A társadalmi nem (angolul: gender, fonetikus átírással gyakran: dzsender) a társadalomtudományokban, pszichológiában, jogtudományban és a közpolitikai nyelvben használt fogalom. Általában azokra a társadalmi szerepekre, viselkedési mintákra, normákra, elvárásokra, önértelmezésekre és kapcsolati viszonyokra utal, amelyeket egy adott társadalom vagy kultúra a biológiai nemhez, vagyis a férfi és női testi adottságokhoz kapcsol. A fogalom használata mögött az a megkülönböztetés áll, hogy a biológiai nem elsősorban testi, genetikai, hormonális, ivarsejtképzési és anatómiai jellemzőkre vonatkozik, míg a társadalmi nem a nemekhez kapcsolt társadalmi és kulturális jelentésekre.
A gender fogalmának pontos jelentése tudományterületenként és politikai-kulturális közegenként eltérő lehet. Szűkebb értelemben a férfiakhoz és nőkhöz kapcsolt társadalmi szerepeket és elvárásokat jelöli; tágabb értelemben magában foglalhatja a nemi identitást, a nemi szerepeket, a nemi önkifejezést, a nemek közötti hatalmi viszonyokat, valamint a társadalmi intézmények nemek szerinti működését is.
A fogalom értelmezése vitatott. A gender studies és a legtöbb nemzetközi szervezet definíciói szerint a társadalmi nem változó, történeti és kulturális tényezőkkel alakított jelenség. Más megközelítések, köztük biológiai, evolúciós pszichológiai, konzervatív, keresztény antropológiai, illetve genderkritikus feminista álláspontok azt hangsúlyozzák, hogy a társadalmi nemi szerepek nem választhatók el teljesen a biológiai nemtől, a testi különbségektől és a reproduktív funkcióktól.
A közéleti vitákban a gender, a genderelmélet, a genderideológia és az anti-gender mozgalom kifejezések gyakran eltérő jelentésben szerepelnek. A politikatudományi és szociológiai szakirodalom egy része az anti-gender kifejezést olyan kampányokra használja, amelyek a feminizmussal, a gender mainstreaminggel, a gender studieszal, az LMBT-jogokkal, a szexuális neveléssel vagy a reproduktív jogokkal szembeni ellenállást közös politikai keretbe rendezik. Más szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen viták mögött eltérő társadalmi félelmek, családpolitikai, vallásszabadsági, oktatási, nőjogi, gyermekvédelmi és jogi intézményi kérdések is állhatnak.
Terminológia Az angol gender szó eredetileg nyelvtani nemet is jelentett, de a 20. század második felétől a társadalomtudományokban és az orvosi-pszichológiai szakirodalomban egyre inkább a biológiai nemtől megkülönböztetett társadalmi és identitásbeli jelenségek megnevezésére használták. Magyarul több fordítása és használata terjedt el: társadalmi nem, gender, ritkábban szociális nem. A magyar köznyelvben a gender szó gyakran nem pusztán tudományos fogalomként, hanem politikai és világnézeti viták jelölőjeként is megjelenik.
A társadalmi nem vagy gender, azaz a nemekhez kapcsolt társadalmi szerepek, normák, viselkedési elvárások, státusok és kapcsolati viszonyok; értelmezéséhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak:
biológiai nem vagy sex: a férfi, női vagy ritkábban interszexuális testi jellemzők összessége, például kromoszómák, ivarmirigyek, hormonális mintázatok, külső és belső nemi szervek, illetve reproduktív funkciók; nemi identitás: az egyén saját nemére vonatkozó belső önértelmezése; nemi szerep: azok a viselkedési, foglalkozási, családi és társadalmi minták, amelyeket egy közösség férfiakhoz vagy nőkhöz társít; nemi önkifejezés: az a mód, ahogyan az egyén megjelenésével, ruházatával, beszédmódjával vagy viselkedésével társadalmilag nemiként értelmezett jelzéseket ad; gender mainstreaming: olyan közpolitikai stratégia, amelynek célja, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség szempontjai minden szakpolitikai területen megjelenjenek. szexuális irányultság: azt jelöli, hogy valaki milyen nemű személyek iránt érez romantikus vagy szexuális vonzalmat. Ez nem azonos a társadalmi nemmel vagy a nemi identitással, bár a közéleti vitákban gyakran együtt jelennek meg. feminizmus: a nők társadalmi, politikai és jogi egyenlőségéért folytatott mozgalom és elméleti hagyomány. A társadalmi nem fogalma a modern feminista elméletekben fontos szerepet játszik, de nem minden feminista irányzat értelmezi ugyanúgy.
A genderideológia, genderelmélet vagy genderizmus kifejezéseket főleg a fogalom kritikusai használják. Ezek nem azonosak sem a társadalmi nem fogalmával, sem a társadalmi nemek tudományának teljes akadémiai területével, hanem politikai és világnézeti vitákban szereplő gyűjtőfogalmak. Kritikusai szerint a genderideológia a biológiai nem jelentőségének relativizálását, a hagyományos család- és nemfelfogás gyengítését, illetve a gyermekek oktatásának ideológiai befolyásolását jelenti. A fogalom bírálói szerint viszont a genderideológia kifejezés több eltérő jelenséget von össze, ezért nehezen határozható meg pontosan, és politikai ellenfogalomként is működik.
Története Korai előzmények A nemi szerepek társadalmi eredetéről szóló gondolkodás nem a 20. század végén kezdődött. Mary Wollstonecraft, John Stuart Mill, Friedrich Engels, majd a 20. századi feminista szerzők már korábban is bírálták azokat a társadalmi rendeket, amelyek a férfiak és nők eltérő társadalmi helyzetét kizárólag természetes vagy isteni eredetű különbségekkel magyarázták. Simone de Beauvoir 1949-ben megjelent A második nem című művében fogalmazta meg híressé vált mondatát: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.” E kijelentés később a társadalmi nemekről szóló elméletek egyik gyakran idézett előzményévé vált.
A gender kifejezést a 20. század közepén kezdték a nemi identitással és a nemi szerepekkel kapcsolatos orvosi és pszichológiai szakirodalomban elkülöníteni a biológiai nemtől. John Money és munkatársai az 1950-es években interszexuális személyekkel kapcsolatos kutatásaikban használták a gender role kifejezést. Robert Stoller pszichoanalitikus az 1960-as években a gender identity fogalmát használta, majd 1968-ban Sex and Gender című munkájában a férfiasság és nőiesség pszichológiai fejlődését vizsgálta.
A fogalom társadalomtudományi elterjedése A társadalomtudományokban a sex és gender megkülönböztetésének szélesebb elterjedéséhez Ann Oakley 1972-ben megjelent Sex, Gender and Society című könyve is hozzájárult. Oakley a biológiai nem és a társadalmi nemi szerepek elkülönítését használta a férfiak és nők közötti társadalmi egyenlőtlenségek elemzésére.
Az 1970-es évektől a fogalom a feminista elméletekben, az antropológiai és szociológiai kutatásokban, majd a gender studies intézményesülő területén is központi szerepet kapott. Gayle Rubin 1975-ös tanulmánya a „sex/gender system” kifejezést használta a társadalmi viszonyok elemzésére.
Az 1990-es évektől Judith Butler munkái jelentősen befolyásolták a nemi identitásról és a társadalmi nem performatív jellegéről szóló elméleteket. Butler Gender Trouble című könyvében azt állította, hogy a társadalmi nem nem egyszerűen belső tulajdonság, hanem ismételt társadalmi és nyelvi gyakorlatok révén jön létre. Butler megközelítése nagy hatást gyakorolt a queerelméletre és a társadalmi nemekről szóló posztstrukturalista irányzatokra, ugyanakkor jelentős kritikákat is kiváltott, főként azok részéről, akik szerint az ilyen elméletek túlzottan háttérbe szorítják a testi különbségeket és a biológiai nem jelentőségét.
Nemzetközi közpolitikai elterjedés A gender kifejezés a nemzetközi közpolitikai nyelvben különösen az 1990-es évektől vált elterjedtté. Az 1995-ben Pekingben tartott negyedik nőügyi világkonferencia és a Pekingi Cselekvési Platform a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának egyik fő fogalmává tette a társadalmi nemet.
Az Európa Tanács 1998-ban a gender mainstreaminget úgy határozta meg, mint a szakpolitikai folyamatok újraszervezését, fejlesztését és értékelését abból a célból, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja minden szakpolitikában, minden szinten és minden szakaszban megjelenjen. Az Európai Unió intézményei és az ENSZ szervezetei azóta széles körben használják a fogalmat a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, munkaerőpiaci részvétel, oktatás, egészségügy, családpolitika és erőszakmegelőzés területén.
Értelmezése Társadalmi szerepek és normák A társadalmi nem egyik alapeleme az, hogy a különböző társadalmak eltérő elvárásokat kapcsolnak a férfiakhoz és a nőkhöz. Ilyen elvárások lehetnek például a férfiassághoz társított határozottság, versengés vagy érzelmi visszafogottság, illetve a nőiességhez társított gondoskodás, érzelmesség vagy családi szerepvállalás. Ezek az elvárások társadalmanként változnak, és történetileg is átalakulhatnak.
A társadalmi nem fogalmának támogatói szerint e szerepek elemzése segít megérteni a férfiak és nők társadalmi helyzetében mutatkozó különbségeket, például a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket, a családi munkamegosztást, a pályaválasztási mintákat, az oktatási teljesítmények eltéréseit vagy a politikai képviselet különbségeit. A kritikusok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a férfiak és nők viselkedésbeli különbségei nem mindig vezethetők vissza pusztán társadalmi elvárásokra, mert biológiai, pszichológiai és evolúciós tényezők is szerepet játszhatnak bennük.
Társadalmi konstrukció és biológiai alapok A társadalmi nemről szóló egyik központi vita az, hogy a férfiasság és nőiesség milyen mértékben társadalmi konstrukció, és milyen mértékben kapcsolódik biológiai adottságokhoz. A konstruktivista megközelítések szerint a nemi szerepek döntően társadalmi tanulás, intézményi működés, nyelvhasználat, családi nevelés, médiaképek és hatalmi viszonyok révén alakulnak ki. E felfogás szerint a nemi sztereotípiák nem egyszerűen a természetes különbségek leírásai, hanem maguk is formálják a férfiak és nők lehetőségeit.
Más megközelítések, például a bioszociális modellek, a társadalmi és biológiai tényezők kölcsönhatását hangsúlyozzák. Ezek szerint a biológiai nemhez kapcsolódó testi különbségek, hormonális hatások, reproduktív szerepek és átlagos pszichológiai eltérések hatással lehetnek a társadalmi szerepekre, de a társadalmi környezet is módosíthatja, erősítheti vagy gyengítheti ezek megjelenését.
A tudományos vitákban ezért a biológiai nem és a társadalmi nem teljes azonosítása és teljes elválasztása egyaránt vitatott. A modern egészségügyi és társadalomtudományi kutatások gyakran külön mérik a biológiai nemet, a nemi identitást, a társadalmi szerepeket és a szexuális irányultságot, mert ezek összefügghetnek, de nem ugyanazt jelentik.
Nemi identitás és önmeghatározás A társadalmi nem tágabb értelmezése magában foglalja a nemi identitást is. Ez azt jelenti, hogy az egyén hogyan érti és nevezi meg saját nemét. A legtöbb ember nemi identitása megfelel a születéskor megállapított biológiai nemének; az ilyen személyekre a szakirodalomban a cisznemű kifejezést használják. Azokra, akiknek nemi identitása eltér a születéskor megállapított nemüktől, a transznemű kifejezést használják.
A nemi identitásra épülő értelmezések a 21. században különösen vitatottá váltak. Támogatóik szerint az egyén önazonosságának tiszteletben tartása alapvető emberi méltósági és diszkriminációellenes kérdés. Kritikusai szerint viszont a nemi identitás jogi és intézményi elsőbbsége a biológiai nemmel szemben problémákat okozhat például a női sportban, a nők számára fenntartott terekben, a börtönökben, az egészségügyi adatgyűjtésben, a gyermekek és serdülők kezeléseiben, valamint a nyelvhasználatban.
Bináris és nem bináris felfogások A legtöbb társadalom hagyományosan két alapvető nemi kategóriával, férfi és nő kategóriájával működik. A társadalmi nemekről szóló modern elméletek egy része azonban azt állítja, hogy a férfi-nő binaritás nem fedi le minden ember identitását vagy társadalmi önkifejezését. Ebből a megközelítésből alakult ki a nembináris vagy genderqueer identitások fogalmi köre.