A magnézium-nitrát egy szervetlen vegyület, a magnézium salétromsavval alkotott sója, melynek képlete Mg(NO3)2. Fehér, kristályos anyag, amely 2 vagy 6 vízmolekulával alkot kristályvizes sót. A vízmentes magnézium-nitrát erősen higroszkópos tulajdonságú, és levegőn állva hexahidráttá alakul. A vízmentes és kristályvizes sók is jól oldódnak vízben és etanolban. A természetben a nitromagnezit ásvány formájában fordul elő.
Előállítása A magnézium-nitrát előállítható magnézium-karbonát, magnézium-oxid vagy magnézium-hidroxid és salétromsav reakciójával, ekkor az oldatból a hexahidrát forma kristályosodik ki:
MgCO3 + 2 HNO3 -> Mg(NO3)2 + CO2 + H2O
Előállítható fémmagnézium salétromsavban való oldásával is:
Mg + 2 HNO3 -> Mg(NO3)2 + H2
Reakciói Alkálifém-hidroxidokkal reagálva a magnézium hidroxid csapadék formájában leválik az oldatból:
Mg(NO3)2 + 2 NaOH -> Mg(OH)2 + 2 NaNO3
Mivel a magnézium-nitrát erősen kötődik a kristályvizéhez, ezért a hexahidrátot hevítve nem állítható elő a vízmentes forma, ehelyett a só magnézium-oxid, oxigén és nitrogén-dioxid keletkezése mellett bomlik:
2 Mg(NO3)2 -> 2 MgO + 4 NO2 + O2
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Szervetlen magnéziumvegyületek Kategória:Nitrátok