Esterházy Anna Terézia (férjezett Erdődy Györgyné, teljes nevén: Galántai gróf Esterházy Anna Terézia, ; Kismarton, Sopron vármegye, Királyi Magyarország, Habsburg Monarchia, 1684. június 7. – Pozsony, Pozsony vármegye, Magyar Királyság, Habsburg Monarchia, 1755. december 13.) grófnő, Erdődy György Lipót országbíró felesége, Esterházy Pál nádor egyetlen kiházasított leánya.
Életrajza Ifjúkora és családja
Anna Terézia, vagy ahogyan a családban becézték: Terézli, 1684. június 7-én született a sopron vármegyei Kismartonon, az Esterházy család ottani birtokán (ma Burgenland, Ausztria). Édesapja Galántai Esterházy Pál, aki 1681 óta töltötte be a nádori tisztséget, majd 1687 decemberétől birodalmi hercegi rangra emelték. Édesanyja Késmárki Thököly Éva grófnő, a kuruc hadvezér, Thököly Imre testvére. Keresztszülei a közeli rokonságából kerültek ki: Nádasdy Tamás és Esterházy Ferencné Thököly Katalin voltak. A keresztelőt Esterházy Miklós Antal esztergomi kanonok, a kisleány féltestvére celebrálta.
Szüleinek összesen hét gyermeke született, akik közül Anna Terézia volt a második, egyben a legidősebb leány. Bátyja, István egy évvel korábban született, az ő keresztszülei a Habsburg-uralkodópár, I. Lipót és Eleonóra Magdolna császárné voltak. Fivére azonban hat hónapos korábban elhunyt. Később született testvérei közül József Antalon kívül mindenki életét vesztette még csecsemőkorában. Apja első házasságából, amit unokahúgával, Esterházy Orsolyával kötött további tizenkilenc féltestvére is volt, akik közül azonban csak nyolcan érték meg a felnőttkort. Mivel nővérei mind Ágoston-rendi apácák lettek, édesanyja, Thököly Éva pedig ragaszkodott hozzá, hogy az ő gyermekei nem mehetnek egyházi pályára, így Anna Terézia lett a nádor egyetlen kiházasítható leánya.
Kisgyermekként édesanyja, amikor csak tehette, magával vitte két gyermekét utazásaira. Így például 1691-ben Terézli fivérével együtt elkísérte Esterházynét a német fürdővárosban, Badenben tett látogatásán. A két gyermek itt himlőt kapott, ám végül sikeresen átvészelték az akkor gyakran halálos kimenetelű betegséget. 1696 és 1698 között Bécsben, az ágostonos kanonisszák ottani kolostorában tanult, ahol feltehetően nyelvet és jó modort oktattak neki. Emellett néhány évig Keglevich Teréziánál is nevelkedett. A grófnő rokon volt, ugyanis annak édesapja, Drugeth Zsigmond Esterházy Pál unokaöccse volt, mivel édesanyja Esterházy Mária, a nádor testvére volt.
Házassága és gyermekei 255px|bélyegkép|jobbra|Erdődy György Lipót és Esterházy Terézia közös családi címere Galgócon, a Szent Anna-kápolna homlokzatán (ma Nagyszombati kerület, Szlovákia)
Bár édesapja előző házasságából származó leányaihoz hasonlóan Terézlit is apácának szánta, a leány végül Esterházy Pál egyetlen megházasodott leánygyermeke lett. Férje a Habsburg Monarchiához szintén hű gazdag és tekintélyes grófi Erdődy családból való Erdődy György Lipót lett. A kézfogót 1703. február 12-én tartották Pozsonyban, a Pálffy-kertben. A friggyel Erdődy további befolyásra is szert tett és szépen haladt előre a ranglétrán, mígnem 1748-ban országbírónak is kinevezték. A férj emellett apósa, Esterházy Pál nagy tisztelője volt, aki nagy hatással bírt és példaképként szolgált a számára.
Erdődy Györgyné első gyermeke 1704-ben jött világra. Az elsőszülött azonban nem sokkal ezt követően, még születése évében elhunyt. A párnak a következő tíz esztendőben nem született gyermeke, mígnem 1714. augusztus 26-án világra jött második, Antal nevű fiuk. Őt további három gyermek követett: 1722-ben Katalin (férjezett nevén Csáky Antalné), egy évvel később, 1723-ban Nepomuk János, végül 1726-ban egy újabb fiú, Kristóf.
Esterházy Terézia hetvenegy éves korában, 1755. december 13-án hunyt el. Élete során férjével művészetpártoló tevékenységet folytattak, ő maga bibliofil könyvgyűjtő volt és jelentős könyvtárat alakított ki otthonukban. Özvegye, Erdődy IV. György országbíró két évvel élte túl kedvesét – 1759. július 18-án hunyt el. Gyermekei közül jelentősebb szerepet 1723-ban született fia, Nepomuk János töltött be, aki szüleihez hasonlóan a művészetek mecénása lett: saját operatársulata volt, amellyel elsőként mutatták be Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból c. művét Magyarországon. Nepomuki János fiainak házasságaiból azonban nem születtek további utódok, így férfiágon velük kihalt Erdődy IV. György és Esterházy Terézia vérvonala.
Források és jegyzetek
Kategória:Esterházy család Kategória:Kismartoniak Kategória:1684-ben született személyek Kategória:1755-ben elhunyt személyek