A homofóbia a homoszexualitással, az azonos nemű személyek közötti érzelmi vagy szexuális kapcsolatokkal, illetve a leszbikus, meleg és biszexuális emberekkel szembeni negatív attitűdök, ellenszenv, előítélet, társadalmi elutasítás vagy hátrányos megkülönböztetés gyűjtőfogalma. A köznyelvben és a médiában gyakran tágabb értelemben, az LMBT emberekkel szembeni ellenérzések általános megnevezéseként is használják, bár a transznemű emberekkel szembeni sajátos előítéletekre a szakirodalomban többnyire a transzfóbia, a biszexuális emberekkel szembeniekre pedig a bifóbia kifejezés szolgál.Tracy J. David: „Homophobia and media representations of gay, lesbian, bisexual, and transgender people”. In Claire M. Renzetti – Jeffrey L. Edleson (szerk.): Encyclopedia of Interpersonal Violence, SAGE Publications, 2008, 338. o., .Gregory M. Herek: „The Psychology of Sexual Prejudice”. Current Directions in Psychological Science, 9. évf. 1. sz., 2000, 19–22. o., doi:10.1111/1467-8721.00051.
A kifejezés nem kizárólag szó szerinti „félelmet” jelöl. Használata a társadalomtudományi, pszichológiai, jogi és közpolitikai irodalomban eltérő: egyes szerzők az egyéni előítéletekre, mások a társadalmi normákra, intézményi gyakorlatokra vagy jogi megkülönböztetésre helyezik a hangsúlyt. A fogalom alkalmazása ezért vitatott. Kritikusai szerint a -fóbia végződés félrevezető lehet, mert pszichiátriai fóbiára vagy irracionális félelemre utalhat; más szerzők szerint viszont a szó meghonosodott, és megfelelően körülhatárolva alkalmas az azonos neműek iránti vonzalommal kapcsolatos ellenséges vagy elutasító attitűdök leírására.William O'Donohue – Christine E. Caselles: „Homophobia: Conceptual, definitional, and value issues”. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 15. évf. 3. sz., 1993, 177–195. o., doi:10.1007/BF01371377.Gregory M. Herek – Kevin A. McLemore: „Sexual Prejudice”. Annual Review of Psychology, 64. évf., 2013, 309–333. o., doi:10.1146/annurev-psych-113011-143826.
A homofóbia fogalmát meg kell különböztetni a homoszexualitással kapcsolatos erkölcsi, vallási, politikai vagy filozófiai álláspontoktól. A közéleti vitákban a határvonal sokszor nem egyértelmű: egyes szerzők és szervezetek homofóbnak minősítik azokat a nézeteket vagy intézkedéseket, amelyek szerintük hátrányosan érintik a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket; mások szerint a kifejezést időnként túl tág vagy megbélyegző módon használják olyan vitatható értékállításokra is, amelyek nem járnak közvetlen gyűlölettel vagy jogfosztással. A szakirodalom ezért külön tárgyalja a kifejezés történetét, tudományos meghatározásait, mérési módjait, társadalmi megnyilvánulásait, valamint a szóhasználatról szóló vitákat.
A szó eredete és elterjedése A homofóbia szó az angol homophobia kifejezés magyar megfelelője. A szó egyik előzménye Wainwright Churchill homoerotophobia fogalma volt, amelyet a szerző 1967-ben, Homosexual Behavior Among Males című könyvében használt.Wainwright Churchill: Homosexual Behavior Among Males: A Cross-cultural and Cross-species Investigation, Hawthorn Books, New York, 1967. A homophobia kifejezést nyomtatásban George Weinberg amerikai klinikai pszichológus használta széles körben ismertté vált módon az 1960-as évek végén, majd 1972-ben megjelent Society and the Healthy Homosexual című könyvében. Weinberg a kifejezést a homoszexuális emberek jelenlétével vagy velük való érintkezéssel kapcsolatos irracionális félelemként, illetve elutasító társadalmi attitűdként írta le.George Weinberg: Society and the Healthy Homosexual, St. Martin's Press, New York, 1972.
A szó a 20. század második felében terjedt el a pszichológiában, a szociológiában, az emberi jogi diskurzusban és az újságírásban. Kezdetben főként a meleg férfiakkal szembeni félelem vagy ellenszenv megnevezésére használták, később a leszbikus és biszexuális emberekkel szembeni előítéletek leírására is alkalmazták. A 21. században a köznyelvben sokszor összefoglaló, politikai és morális értékelést is hordozó kifejezésként szerepel, ami hozzájárul a fogalom használatáról szóló vitákhoz.
John Boswell történész 1980-ban etimológiai alapon bírálta a homophobia szót. Érvelése szerint a szóalak a görög homosz („azonos”) és phobosz („félelem”) elemek összetételéből származtatható, ezért szó szerint „az azonostól való félelmet” is jelenthetné. Boswell alternatívaként a homosexophobia kifejezést javasolta, amely szerinte egyértelműbben jelölné a homoszexualitással kapcsolatos félelmet vagy ellenszenvet.John Boswell: Christianity, Social Tolerance, and Homosexuality: Gay People in Western Europe from the Beginning of the Christian Era to the Fourteenth Century, University of Chicago Press, Chicago, 1980, .
A magyar nyelvben a homofóbia szó a rendszerváltás után, különösen az LMBT-jogokkal, diszkriminációval, gyűlölet-bűncselekményekkel és szexuális kisebbségekkel kapcsolatos közéleti vitákban vált gyakorivá. A kifejezés a társadalomtudományi irodalomban, jogvédő szervezetek jelentéseiben, közpolitikai dokumentumokban és a sajtóban egyaránt megjelenik.
Fogalmi körülhatárolás Homofóbia, heteroszexizmus és szexuális előítélet A homofóbia fogalma több, egymással részben átfedő jelenséget fedhet le. Szűkebb értelemben személyes ellenszenvet, félelmet vagy undort jelöl a homoszexualitással vagy homoszexuális emberekkel szemben. Tágabb értelemben magában foglalhatja a társadalmi normákat, intézményi gyakorlatokat és jogi szabályokat is, amelyek hátrányosan érintik a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket.
A heteroszexizmus kifejezés olyan társadalmi beállítódásra vagy intézményi rendre utal, amely a heteroszexualitást tekinti természetes, alapértelmezett vagy magasabb rendű normának, és ennek alapján más szexuális irányultságokat alacsonyabb státuszba helyez.Patricia Beattie Jung – Ralph F. Smith: Heterosexism: An Ethical Challenge, State University of New York Press, Albany, 1993, 13. o., . A heteronormativitás és a kötelező heteroszexualitás fogalmai rokon értelműek, de eltérő elméleti hagyományokhoz kapcsolódnak: előbbi gyakori a queerelméletben és a társadalomtudományokban, utóbbi különösen a feminista irodalomban vált ismertté.
Gregory M. Herek pszichológus a sexual prejudice („szexuális előítélet”) kifejezést részesítette előnyben. Érvelése szerint ez leíróbb és kevésbé feltételez konkrét motivációt, mint a homofóbia, mert nem állítja előre, hogy az elutasítás félelemből, undorból, vallási meggyőződésből, társadalmi normakövetésből vagy más okból ered. Herek szerint a szexuális előítélet a szexuális kisebbségekkel és az azonos neműek közötti vonzalommal kapcsolatos negatív attitűdök összefoglaló megnevezése.Gregory M. Herek: „The Context of Anti-Gay Violence: Notes on Cultural and Psychological Heterosexism”. Journal of Interpersonal Violence, 5. évf. 3. sz., 1990, 316–333. o., doi:10.1177/088626090005003006.
Hudson és Ricketts 1980-as tanulmányukban a homonegativism kifejezést használták szélesebb tartományként, és ezen belül helyezték el a homofóbiát. A fogalmi váltást részben az motiválta, hogy a szerzők a homophobia szót túl szűknek és motivációt feltételezőnek tartották. Tanulmányuk egy mérőeszköz, az Index of Homophobia kidolgozásához is kapcsolódott.W. W. Hudson – W. A. Ricketts: „A Strategy for the Measurement of Homophobia”. Journal of Homosexuality, 5. évf. 4. sz., 1980, 357–372. o., doi:10.1300/J082v05n04_02.
Kapcsolódó kifejezések A homofóbiával rokon, de specifikusabb kifejezések közé tartozik a leszbofóbia, amely a leszbikus nőkkel szembeni előítéleteket jelöli, és gyakran a homofóbia és a szexizmus metszeteként írják le. A bifóbia a biszexuális emberekkel vagy a biszexualitással szembeni előítéletet, a transzfóbia pedig a transznemű és nemkonform nemi önkifejezésű emberekkel szembeni elutasítást jelöli.Caroline S. Clauss-Ehlers (szerk.): Encyclopedia of Cross-Cultural School Psychology, 2. kiadás, Springer, 2010, 524. o., .
A gyakorlatban ezek a jelenségek gyakran összekapcsolódnak. Egy transznemű embert például érhet olyan erőszak vagy zaklatás, amelyet az elkövetők homoszexualitáshoz kapcsolódó sztereotípiák alapján fogalmaznak meg, akkor is, ha a célpont nem szexuális irányultsága, hanem nemi identitása vagy nemi önkifejezése miatt válik támadás célpontjává.Thomas Spijkerboer: Fleeing Homophobia: Sexual Orientation, Gender Identity and Asylum, Routledge, 2013, 122. o., . Emiatt a jogi és közpolitikai dokumentumok gyakran együttesen tárgyalják a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló előítéleteket, noha elemzésükben a két kategória elkülönítése fontos lehet.
A -fóbia végződés problémája A homofóbia kifejezés egyik legtöbbet tárgyalt problémája a -fóbia végződés. Klinikai értelemben a fóbia szorongásos zavar, amely meghatározott tárgytól vagy helyzettől való túlzott félelmet jelent. A homofóbia kifejezés azonban a legtöbb társadalomtudományi és köznyelvi használatban nem diagnózist jelöl, hanem attitűdöt, előítéletet vagy társadalmi gyakorlatot.
William O'Donohue és Christine Caselles 1993-ban azt írták, hogy a homofóbia fogalma értékelő és definíciós problémákat vet fel, mert használata olykor olyan vitatható erkölcsi vagy politikai álláspontokat is pejoratív módon minősíthet, amelyek nem feltétlenül pszichopatológiai eredetűek. A szerzők szerint a szó egyes helyzetekben ad hominem érvelésként is működhet, ha a vitapartner álláspontját nem tartalmilag cáfolják, hanem „homofóbnak” címkézik.
Beverly A. Greene és Gregory M. Herek szintén jelezték, hogy a szó technikai értelemben nem pontos: a homophobia szóalak önmagában a hasonlótól vagy az azonos neműektől való félelmet is sugallhatja, miközben a tényleges használat homoszexuális emberekkel és homoszexualitással kapcsolatos ellenérzésekre vonatkozik. A szerzők ugyanakkor azt is megállapították, hogy az alternatív kifejezések – például a homonegativizmus, a homosexizmus vagy a heteroszexizmus – nem váltak olyan széles körben elfogadottá, mint a homofóbia.Beverly A. Greene – Gregory M. Herek: Lesbian and Gay Psychology: Theory, Research, and Clinical Applications, SAGE Publications, 1994, 27–28. o., .
A hírszerkesztési útmutatókban is megjelent a fogalom használatának kérdése. Az Associated Press Stylebook 2012-ben még kerülendőnek minősítette a homophobia és homophobic kifejezéseket, 2017-ben viszont olyan használatot fogadott el, amely általános értelemben vagy idézetben a melegekkel, leszbikusokkal és biszexuálisokkal szembeni félelemre vagy gyűlöletre utal. Az útmutató ugyanakkor egyedi esetekben továbbra is az észlelhető viselkedés pontos leírását javasolta, és óvatosságot ajánlott a motívumok feltételezésével kapcsolatban.AP Stylebook: „Making a case for a singular 'they'”, 2017. március 24.; lásd még Brooke Sopelsa: „AP stylebook embraces 'they' as a singular, gender-neutral pronoun”, NBC News, 2017. március 27.
A homofóbia típusai és megjelenési formái Egyéni attitűdök Az egyéni homofóbia a homoszexualitással vagy homoszexuális emberekkel kapcsolatos negatív érzelmeket, hiedelmeket vagy viselkedéseket jelenti. Ide tartozhat az ellenszenv, undor, félelem, a társas távolságtartás igénye, a melegekkel vagy leszbikusokkal kapcsolatos sztereotípiák elfogadása, illetve az azonos neműek közötti kapcsolatok erkölcsi vagy társadalmi leértékelése. Ezek az attitűdök különböző intenzitásúak lehetnek: a személyes kényelmetlenségtől és udvariatlanságtól a nyílt zaklatásig vagy erőszakig terjedhetnek.
A pszichológiai kutatás megkülönbözteti az explicit és implicit attitűdöket. Az explicit attitűdök kérdőívekkel vagy interjúkkal közvetlenül vizsgálhatók; az implicit attitűdök olyan automatikus társításokra utalnak, amelyek nem mindig esnek egybe az egyén tudatosan vállalt nézeteivel. A mérési eredmények értelmezése körültekintést igényel, mert a társadalmi normák, a kérdezés módja és a politikai környezet erősen befolyásolhatja, hogy a válaszadók milyen nézeteket vállalnak nyilvánosan.
Intézményi és jogi megkülönböztetés