A déné szótagírás ( A Dʌlk'ʷahke, dulkw'ahke: 'békaláb') egy írásrendszer, amelyet Adrien-Gabriel Morice hozott létre a dakel nyelv számára. A krí szótagírás ihlette, az Unicode adatbázisban a kanadai őslakos szótagírások tartományában található.bélyegkép| Egy sírkő a Nak'azdli temetőben szótagírással készült felirattal. Ez áll benne: Virginia 1918. november 9-én halt meg.
Történelem A dakelek egykor széles körben alkalmazták ezt az írást. Feljegyzések szerint gyakran használták fára írt üzenetekhez, Morice 1891 és 1894 között újságot is kiadott ezzel a szótagírással. Latin és angol nyelvű átírásokról is vannak feljegyzések. Használata 1920 körül kezdett hanyatlani, amikor a helyi iskolákban betiltották a dakel nyelv használatát. A liturgikus kiadványokban, például az imakönyvekben, a nyelvet latin ábécével írták, amely számos angol hangértéket használt, például az ⟨oo⟩-t az /u/ helyett, az ⟨u⟩-t pedig az /ʌ/ helyett.
Az 1960-as években a Fort St. James-i dakel nyelvi bizottság (Carrier Linguistic Committee, CLC) kidolgozott egy szabványosított latin ábécét a nyelv számára, ma is ezt használják, bár még mindig gyakran gondolják azt, hogy a déné szótagírás jobban illik hozzá és az őslakosok kultúrájához.
Leírás A déné szótagírást úgy alakították ki, hogy az azonos mássalhangzóval kezdődő szótagok alapformája megegyezzen. A következő magánhangzótól függően ez a forma elforgatható, megfordítható, vagy a közepére diakritikus jel kerülhet: az ⟨e⟩ esetében egy rövid vonal, az ⟨i⟩ esetében pedig egy középső pont. Vannak speciális karakterek azoknak a mássalhangzóknak, amelyek nem közvetlenül egy tautoszillabikus magánhangzó előtt állnak, vagyis a kódás mássalhangzóknak, a két kezdő mássalhangzó-sorozat első elemének, valamint a mássalhangzót megelőző szillabikus orrhangzóknak. A glottális zárhangot is külön karakterrel írják, még akkor is, ha közvetlenül egy tautoszillabikus magánhangzó előtt áll.
Az írás iránya balról jobbra tart. Morice eredetileg szóközt szánt a szavak közé; a gyakorlatban azonban a betűk között szórványosan voltak szóközök, és a köztük lévő rések gyakran nem feleltek meg különálló szavaknak. A karakterkészletben nem szerepeltek egyedi írásjelek; Morice a latin ábécé írásjeleit használta. ⟨oo⟩ ⟨u⟩Külön∅ᐁᐃᐅᐈᐉᐊ ⟨'⟩ᐧᐁᐧᐃᐧᐅᐧᐈᐧᐉᐧᐊᐧᐯᐱᐳᐶᐷᐸᑋ ⟨b⟩ᗨᗩᗪᗫᗬᗭᗮ ⟨kh⟩ᗄᗅᗆᗇᗈᗉᐥ ⟨gh⟩ᗊᗋᗌᗍᗎᗏᐦᗐᗑᗒᗓᗔᗕᐃ ⟨wh⟩ᗖᗗᗘᗙᗚᗛ ⟨d⟩ᑌᑎᑐᑓᑔᑕᐪ ⟨t⟩ᗜᗝᗞᗟᗠᗡᗢᗣᗤᗥᗦᗧ ⟨g⟩ᗯᗰᗱᗲᗳᗴᐟ ⟨k⟩ᗵᗶᗷᗸᗹᗺᐠᗻᗼᗽᗾᗿᘀᘁᘂᘃᘄᘅᘆᘇᐣᐡᘈᘉᘊᘋᘌᘍᑦ ⟨y⟩ᘎᘏᘐᘑᘒᘓ ⟨j⟩ᘔᘖᘗᘘᘙᘛ ⟨chʼ⟩ᘜᘝᘞᘟᘠᘡᘢᘣᘤᘥᘦᘧᑊ ⟨dl⟩ᘨᘩᘪᘫᘬᘭ ⟨lh⟩ᘮᘯᘰᘱᘲᘳᒡ ⟨tl⟩ᘴᘵᘶᘷᘸᘹ ⟨tlʼ⟩ᘺᘻᘼᘽᘾᘿᙀᙁᙂᙃᙄᙅᙆᙇ ⟨dz⟩ᙈᙉᙊᙋᙌᙍᙎᙏᙐᙑᙒᙓᔆ⟨s̱⟩ᣵ ⟨sh⟩ᙔᙕᙖᙗᙘᙙᙚ ⟨ch⟩ᙛᙜᙝᙞᙟᙠ ⟨ts⟩ᙡᙢᙣᙤᙥᙦᙧᙨᙩᙪᙫᙬ ⟨gw⟩ᐟᗐᐟᗑᐟᗒᐟᗓᐟᗔᐟᗕ ⟨kw⟩ᐠᗐᐠᗑᐠᗒᐠᗓᐠᗔᐠᗕ ⟨kwʼ⟩ᘁᗐᘁᗑᘁᗒᘁᗓᘁᗔᘁᗕ ⟨dz⟩ᐪz ⟨ts⟩ᐪsrᐁrᐃrᐅrᐈrᐉrᐊᘁᗨᘁᗩᘁᗪᘁᗫᘁᗬᘁᗭᘁᗮ Az ᶣ-t egy önálló magánhangzó-jelet követően használják az /f/ és /v/ írására az imakönyvben szereplő egyes latin írással írt himnuszokban, de máshol soha nem fordul elő.William Poser: "Father Morice's Rendering of Latin in Carrier Syllabics". 1-9 oldal, 2008.
Az a * előtagot használják a tulajdonnevek előtt, de ez ritkán fordul elő az anyanyelvű felhasználók körében.
Az Unicode felcserélte a /tsʰ/ és /tʃʰ/ sorozatokat Morice eredeti (1890) rendszeréhez képest: az adatbázisban a /tsʰ/ (ch) és /tʃʰ/ (ts) szerepel, nem pedig /tsʰ/ (ts) és /tʃʰ/ (ch). Egyes betűtípusokban a ᘨ /tɬu/ dlu fordítva van: a serifnek bal oldalon kell lennie, mint a „lu” esetében, nem pedig jobbra, mint a „tl” esetében.
Unicode A déné szótagírás jelei az egységes kanadai őslakos szótagjelek Unicode blokkjában szerepelnek.
Jegyzetek
Fordítás
További információk (angolul) Carrier reading-book, = ᗫᐧ ᑐᔆᘼᔆ ᐅᙨᑐᑊᐧᐈᑋ *ᘇᘀᙆᘬ ᐈᐪ ᗫᑊ-ᘉᘦᔆ ᗗᒡ ᘇᐪ ᐅᘐᐣᘧ. 1894. Carrier prayer-book, = ᑐᔆᘼᔆ ᐁᘁᗒᐪ ᗟᘇᙆᑐᘬ (IPA: dʌstlʼʌs ukʷʼʌt tenazdʌdli). 1901. Déné syllabics Syllabics transliterator A szótagírás az omnigloton: Carrier syllabary (Déné syllabics) ᑐᑊᘁᗕᑋᗸ. William John Poser: Dʌlk'ʷahke: the first Carrier writing system.pdf (2003). William John Poser: Introduction to the Carrier Syllabics.pdf. Languagegeek.com: athabaskan syllabics keyboard layouts, és betűtípusok (fonts)
Kategória:Amerika írásrendszerei