H. (Halasi) Fekete Péter (Hajdúszoboszló, 1880. december 26. – Cegléd, 1966. május 27.) magyar újságíró, helytörténész, tanár, múzeumigazgató.

Életpályája Iskoláit Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Budapesten végezte el. A budai Pedagógiumban szerzett is­kolai tanári oklevelet. A Szegedi Tanárképző Főiskola hallgatójaként polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.

1907-ben kezdett el tanítani Nagyváradon az ottani Községi Polgári Fiúis­kolában.

1912-ben Nagyszalontára került; a Községi Polgári Leányiskola igazgatója volt.

1920. után Romániában „persona non gratá"-nak nyilvánították. Nagyszalontáról 1922-ben távozott és két évig (1922–1924) Gyulán volt igazgatóhelyettes a Társulati Polgári Fiúiskolában. 1924-től tagja volt a Ma­gyar Vöröskereszt Egylet helyi választmányának. 1924–1928 között a Városi Múzeum megbízott igazgatója, majd 1928–1951 és 1957–1960 között igazgatója volt. 1926-tól a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak tagja volt. 1927-től a Közművelődési Egyesület választmányának tagjává választották. 1927–1937 között a Hajdúböszörmény és vidéke című városi lap szerkesztője, majd főszerkesztője volt. 1924–1943 között Hajdúböszörményben a Református Polgári Leányiskola igazgatója volt.

1930-ban a Keresztyén, Kisgazda, Földmíves és Pol­gári Párt helyettes elnöke volt. 1931-től az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület igazgató tanácsának tagja, majd a szervezet alelnöke volt. 1936-tól a helyi képvise­lő-testület állandó választmányának tagja volt. 1936-ban már a Gömbös Gyula által vezetett Nemzeti Egység Párt­jának alelnöke; a művelődési osztályának elnöke volt. 1937–1945 között a Magyarországi Református Egyház egyetemes tanügyi bizottságának polgári iskolai szakelőadója volt. 1938-ban továbbképző tanfolyamot szervezett az iskola keretein belül. 1939-től az önkormányzat Népművelő Bizottságának elnöke volt. 1939-ben az Alsószabolcs-Hajdúvidéki Református Egyházmegye egyháztanácsának előkészítő és gazdasági bizottsági tagja volt.

1943-ban nyugdíjba vonult.

Művei A Hajdúhét történelmi és néprajzi kiállítása (Hajdúböszörmény, 1937) A Hajdúk és a Hajdúkerület története (Hajdúböszörmény, 1939) Hajdúböszörmény részvétele a szabadságharcban (Hajdúböszörményi Városi Múzeum Közleményei, 3. Hajdúböszörmény, 1948) A Hajdúsági Múzeum megalapítása (Déri Múzeum Évkönyve, 1957. 195-201.) Hol felejtett csapot papot Csokonai Vitéz Mihály? (Hajdúsági Múzeum Közleményei, 4. 1958) Vid középkori falu története, régészeti leletei (Hajdúsági Múzeum Közleményei, 5. 1959) Hajdúböszörmény helyneveinek adattára (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 102. sz. Budapest, 1959)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Hajdúsági Múzeum

További információk Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942 Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010 A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerkesztette: Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931

Kapcsolódó szócikkek

Nagyszalonta magyar irodalmi élete

Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar helytörténészek Kategória:Magyar néprajzkutatók