzneműség fogalma csak a 20. századi orvosi, pszichológiai, szexológiai és társadalomtudományi nyelvben alakult ki, ezért a régebbi történeti példák közvetlen azonosítása a mai kategóriákkal óvatosságot igényel.

A 19–20. századi nyugati orvosi és pszichiátriai szakirodalomban a nemi identitással és nemi szerepekkel kapcsolatos eltéréseket gyakran patológiai keretben tárgyalták. A 20. század második felében a transzszexualitás és a nemi identitás orvosi kategóriái fokozatosan intézményesültek, miközben a transznemű emberek társadalmi és jogi elismerése körüli mozgalmak is megerősödtek. A patologizáló és depatologizáló megközelítések közötti feszültség a transzfóbiáról szóló viták egyik fontos történeti háttere.

A transzneműség orvosi osztályozása A Betegségek nemzetközi osztályozása 11. kiadása, a BNO-11 a gender incongruence kategóriát már nem a mentális zavarok között, hanem a szexuális egészséggel kapcsolatos állapotok fejezetében tartalmazza. Az Egészségügyi Világszervezet indoklása szerint ez a változtatás azt a célt szolgálta, hogy a transznemű emberek hozzáférhessenek a szükséges egészségügyi ellátásokhoz, miközben a transzneműséget önmagában ne kezeljék mentális zavarként.Gender incongruence and transgender health in the ICD. World Health Organization. Elérés: 2026. június 22.

A DSM-5 a gender dysphoria, magyarul rendszerint nemi diszfória fogalmát használja. Ez nem a transznemű identitást, hanem azt a klinikailag jelentős szenvedést vagy működésbeli nehézséget jelöli, amely a megélt nem és a születéskor megállapított nem közötti eltéréshez kapcsolódhat. A BNO-11 és a DSM-5 közötti különbség azért lényeges, mert a transzfóbiáról szóló vitákban gyakran összekeveredik a transznemű identitás, a nemi diszfória, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a társadalmi-jogi elismerés kérdése.Robles, Rebeca et al.: Validity of Categories Related to Gender Identity in ICD-11 and DSM-5. International Journal of Clinical and Health Psychology, 21(3), 2021. DOI: 10.1016/j.ijchp.2021.100256.

A transzjogi és ellenmozgalmi viták erősödése A 21. században több országban megerősödtek a nemi identitáson alapuló diszkrimináció elleni jogi védelemre, a nem jogi elismerésére, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és az iskolai vagy munkahelyi inklúzióra irányuló törekvések. Ezzel párhuzamosan több országban erősödtek azok a mozgalmak is, amelyek a transzneműséggel kapcsolatos jogi és közpolitikai változásokat a biológiai nem, a család, a női jogok, a gyermekvédelem, a vallásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága felől bírálják.