Sztyepan Tyimofejevics Razin (Sztyenyka Razin) (Pugacsovszkaja, Starocherkasskaya vagy Kotyelnyikovói járás, 1630 körül – Moszkva, 1671. június 6.) doni kozák, a Doni Hadsereg atamánja,Kozák választott katonai parancsnok. Ukrajnában a hetman (ukránul: hetyman). az 1670–1671-es, a Nagy Péter előtti Oroszország története legnagyobb felkelésének vezetője.
Élete Sztyenyka Razin gazdag kozák családból származott. Először 1661-ben említik mint orosz követet a kalmükökhöz és a tatárokhoz. Ugyanebben az évben zarándoklatot tett a Szolovkij kolostorba. A következő években csapataival az Oszmán Birodalomban portyázott.
Razin bátyja, Ivan, egy független kozák egységet vezetett az orosz–lengyel háborúban. 1665-ben egysége feloszlatását követelte. Amikor ezt elutasították, kozákjai dezertáltak. Üldözték őket, és Ivan Razint dezertőrként felakasztották.
Sztenka Razin bosszút esküdött. Felbujtotta a jobbágyokat, akiknek nehéz helyzete az I. Alekszej cár által 1649-ben kiadott törvénykönyv miatt súlyosbodott. A megszökött jobbágyok csatlakoztak fosztogató csapatához, akik Caricin közelében telepedtek le. Kezdetben a Nyizsnyij Novgorodból a Volga folyón dél felé tartó kereskedőket támadták meg. A gazdag kereskedőket és vezetőiket, akik a cár kereskedelmi hajóit őrizték, brutálisan meggyilkolták, de Razin lefoglalta az embereket és a hajókat. Hamarosan több mint 30 hajóból álló flottát vezetett.
1667–69 között Razin és követői aktív kalózként tevékenykedtek a Kaszpi-tengeren. Feldúlták Dagesztánt és a perzsa partvidéket. 1668-ban emberei lemészárolták Farahabad lakóit, miután 400 követőjét megölték.
1669 tavaszán Razin döntő győzelmet aratott az I. Szulejmán oszmán szultán által a kozákok ellen küldött flottán. Ősszel nagy zsákmánnyal tért vissza a Don folyóhoz, köztük a sah egyik lányával.
1669. augusztus 25-én Sztenka Razin hirtelen megjelent Asztrahánban, és kijelentette szándékát, hogy aláveti magát a cár parancsnokságának, és bocsánatot kér tetteiért. Ezután lakomát rendezett, hogy megünnepelje a kalózkodástól való visszavonulását. Emberei azzal vádolták, hogy elpuhult, mióta megbecstelenítette a perzsa hercegnőt. Egy Volga-menti hajóút során Razin elrabolta a hercegnőt, akivel éppen lefeküdt, és emberei éljenzésére közepette a folyóba dobta. A hercegnő a vízbe fulladt, Sztenka Razint pedig férfiasságáért ünnepelték. Ezt az eseményt később egy népdal is megörökítette.
1670-ben felfelé hajózott a Volgán. Razin kozák törzséhez gyorsan csatlakoztak más parasztok is, köztük régi ortodox keresztények és más vallási és etnikai kisebbségek. Razin serege több várost is meghódított, egy időre Dél-Oroszország nagy területeit a lázadók ellenőrzése alá vonva. A kozák vezér a cári trón körüli zűrzavarba is beavatkozott azzal, hogy Alekszej cár egyik feltételezett fiát mutatta be jogos örökösként.
Miután a cár reguláris erőt mozgósítottak, és számos vereséget mértek a lázadókra és Razin követői gyorsan szétszóródtak. 1671. április 14-én a kíséretéből származó kozákok elfogták, majd felnégyelték.
A razini lázadás kora számos felkelésének egyike volt, amelyet nagyrészt Alekszej cár a jobbágyokkal szembeni durva bánásmódja és a jobbágyok későbbi elvándorlása táplált.
Alakja az orosz kultúrában Az irodalmi művek közül két regény is olvasható magyarul: Alekszej Csapigin (1870–1937) Sztyenka Razinja (1926–1927) és Sztyepan Zlobin (1903–1965) azonos című, sok forrást felhasználó műve (1951), mindkettő Makai Imre fordításában.
A zenében Glazunov 1885-ős szimfonikus költeménye a legismertebb. A szovjet korszakban három opera is született alakjáról: Pjotr Triogyin (1887―1950) orvos-zeneszerző „zenedrámája” (Moszkvai Kísérleti Színház, 1925), Bersadszkij négyfelvonásos operája (Leningrádi Konzervatórium, 1926) és Alekszandr Kaszjanov (1891―1982) „népi zenedrámája” (Gorkiji Operaház, 1940, átdolgozva 1953). 1964-ben mutatták be Sosztakovics Sztyenka Razin kivégzése c. kantátáját Jevgenyij Jevtusenko szövegére.
Razin a hőse az első orosz játékfilmnek, Vlagyimir Romaskov (1862―1939) Sztyenka Razinjának. Ezt követte Grigorij Libken (1870―1936) filmje 1914-ből. A hangosfilm korszakában a Magyarországon A cár katonái címmel bemutatott német film volt a téma első feldolgozása, amit a már emigrált Alexandre Volkoff (1885―1942) rendezett 1936-ban. A Szovjetunóban a hazánkban Valahol a Volga mentén címmel vetített Ivan Pravov (1899―1971) ― Olga Preobrazsenszkaja (1881―1971) rendezőpáros 1939-es filmje volt az első hangos feldolgozás.
Érdekességek
A Les Compagnons de la Chanson együttessel a francia énekes, Charles Aznavour előadta a „La Légende de Stenka Razin” című dalt. Kaland volt orosz népdal Fülöp Kálmán magyar szövegével Szirmay Márta énekli (Sztyenka Razin címmel is ismert).
Jegyzetek
Források https://www.epa.oszk.hu/02900/02924/00044/pdf/EPA02924_valosag_2016_08_052-061.pdf https://arturfilm.blog.hu/2019/07/04/sztyenka_razin_az_orosz_betyar https://www.antikvarium.hu/konyv/michael-forster-stenka-rasin-493551-0 http://www.bauernkriege.de/rasin.html
Kategória:Orosz történelmi személyek Kategória:1630-ban született személyek Kategória:1671-ben elhunyt személyek