A pukina egy kihalt nyelv, amelyet egykor a Titicaca-tó környékén (Peru és Bolívia) valamint Chile északi részén beszéltek. Gyakran hozzák összefüggésbe azzal a kultúrával, amely Tivanakut építette.

Az lapjai fellelhetők a kecsua és spanyol nyelv azon változatában, amelyet Peru déli részén (főként Arekuipában, Moqueguában és Tacnában), valamint Bolíviában beszélnek. Úgy tűnik, a kallavaja nyelvben is vannak maradványai, amely valószínűleg a kecsua nyelvek és a pukina keverékéből alakult ki.Willem Adelaar; Simon van de Kerke: h "The Puquina and Leko languages", Symposium: Advances in Native South American Historical Linguistics (2006).

Előfordul, hogy a „pukina” kifejezést az uru nyelvre is használják, amely azonban teljesen független tőle.

Besorolása A pukuina nyelvet eddig besorolatlan nyelvnek tekintették, mivel nem bizonyosodott be, hogy szoros rokonságban állna az andoki régió bármely más nyelvével. Az aravak nyelvekkel való rokonságot már régóta feltételezik, kizárólag a birtokos paradigmára (1. személy: no-, 2. személy: pi-, 3. személy: ču-) alapozva, amely hasonlít az aravak alapnyelvű alanyformákhoz (1. személy: *nu-, 2. személy: *pi-, 3. személy: *tʰu-). A közelmúltban további lehetséges lexikális rokon szavakat találtak a pukuina és az aravak nyelvek között, amelyek alátámaszthatják a feltételezett makro-aravak nyelvcsaládba való besorolását, a kandosi és a municsi nyelvek mellett.Estudo arqueo-ecolinguístico das terras tropicais Sul-Americanas (brazil portugál nyelven).  Egy ilyen hipotézishez azonban még nem elég ennyi bizonyíték.

Egy 2009-ben végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy a pukuina nyelv valóban rokon az aravak nyelvekkel, ha ez igaz, a nyelvcsaládtól történő elszakadása már korán megtörtént; a kutatók azt javasolják, hogy ebben az esetben az aravak nyelvcsalád földrajzi eredetéről folyó vitában figyelembe kell venni a pukuina nyelvet beszélő népek elterjedési területét. Ezt a szempontot vette figyelembe Marcelo Jolkesky brazil nyelvész a makro-aravak nyelvek diverzifikációjára vonatkozó régészeti-ökolingvisztikai modelljében. Szerinte makro-aravak alapnyelvet az i. e. 2. évezred elején az Ucayali-folyó középső medencéjében beszélték, erre a tutishcainyo kerámiák a bizonyíték.

Lehetséges kapcsolat az inkákkal Rodolfo Cerrón Palomino nyelvész azt állította, hogy a „qhapaq simi” – az inka birodalom nemességének titkos nyelve – szoros kapcsolatban állt a pukuina nyelvvel, míg a runa simi nyelvváltozatot a köznép beszélte; ez az elmélet „pukuinista hipotézis” néven ismert."Las lenguas de los incas: el puquina, el aimara y el quechua (The languages of the Incas: Puquina, Aymara and Quechua) [1 ed.] 3631630948, 9783631630945", dokumen.pub. Alfredo Torero, a pukuina nyelv kutatója cáfolta ezt az elméletet azzal érvelve, hogy a qhapaq simi az aru vagy az ajmara nyelv egyik változata lehetett.Alfredo Torero: Idiomas de los Andes: lingüística e historia (spanyolul). IFEA, Instituto Francés de Estudios Andinos, 2002.

Tomás Moulian Emparanza chilei politológus és társai egy 2015-ben végzett kutatás alapján azt állítják, hogy a pukuina már jóval az inkák birodalmának felemelkedése előtt hatással volt a dél-chilei mapudungun nyelvre. Ez a területi nyelvi hatás valószínűleg a Tivanaku állam 1000 körül bekövetkezett összeomlásából eredő vándorlási hullámmal kezdődött.Rodrígo Moulian; María Catrileo; Pablo Landeo (2015). "Afines quechua en el vocabulario mapuche de Luis de Valdivia", Kiadás: Revista de lingüística teórica y aplicada (spanyolul). 53 (2): 73–96.Tom Dillehay Mario Pino Quivira, Renée Bonzani; Claudia Silva; Johannes Wallner; Carlos Le Quesne (2007). Cultivated wetlands and emerging complexity in south-central Chile and long distance effects of climate change.pdf, 949–960 oldal.

Fonológia

Mássalhangzók Ajakhang Alveoláris Palatális Veláris Uvuláris Glottális Orrhang m n ɲ Zárhang p t tʃ k q ʔ Réshang s ʃ h ~ χ Oldalsó l ʎ Közelítő w j Pergő r

A /h/ hangot uvuláris frikatívaként [χ] is hallhatjuk. A /ʎ/ hangot zöngés palatális affrikátaként [dʒ] is hallhatjuk.

Magánhangzók Elülső Központi Hátsó Közeli i (u) Középső e (o) Nyitott a

Az /o/ és az /u/ hangok nem feltétlenül ellentétesek, bár léteznek minimális párok (pl. no „én” és nu „ki”).Willem Adelaar; Simon van de Kerke (2009). "Puquina" (szerkesztők: Mily Crevels és Pieter Muysken). Lenguas de Bolivia (spanyol nyelvű első kiadás). La Paz, 125–146 oldal.

Szójegyzék

Számok +Számnevek pukuina nyelvenFederico Aguiló: el Idioma del Pueblo Puquina: Un enigma que va aclarándose. Quito, Ecuador: Intercultural de las Nacionalidades Pueblos Indígenas/Fondo Ecuatoriano Populorum Progressio (2000, 116 oldal). Számjegy Pukuina 1 peszk 2 szo 3 kapa 4 szper 5 takpa 6 csicshun 7 sztu 8 9 csepa 10 szkara

Névmások +Névmások Pukuina nyelven Magyar Pukuina én ni te pi ő csu, hi mi (beleértve) nics mi (kizárólagos) ti pics ők csucs

Példaszöveg A Miatyánk pukuina nyelven:

Señ yqui, hanigopacas cunana ascheno, po mana vpallisuhanra: po capaca aschano señ guta huachonta, po hatano callacaso hanta, quiguri hanigopa casna ehe eahu cohuacasna hamp: Kaa gamenque ehehesuma. Señ guta camen señ tanta, señ hochaghe pampache sumao, quiguiri señ señ guta huchachasqueno gata pampachanganch cagu. Ama èhe acrosuma huchaguta señ hotonouà enahata entoriana quespina sumau. Amen.

Jegyzetek

Források

Geronimo Oré (1607): Rituale seu Manuale peruanum, Nápoles, 1607. R. de la Grasserie (1894): Langue Puquina, K. F. Kohler, Leipzig. Willem Delaar, Simon Van de Kerke (2009). Puquina. Szerkesztők: Mily Crevels és Pieter Muysken Lenguas de Bolivia (1 kiadás, Ámbito andino); 125-146 oldal, La Paz.

További információk

Spanyolul

Puquinal Leiden Puquina Working Group (Universidad de Leiden) - The Oré Database Project Lenguas de Bolivia (Universidad Radboud de Nimega)

Fordítás

Kategória:Amerika őslakóinak nyelvei